A harmadik menetben kiütötték Bognárt

Kovács Istvánhoz hasonlóan Bognár László sem tudta megvédeni világbajnoki címét a profi bokszolók között. Igaz, a két meccset abból szempontból lehetetlen összevetni, hogy Bognár még csak az interkontinentális bajnokságig - vagyis a "kisvilágbajnokságig" - jutott a WBO égisze alatt, míg Kokó ennél tovább. Bognár angol ellenfelét, Michael Gomezt egyszer már legyőzte ebben az évben, de ezúttal Gomez - hazai közönség előtt - visszavágott. Jóllehet az első két menetben ő került padlóra, felállt onnan, és a harmadik menetben ő került döntő fölénybe.

Vért ígért az angol, de ő vérzett

Már a meccset megelőző sajtótájékoztatón sejteni lehetett, hogy nem hétköznapi csata lesz a két öklöző között, hiszen Gomez kis híján lefejelte Bognárt. Az angol vért ígért, és azt mondta, hogy ő semmiképpen sem veszíthet, még akkor sem, ha a hazai közönség előtt egyszer már februárban meg kellett ismerkedni a vereség tényével. Mint mondta, tanult a hibájából. Akkor Bognár ideális partnernek látszott ahhoz, hogy Gomez felkészüljön nagy riválisa, a "nagyvilágbajnok" Freitas ellen, de a britek általános megrökönyödésére felborult a papírforma, és Gomez alulmaradt a kilencedik menetben.

Így Bognár birtokába kerülhetett a díszes öv, és hiába volt ő a védő, egyesülete nem rendelkezik olyan anyagi lehetőségekkel, hogy itthon rendezzék meg a címmérkőzést, ebből adódóan ismét Angliába kellett látogatnia Rácz Félixnek és csapatának. Ám korántsem feltett kezekkel indultak útra Manchester irányába.

Bognár kétszer is leküldte Gomezt, mégsem örülhetett

A megállapítás jogosságát bizonyítja: Bognár kitűnően, álomszerűen kezdett. Az első menet második percében padlóra küldte ellenfelét. Nem tűnt nagy ütésnek, amit az angolra mért, de Gomez lecsücsült tőle. Mi több, némileg megsérült a szemhéja, és ha nem is vérzett nagyon, ápolásra szorult a szünetben.

A második menet sem kezdődött rosszul Bognár számára. Bal kézzel ismét betalált, az angol pedig megint megismerkedhetett a padlóval. Ezek után hatalmas rohamot indított, hogy a kissé megtört Gomez kiüsse, de nem járt szerencsével. Gomez pedig ezek után másodpercek alatt magára talált, és a menet végén ő lendült ellentámadásba.

Kettős fedezékben ütötték ki Bognárt

Mégpedig micsoda támadásba! Kívülről egyáltalán nem nagynak tűnő ütésekkel jelezte, hogy ennek a meccsnek még nincs vége. Testre rendkívül sokat ütött - alighanem mindez a kelleténél jobban megviselte -, és Bognár mozgása valamelyest statikussá vált a menet végére, minek köszönhetően ezúttal ő került padlóra.

Nem tulajdonítottunk nagy jelentőséget ennek, hiszen mindaddig kiválóan bokszolt a paksiak bajnoka. Tévedtünk. A harmadik menetben láthatóan vérszemet kapott az addig "altató" Gomez, és két nagyon kemény felütéssel, a védekezni képtelen, egy helyben, kettős fedezékben álló Bognárt padlóra küldte.

Nem tisztult ki a tekintete a magyarnak

Bognár becsületére legyen mondva, még felállt, de a mérkőzésvezető beszüntette a kilátástalan küzdelmet, miután látta, hogy tekintete nem tisztult ki a magyarnak, és csak ténfereg a címvédő. Így végül Gomez hívhatja ki immáron a "nagyvilágbajnoki" övért a Toncsev-Attah mérkőzés győztesét. Nekünk maradt a tanulságok levonása, jelesül: a nagyszerű kezdés után mi okozta Bognár bénultságát.