Kokó és Madár hálás Torghelle Sándor pofonjaiért, újra középpontban a magyar ökölvívás
További Boksz cikkek
- Tyson Fury negyedmázsával nehezebb Olekszandr Usziknál
- Tizenegy percig bámulták egymást, Uszik és Fury már a meccs előtt rekordot döntött
- Tyson Fury az első sportoló, aki őszintén bevallja, miért pofoztatja magát
- Sorsfordító döntés előtt a magyar ökölvívás, az életben maradás a tét
- Kokó egy hónap alatt felkavarta a magyar boksz áporodott pocsolyáját
A fél ország a vasárnapi Torghelle Sándor – Shane Tusup-mérkőzésről beszél, ahogy a 42 éves exfutballista az RTL főműsoridőben sugárzott élő adásában a padlóba döngölte a 36 éves, kigyúrt, amerikai/magyar egykori úszóedzőt, Hosszú Katinka exférjét.
Amikor Kovács Istvánnal, a WBO európai szekciójának a vezetőjével és a Sztárbox 2024 szakmai szupervizorával beszélgetni kezdtünk, természetesen azonnal szóba került „Sanyi papa” – ahogy Tusup kissé lekezelően nevezte az egykoron Oliver Kahnnak válogatottmérkőzésen magyar győzelmet jelentő két gólt vágó centert – szenzációs produkciója. Vajon Kokó látta-e előre, hogy ez lesz a celebmeccs vége?
„Sejtettem” – fogalmazott az olimpiai, amatőr és profi világbajnok.
Sanyi roppant lelkiismeretesen edzett, készült a mérkőzésre. Igaz, Tusup is, de neki sok problémája volt az edzőivel, ráadásul túlzottan feszült volt, amit a mérkőzésen a viselkedése is tükrözött.
Kokó szerint a populáris, „celebboksz-tematikájú” rendezvények és műsorok óriási szolgálatot tehetnek és tesznek is a sportágnak, amely egy kicsit eltűnt a magyar sportszerető közönség radarernyőjéről azóta, hogy ő és Erdei Zsolt visszavonult. Kokó a 2000-es, „Madár” a 2010-es évek első felében.
Egyéniségek kellenek ahhoz, hogy egy sportág népszerű legyen, és sajnos az egyéniségek mostanában hiányoznak mind a profi, mind az amatőr bunyónkból. Paradox módon Hámori Luca bizarr olimpiai mérkőzése az algériai Heliffel annyiban jót tett a boksznak, hogy ráirányította a figyelmet. Persze jobban örülnénk, ha egy olimpiai érem miatt kerülne a magyar boksz a közfigyelem fókuszába.
Ezért sokat tehet a másik projekt, amelyben szintén kulcsszerepet vállal a két magyar legenda. Ez pedig a HELL Boxing Kings versenysorozat, összesen egymillió dolláros pénzdíjjal. A magyar energiaital-gyártó óriási összeggel támogatja a szériát, amelynek keretében tíz országban keresik négy súlycsoport bajnokait. A döntőt december 22-én rendezik a miskolci DVTK Arénában, profi szabályok mellett, 6×3 perces menetidővel. A verseny hét adásának mindegyikében celebek is ringbe lépnek, magyar részről Brasch Bence, Istenes Bence és Berki Mazsi, mellettük pedig kilenc magyar ökölvívó is ott lesz a ringben. A súlycsoportok győztesei nem kevesebb mint százezer dollárral gazdagodnak, és eljutnak a profik ranglistájára, a boxrec.com-ra.
Plusz elnyerik a WBO díszes övét, azét a világszervezetét, amelynek Kovács az európai elnöke. Ez bizony nem akármilyen ereklye lesz, amit majd az unokáiknak is mutogathatnak a győztesek.
A titulus, amit elnyernek, a future champion, vagyis a jövő bajnoka lesz, ami azt is jelzi, hogy ezzel megkezdődhet profi pályafutásuk
– tette hozzá Kokó, aki bevetette tekintélyét a cím bevezetése érdekében. A novemberi startnál és a decemberi döntőn is jelen lesz Roy Jones Jr., a verseny nagykövete, minden idők egyik legsikeresebb bokszolója, aki egy meglepetésprodukcióra is készül.
Ahogy Kokó, úgy Erdei Zsolt is ott volt a DVTK Arénában az eddigi HELL Boxing King-eseményeken, sőt…
„Sőt, a tanítványom, Kiss Hunor Levente, a legjobb magyar nehézsúlyú is harcban áll kategóriájában a százezer dolláros fődíjért – mondta Madár. – Meggyőződésem, hogy az ilyen események, mint a Sztárbox és a HELL Boxing Kings, rengeteget tehetnek a sportágunk népszerűsítéséért, sőt már tettek is, mert amióta ezek a műsorok futnak, megteltek az edzőtermek. És ennek rövid időn belül az eredményekben is meg kell mutatkoznia.”
Madár szerint rengeteget jelent a bokszolóknak, ha személyesen szurkolunk nekik, és erre is biztat mindenkit. A részletekről a HELL Boxing Kings oldalán talál információkat.
(Borítókép: Erdei Zsolt [j] az olasz Giacobbe Fragomeni elleni mérkőzésen 2009. november 21-én. Fotó: Martin Rose / Bongarts / Getty Images)