Bizarr show Zürichben: megütközik egymással a világ legjobb rúdugrója és gátfutója

2024.09.03. 11:02
A zürichi Weltklasse a legendás Letzigrund Stadionban 1928 óta a világ legfontosabb atlétikai viadala az olimpiákat és világbajnokságokat leszámítva, de talán még azokat is beleértve. Az idei versenyt, amely a Wanda Gyémánt Liga-sorozat utolsó előtti állomása, csütörtökön rendezik, de a fénypont már szerda este elérkezik: 100 méteres síkfutásban összecsap a két skandináv fenomén, a rúdugrás (Armand Duplantis) és a 400 méter gát (Karsten Warholm) világcsúcstartója.

Tavaly júliusban történt, Monacóban, a Wanda Gyémánt Liga atlétikai verseny előtt. A két világsztár, Armand Duplantis és Karsten Warholm együtt melegített a másnapi viadalra. Szó szót követett, arról folyt a tréfás diskurzus, melyikük a jobb százas sprinter. Végül elhatározták, hogy egyszer majd lejátsszák a meccset egymás közt.

Ennek az ideje most érkezett el, a 2024-es zürichi Weltklasse, a Wanda Gyémánt Liga-sorozat utolsó előtti megméretése előestéjén, a legendás Letzigrund Stadionban 20 óra 30 perckor, az egész világ szeme láttára. 

Első pillantásra bizarr verseny. A svéd Duplantis a rúdugrás világcsúcstartója (626 cm), a szám kétszeres olimpiai és világbajnoka, háromszoros Európa-bajnok, a norvég Warholm a 400 méteres gátfutás világrekordere (45,94 mp), az egyetlen, aki 46 másodpercen belül teljesítette a számot, továbbá Tokió olimpiai aranyérmese, háromszoros világbajnok és Európa-bajnok. Előbbi 24, utóbbi 28 éves.

Csakhogy mindkét számban fontos a gyorsaság. Igaz, Duplantis rohama a rúdugrásban mindössze 40 méteres, Warholmnak pedig a 100 méter négyszeresét kell lefutnia, de egyikük sem kutyaütő a legklasszikusabb távon.

Duplantis legutóbb 2018-ban, még gimnazista korában futott hivatalosan 100 métert, 10.57 másodperc az egyéni csúcsa, Warholmé 10.49 mp, még régebbről, 2017-ből. Az esélyek tehát ezek alapján nagyjából kiegyenlítettek, bár Warholm azt mondja, ha összekapja magát, tud 10.30 mp-et is futni százon.

Meglátjuk.

Idén Duplantis van jobb formában, Párizsban megvédte olimpiai bajnoki címét, és egy hete ugrotta 626 cm-es világcsúcsát a chorzówi versenyen, miközben Warholm Párizsban kikapott az amerikai Rai Benjamintól. 

Az összecsapás két szponzora a Puma és a Red Bull, de azt titkolják, hogy mennyi pénzt dobott fel a két világcég. Vélhetően nem keveset. Másnap egyébként mindketten indulnak saját versenyszámukban is, természetesen.

Szerdán még egy verseny lesz afféle felvezetésképpen a csütörtöki Weltklasséra, méghozzá a zürichi főpályaudvaron, a Hauptbahnhofon. A világ legjobb női rúdugrói csapnak össze a különleges környezetben. Ez a verseny is része a Wanda Gyémánt Ligának, csak éppen egy kicsit rendhagyó. Tavaly így nézett ki az esemény:

Az ülőhelyekre már minden jegy elkelt, az állóhelyek pedig, érkezési sorrendben, ingyenesek. A látványosság garantált, hiszen ugrik a legutóbbi három olimpia bajnoka: a görög Katerina Sztefanidi (Rio, 2016), az amerikai Katie Moon (Tokió, 2021) és az ausztrál Nina Kennedy (Párizs, 2024). 

Csütörtökön 13 számban rendeznek versenyt a Letzigrund Stadionban. Lesznek bejelentett világcsúcskísérletek is.

Női 5000 méteren a kenyai Beatrice Chebet, az 5000 és a 10 000 méter párizsi olimpiai bajnoka meg akarja javítani a világcsúcsot, amit tavaly óta az etióp Gudaf Tsegay tart 14:00.21 perccel. 

Duplantis ugyan nem jelentett be semmit, de a svédet képesnek tartják akár 630 centis ugrásra is, csak éppen ugyanazt a menetrendet követi, mint egykoron Szergej Bubka: centinként emeli a tétet és a lécet, minden alkalommal kasszírozva 50 000 dollárt. 

Óriási versenyre van kilátás férfi 1500 méteren, ahol rajthoz áll a párizsi olimpia három érmese: az amerikai Cole Hocker, a brit Josh Kerr és az amerikai Yared Nuguse, no és a meglepetésre csak negyedikként célba érő norvég Jakob Ingebrigtsen, aki persze revansot akar venni olimpiai legyőzőin. Akár még Hisám el-Geruzs legendás, 26 éve fennálló 3:26.00 perces világrekordja is veszélyben foroghat. 

Ha már Weltklasse és legendás világcsúcsok. Idén volt a negyvenedik évfordulója minden idők egyik legfantasztikusabb összecsapásának a női 100 méteres síkfutásban az amerikai Evelyn Ashford és a keletnémet Marlies Göhr között. Ashford volt az olimpiai bajnok Los Angelesben, tizenhét nappal korábban, Göhr viszont a szám első világbajnoka, 1983-ból, Helsinkiből. A Los Angeles-i olimpiát bojkottálta a keleti blokk, ezért csillag került Ashford aranyérme mellé. 1984. augusztus 22-én a Letzigrund Stadionban eljött az igazság pillanata:

Ashford a 4-es pályán beragadt a rajtnál a 3-ason talán ki is ugró Göhr mellett (akkoriban még nem volt elektronikus érzékelő), az NDK-s futó 50-ig simán vezetett. Az amerikai 60-nál kezdett felzárkózni, 70-nél utolérte, majd 10.76 másodperces új világcsúccsal győzött a 10.84 mp-et futó Göhr előtt. A német nagyon sportszerűen felemelte Ashford kezét, ahogy a bokszolók szokták az eredményhirdetésnél.

Számos emlékezetes világrekord született a Letzigrundban, például a nyugatnémet Armin Hary 10 másodperces eredménye 1960. június 21-én 100 méter síkon.

Vagy az amerikai Renaldo Nehemiah 12.93 másodperces világcsúcsa 110 m gáton, az első 13 másodpercen belüli eredmény. 1981. augusztus 19-ét írtuk, és e sorok írója is ott volt Zürichben, végzős egyetemistaként, nyugat-európai autóstoppos körútja első állomásán. Előző este a Nova Park Hotelben meghallgattuk barátunk, Csík Gusztáv, a kiváló jazz-zongorista lenyűgöző játékát, majd szemtanúi voltunk Nehemiah történelmi futásának.

Ennek is már 43 éve…