Tényleg mélyütés volt, de vétlen

2003.10.29. 15:52
Várakozáson felüli érdeklődés mellett és még váratlanabb reakciókat kiváltva játszották a hétvégén a Nagy 'Csonttörő' János - Chacón profiboksz címmérkőzést. A találkozót hivatalosan Nagy János nyerte, de az ellentmondásos befejezés miatt a mérkőzéssel különbizottság foglalkozik a jövő héten. Kovács Kokó István és a Nagy Jánost menedzselő Rácz Félix álláspontja után Winkler Róbert a mérkőzés szakkomentátorának és az Index szakértőjének véleményét közöljük.
Nagy meccs volt, sok magyar most szembesült először azzal, milyen egy igazi profiboksz mérkőzés: nagy taktikai harc, hatalmas ütések, irtózatos pofozkodás, iram, erőnlét, a hazai versenyzőnek kedvező pontozás, furcsa bírói döntés, káosz, ezren a ringben, stb, stb, egy kicsit talán túl sűrű is volt a demonstráció.

Nem hiszem, hogy Chacón önmagához képest visszafogott lett volna. Nagyon jó fizikai állapotban érkezett, nagyon koncentrált; ha visszafogott is volt, kizárólag a hatalmasakat ütő Nagy fogta vissza.

Egál körül voltak

Csodálkoztam, hogy a pontozóknál egyértelműen Nagy vezetett, szerintem inkább egál körül voltak, vagy egy ponttal Chacón volt a jobb. De az biztos, hogy a 10. menetre Nagy átvette az irányítást, Chacón lassult, ő meg olyan volt, mint az elején, éles, gyors, pontos, agresszív. Ha nyeri az utolsó három menetet, stabilan megvan a meccs.

A bíró tényleg követett el hibákat, sorozatosan rosszul helyezkedett, emiatt se látta az utolsó mélyütést. Ami tényleg mélyütés volt, de valószínűtlen, hogy ilyen hatással lett volna: lassítva tisztán látható, hogy Chacón a jobb csípőjét előre tolja, és Nagy kesztyűje inkább a belső combot éri.

Másképp néznek ki a szándékos mélyütések

Kár érte, mert egyébként világszínvonalú, nagy meccs volt, akár még sportszerűnek is nevezhetnénk - láttunk már szándékos mélyütéseket (Golota, Norwood, Gainer), azok teljesen máshogy néznek ki. Nagy Jánosnak a taktika szerint testre kellett ütnie, ütött is; ha ilyenkor közelebb lép az ellenfél, abból lesz a mélyütés. Kockázatos tehát, de egy Chacón ellen végülis minden kockázatos.

Kovács István ellenőri tevékenységével nem lett volna gond, ha nem így alakul a meccs. A Chacón-team szemszögéből viszont elég elkeserítő lehet, hogy úgy érzik, méltánytalanság éri őket, és az egyetlen ember, akitől segítséget remélhetnek, történetesen ugyanaz, akinek derékba törték a profi bokszpályafutását. Duplán szerencsétlen helyzet: ha az argentinoknak ad igazat, azt mondhatják rá, féltékeny Nagy János sikere miatt, ha a magyaroknak, akkor így akar revansot venni Julio Pablo Chacónon. Mindenki jobban járt volna, ha nem Kokó a WBO-ellenőr.

Nem reális a semleges helyszín

Nehezen tudnék elképzelni egy semleges pályán rendezendő visszavágót. Mert ki lenne kíváncsi egy Chacón-Nagy visszavágóra Franciaországban, Varsóban, Milánóban vagy Johannesburgban? Chacón világbajnok volt, de csak a szakmában, meg az előzmények miatt Magyarországon nagy név. És persze Argentinában, ami viszont nem semleges helyszín. Hiába a tévéközvetítés, azért a helyszíni jegybevételtől nem lehet elvonatkoztatni, mert az még egy 3500 fős szolnoki sportcsarnokot, és (szűkösen) 5000 forintos jegyárat számolva is húszmillió felé jár. A visszavágónak Buenos Airesben vagy Budapesten volna értelme, mármint üzletileg, a profiboksz pedig többségében a pénzről szól: ha egy meccsel sokat lehet keresni, általában összehozzák.