2200 wattot képes leadni tetriszezés közben

Jövőre ezerszer is meggondolják majd a Tour de France-szervezők, hogy hány olyan szakaszt raknak be a programba, ami mezőnyhajrával végződhet, mert az idei verseny alapján már előre odaadhatnák azokat Marcel Kittelnek. A német sorozatos győzelmei már-már unalmassá tették a Tourt, mégha kicsit szokatlan módon is keveredik az élre. Jó esélye volt, hogy beállítson egy Tour-rekordot, de a 17. szakaszon egy bukás miatt kiszállt a versenyből, odalettek az álmai is. 

„Ez egy őrült Tour, mi valami egyedülállót érünk el. Ez egy életre szóló élmény, még mindig próbálom felfogni, mi történik. Ez nem egy kis verseny, ez a Tour de France. De tudom, hogy mindenki verhető, ez mindig ott jár a fejemben. Veszélyes azon gondolkodnom, hogy verhetetlen vagyok. Arrogancia lenne. Arra meg nincs szükségem, koncentráltnak kell maradnom a sprintekben" – nyilatkozta Kittel idei ötödik szakaszgyőzelme után.

A német kerékpáros már évek óta ott van a leggyorsabbak között, de dominanciája az idei Touron kezd a többiek számára elviselhetetlenné válni. A német bringás már öt szakaszt behúzott abból a hatból, amire reális esélye volt. Egyszer hat milliméteren múlt csak a győzelme, de többször úgy nézett ki, mintha a serdülők közé beraktak volna egy felnőttet, aki aztán eljátszadozik velük. Megindulásai félelmetesek, néhány tíz méter alatt összehoz egy bringahossznyi előnyt.

A Quick-Step klasszisát az adottságai is sprintre teremtették –  bár 20005-ben a juniorok között még időfutamban volt világbajnok – , elég robusztus a mezőnyben, 188 centi, 82 kiló társul, őserő. A korábbi német profi, Fabio Wegman szerint nincs hozzá hasonló most a mezőnyben, egy másik ligában játszik. Kittel 2200 wattot képes leadni a sprintek közben. Ez önmagában nem sokat jelent, de ha azt vesszük, hogy egy átlagos bringás 600-800 wattot, míg egy Tour-profi 1200-1400-at tud sprintben, már egészen megdöbbentő.

Ezek a teljesítménymutatók önmagukban nem sokat érnek, mert egyáltalán nem mindegy, hogy mikor és honnan indítva éri el Kittel a csúcssebességet. A mezőnyhajrákban az a megszokott, hogy a sprinterek elé felállnak a csapattársaik, úgynevezett vonatot alakítanak ki, és ameddig csak lehet szélárnyékban tartják a főnököt, akit a többiekhez képest is igyekeznek kedvező pozícióba juttatni. Innen már tényleg csak gyorsnak kell lenni. 

Ilyen kedvező helyzet persze nem mindig jön össze, előfordulhat, hogy túl hamar elfogynak a csapattársak. Az idei Touron Kittel is többnyire egyedül kell, hogy megoldja az utolsó háromszáz métereket, elég hátulról indulva. És hát ebben is ösztönösen jó. Ahogy ő mondta, olyan, mintha tetriszezne, mindig azt nézi, hogy melyik ellenfelét kell követni, hol kell betömni a rést, ha az megindul. Aztán jó érzékkel és időzítéssel már ugrik is egy másik kereke után. A végén pedig már hátra sem kell néznie, akkor is tudja, hogy simán nyert.

A Quick-Step menedzsere, Patrick Lefevere elmondta, tudatosan alakították ki ezt a taktikát, mert így Kittel kimarad a pozícióharcokból, nagyobb biztonságban van, és ezzel is energiát spórol. „Jó érzés, hogy ezt megtehetem. Csak hátradőlök, és nézem, ki mennyire friss, kivel van még segítő, és hogy ki megy előre" – mondta Kittel.

