Armstrong doppingolt, de más trükköt is használt?

Greg LeMond háromszor nyerte meg a Tour de France-t, az utóbbi években újra testközelből követi végig a versenyt. A L'Equipe-nek nyilatkozó exbringás egyre több figyelmet fordít a rejtett motorokra, gyanúsnak tart több teljesítményt. Arról is mesélt, hogyan próbálta ki a magyar mérnök, Varjas István motoros bringáját.

LeMond arról beszélt, (a Cyclingnewson olvasható a cikk angol kivonata) hogy a csaló Lance Armstrong az ő hírnevének és elismertségének is ártott, és szinte megszállottan kutatja, hogy a szervezett doppingolás miatt végül a címeitől megfosztott kerékpáros hogyan volt képes olyan óriási teljesítményre.

LeMond felidézte, hogy 2001-ben hallott egy olyan pletykát, ami arról szólt, hogy Armstrong azért biztos a győzelmében, mert valami észrevehetetlen dolog segíti majd őt. Először nem foglalkozott vele, de amikor megtudta Armstrong fizikai és biológiai paramétereit, akkor már biztos lett abban, hogy csalt.

„Amikor versenyeztem, 93 volt a VO2 maximumom, és sosem tudtam 400 Wattnál többet leadni. Armstrong VO2 maxa, ahogy azt Ed Coyle véletlenül felfedte nekem, nem volt több 78-nál. Tehát a testtömegét is figyelembe véve sosem lehetett képes 500 Wattra a Madonnára felfelé tekerve, ahogy mondta, vagy 475-re a L'Alpe d'Huez-en (ezek a Tour legendás hegyei). Az ő VO2 maxával nem léphette túl a 375 Wattot. Hogy harminc százalékkal megnövelje a a teljesítményét, doppingolnia kellett. De elérhette ezt a teljesítményt csak doppinggal? Mit használt, amit a többiek nem? Mindent figyelembe véve 50-70 Watt még mindig hiányzik, aminek nem tudjuk az eredetét" – nyilatkozta sokat sejtetően LeMond.

A fiziológiai kutatásokat is végző exklasszis figyelme egyre inkább a rejtett motorok felé fordult. Már tavaly javasolta a Giro d'Italia szervezőinek, hogy hőkamerákkal is vizsgálják meg a bringákat. Azt mondta, 2013-ig nem nagyon hitt a dologban, de amikor Magyarországon találkozott a rejtett motorokat fejlesztő Varjas Istvánnal, már nem voltak kétségei. Később Párizsban ki is próbálhatott egy rejtett motoros gépet.

„Azon a napon nem voltam formában, fájt a hátam. Stefano (Varjast sokan így ismerik) adott kölcsön cipőt, a nyereg alacsonyan volt, én farmerben voltam, de aztán egy piros lámpa után otthagytam a motorkerékpárost. Néhány amerikai turista látta, ahogy 60 km/h óra felett megyek a buszok között. Az Invalidusok terénél elfelejtettem lekapcsolni, és majdnem elestem. Bizonyítékom volt rá, hogy létezik, ettől majdnem elhánytam magam. Ötven vagy több Watt. Ez az emelkedőn egy percet, ha nem többet jelent" – mondta. 

Most használhatja valaki a Touron? Miért ne? Ez elég sok dolgot megmagyarázna

– mondta LeMond, mikor felvetették neki, hogy már 1998 óta létezik a technika. Elmondta, hogy a Nemzetközi Kerékpáros Szövetség elnökével, Brian Cooksonnal is levelezett, hogy mindent lehetséges detektáló eszközt vessenek be, ha ezzel csal valaki, kapják el. Elképzelése szerint minden versenyzőnek egy detektálókapun kéne áthajtani a versenyeken.

Az UCI az idei Touron több vizsgálati módszert is bevet, a mezőnyben hőkamerát visznek, továbbra is használják a laptopos-magnetométeres vizsgálati módszereket, de több kerékpárt már meg is röntgeneznek. Vannak olyan vélemények, hogy olyan fifikás módszerekkel csalnak,  ezekkel az eszközökkel kimutathatatlanok a trükkök, de az élettani mutatókat vizsgálva már jó eséllyel ki lehet szúrni, ki teker emberfeletti teljesítménnyel.

LeMondot megkérdezték arról, mit gondol a most is sárga trikóban tekerő Chris Froome 2013-as Mont Ventoux-n nyújtott teljesítményéről. A brit kerékpáros akkor kis áttételt hajtva, nagyon gyors lábfordulattal hagyta ott riválisait, és nyerte meg a szakaszt. A legnagyobb gondnak azt tartja LeMond is, hogy a kiszivárgott adatok szerint ennél a gyorsításnál minimálisan emelkedett meg Froome pulzusa, ami minden fiziológiai törvénynek ellentmond. LeMond nem mondta ki, hogy Froome csalt volna, de azt Varjas is sokszor elmondta, hogy a rejtett motorok nagy pedálfordulatszámnál hatékonyak.

Sem Armstrong, sem Froome verseny közben mért fiziológiai értékeit nem lehet pontosan tudni, de az átlagsebességekből már többen is megpróbálták kiszámolni, hogy milyen teljesítményt adhattak le a legjobbak. Három évvel ezelőtt egy francia edző jutott arra az eredményre, hogy minden bizonnyal mutánsok ülnek a kerékpárokon.