Móric
6 °C
23 °C
Index - In English In English Eng

Armstrongot legyőzte, de nem ment a mennybe

2015.04.10. 10:24

Pavel Tonkov a 1990-es évek egyik legjobb hegyimenője volt a profi kerékpárban. Az orosz bringás 1996-ban megnyerte a Giro d’Italiát, majd még kétszer lett második. Összesen kilencszer volt a legjobb tízben. A Vuelta a Espanán is dobogós volt. A júliusi Central Europe Tourt népszerűsíteni jött Magyarországra, így tudtuk elcsípni.

Tonkov nagyon fiatalon robbant be a kerékpársportba, 1987-ben még csak 18 éves volt, amikor az U23-asok között világbajnokságot nyert. Az első profi szerződéséig azonban még öt év telt el, de addig is hozta az eredményeket: szovjet bajnokságot nyert, majd 1991-ben a Chilei körversenyen is győzni tudott.

Tonkov sok drámai csatát vívott a hegyeken, többek közt olyan sztárokkal, mint Marco Pantani vagy Alex Zülle, de nem ezek azok a küzdelmek vagy győzelmek, amelyek örökre bevésődtek nála. A Chilei körversenyen gyerekkori bálványával, az 1980-as moszkvai olimpián győztes Szergej Szuhorucsenkovval egymás ellen tekertek a győzelemért. Tonkov már csak tiszteletből is át akarta adni a győzelmet, de Szuhorucsenkov nem hagyta, maga elé tolta, és azt mondta: „Neked kell nyerni!”

Tonkov pedig nemcsak ott nyert. 1992-ben első Giro d'Italiáján az összetett hetedik helyét szerezte meg, de ami ennél fontosabb, megnyerte a legjobb 25 év alattinak járó fehér trikót is.

Egy év múlva megvédte ezt a címét, összetettben már ötödik lett, és volt olyan szakasz is, amikor a nagy Miguel Indurain a hátát nézte.

Pavel Tonkov

Született: 1969. február 9.
1992 és 2005 között profi kerékpáros, legnagyobb sikereit a Lampre és  a Mapei csapataival érte el
Fontosabb eredményei:
Giro d'Italia-győztes, 1996. 1997-ben és 1998-ban második volt az olasz körön
Svájci körverseny-győztes, 1995
Romandiai körverseny-győztes, 1997
U23-as világbajnok mezőnyversenyben, 1987
Vuelta a Espana, harmadik hely, 2000

1994-ben Jevgenyij Berzin húzta be a Girót, aki egy év múlva második lett, a lett Piotr Ugromov is többször állt háromhetes körverseny dobogóján. Tonkov szerint az exszovjet versenyezők sorban érkező sikerei mögött nem volt nagy titok, egész egyszerűen számukra ekkor nyílt ki a profi világ, és jól tudtak élni a lehetőséggel.

Tonkov ideje 1996-ban jött el. A Giro hetedik szakaszán az összetett második helyére lépett, majd a 13. etapon, egy hegyi szakaszgyőzelemmel átvette a rózsaszín trikót. A 19. szakaszon, egy hosszú, 62 kilométeres időfutamot tartottak, ezen Tonkov nem volt túl jó, a spanyol specialista, Abraham Olano egy másodpercre faragta hátrányát. Egy nappal később 46 századmásodperccel már ő vezetett, de Tonkov nem esett kétségbe, a 21. brutálisan kemény hegyi etapon visszavágott. A szakaszon ugyan kikapott három másodperccel Enrico Zainától, de 2 perc 49 másodpercet vert Olanóra, és így megnyerte a Girót.

A hegyi menő azt monda, sokáig nem tudta, hogy milyen karakterű kerékpáros, de amikor a hegyes terepen megnyerte az U23-as vb-t, akkor világos lett számára, hogy belőle hegyimenő lehet.

„Meg is lepődtem, hogy mennyire jól mentem ott. Ezután gondoltam, hogy többnaposokra kéne koncentrálnom. Az emelkedőkön nem volt semmi különleges bennem. Az edzéseim sokkal nehezebbek voltak, mint a versenyek. A tréningek fizikailag és pszichikailag is jobban megviseltek.”

Tonkov legemlékezetesebb küzdelmei közé tartozik az, amikor az 1995-ös Svájci körversenyen a hazai pályán versenyző, és a hegyeken szintén erősnek számító Alex Züllét rogyasztotta meg a nyolcadik szakaszon, a Zug és La Punt közötti 191 kilométeres szakaszon közel két perccel verte az addig összetettben vezető Züllét. Kilenc másodperccel átvette a vezetést, és már nem is engedte ki a kezéből a győzelmet a hátralévő két szakaszon.

Az 1998-as Girót viszonylag kis különbséggel, 1 perc 33 másodperccel veszítette el Marco Pantanival szemben, vele a 19. szakaszon csatázott, és 55 másodperccel alulmaradt. „Pantani nagyon kellemetlen figura volt, sokáig egymáshoz sem szóltunk, nem köszöntünk, csak évek múltán normalizálódott a viszonyunk és lettünk barátok.”

CET

Július 24-26-án idén hetedszer tartják meg a Central European Tourt, amelynek első napján Kassa és Miskolc között 121,2 kilométert, míg a másodikon Szerencs és Ibrány között 136,1 kilométert tekernek a résztvevők. A verseny idei újdonsága, hogy a záró napon nem Isaszegről, hanem Erdőkertesről indulva, 153,2 kilométer megtétele után teker Budapestre a nemzetközi versenyzőkből álló mezőny. Az eseményre 17 nemzet 22 csapatának mintegy 130 kerekesét várják.
A Central European Tour nagykövete ismét Dzsamolidin Abduzsaparov lesz, aki egykor mind a három nagy körversenyen kiérdemelte a gyorsasági pontverseny győztesének járó zöld trikót. A kitűnő bringás is ott volt a sajtótájékoztatón, sőt, elhozta magával Pavel Tonkovot, a Giro d'Italia korábbi összetett győztesét is. (MTI)

Tonkov az 1999-es Tour de France-on, a legendás L'Alpe d'Huez-en még Lance Armstrongnál is jobban tekert, de egyik nagy fájdalma, hogy ott nem tudott győzni, és csak második lett.

„Mindenki engem figyelt az élbolyban, vagy négyszer indultam meg, de mindig azonnal rajtam voltak. Amikor Guerini (ő volt az, aki egy elé álló szurkoló miatt esett el) lépett el, akkor meg csak néztek, rám vártak, simán hagyták elmenni. Amikor végül én is iramot váltottam, már nagyon kevés volt hátra a szakaszból, nem érhettem utol.”

Az orosz bringásnak a Tourral sosem volt szerencséje, kétszer indult rajta, de nem tudott egyszer sem végigmenni. Igaz, mindig a Giróra és a Vuelta a Espanára készült. Azt mondta, mivel olasz csapatnál volt, nem tehette meg, hogy nem a hazai háromhetesre készül.

A Tourokat is általában jó formában kezdte, de az utolsó hétre mindig elfogyott az ereje. Tonkov szerint a jelenlegi versenynaptárat nézve nem kivitelezhető Oleg Tinkov azon terve, hogy a legjobb bringások mind a három Grand Touron megküzdjenek az első helyért. Képtelenség mindegyiket maximális erőbedobással végigcsinálni.

Tonkov szerint a csapatok sem így gondolkodnak, inkább egyet akarnak megnyerni, mint dobogókat gyűjteni mindegyiken.