Az eredmények önmagukért beszélnek, de Kittelt azért is szeretik sokan, mert érzelmeit nem rejtegeti, győzelmeit mélyen átéli, el is sírja magát. Többször mert bátran beleállni vitákba, és elég nyíltan kommunikál, vicces posztjaival pedig a Twitteren is népszerű. Arról nem is beszélve, hogy ő a mezőny egyik szépfiúja, bár olykor egészen hülyén áll a haja egy-egy hosszú szakasz után.

A bringás gyerekkorában még édesanyja sportágát követte, atletizált, de egy alpesi nyaraláson rákattant a biciklizésre. A hegyeket persze azóta nem igen szereti, ott mindig túlélésre megy. A kerékpározásról volt kitől tanulnia, apja is versenyzett, ő tanította meg rá, hogyan kell mindent kiadnia magából. Kittel néhányszor tényleg elment a határig, emlékezetes volt, ahogy a 2016-os Touron képtelen volt nyeregben maradni szakaszgyőzelme után.

Kittel fokozatosan építette fel karrierjét, sportiskolában, majd U23-as csapatban tekert, aztán egy betegségektől sújtott szezon után megkapta első profi szerződését a Skil-Shimanótól. Gyorsan fel is állított egy rekordot, 17 győzelmével minden idők legsikeresebb újonca lett. Ebben az évben nála többször csak az élete szezonját futó Philippe Gilbert nyert.

2012-ben a Touron is bemutatkozott, de öt szakasz után kiszállt a versenyből. Egy év múlva viszont már róla is szólt a francia kör. 2013-ban és 2014-ben négy-négy etapot húzott be, és minden sprinter álmát is megvalósította, a Champs Élysées-i befutó is az övé lett. Ezek után joggal várhatták tőle, hogy 2015-ben is gyűjtögesse az etapsikereket. A Tourra viszont el sem ment, mert az év elején egy rejtélyes vírus támadta meg a szervezetét, amitől meredeken visszaesett a teljesítménye. Csak lassan tudta visszaszerezni a formáját, de 2016-ban is szerzett egy szakaszgyőzelmet új csapatával, a Quick-Steppel. 

Az idei öt győzelme lenyűgöző, Mark Cavendish tudott jobb éveiben ilyen fölényben lenni. Ha már a brit világbajnoknál tartunk, muszáj megjegyezni, hogy ő és Peter Sagan kiesése azért Kittel dolgát is megkönnyítette. Cavendish egyelőre még utolérhetetlennek tűnik, Tourjain összesen 30 szakaszt nyert. A Quick-Step bringása most tart 14-nél. Majdnem pont három év van köztük, Kittel 29, Cavendish 32.

Kittel szakaszgyőzelmeivel a legeredményesebb német a Tourokon, egy sprinterlegendát, Erik Zabelt előzte meg. Róla nincs feltétlenül jó véleménnyel, ahogy a Tour-győztes Jan Ullrichról és a többi, 1990-es, 2000-es évek elején tekerő német bringásról sem. Kittel sokszor elítélte már a Lance Armstronggal azonosított doppingkorszak versenyzőit, magát már a tiszta generációhoz sorolja. Ebben még lehet is hinni, Kittel egyáltalán nem sebezhetetlen, volt már olyan Tour de France, amikor annyira elfogyott egy sík szakaszon, hogy még az élcsoporttal sem tudott maradni.

A sorozatos győzelmek után Kittelről azt tartották, hogy beállítja a Tour-szakaszrekordot. Eddig három bringásnak sikerült nyolc etapon nyerni ugyanazon a versenyen: Charles Pelissier, Eddy Merckx és Freddy Maertens nyerte halálra magát. A német bringásnak sem jöhet azonban össze minden, a 16. szakaszon ellene ment a nagy támadás, gyorsan leszakították a hegyen a megtermett bringást, majd egy szerencsétlen baleset miatt a 17. etapon ki is kellett szálllnia. A szakaszgyőzelmeit senki sem veheti el, de a zöld trikó elvesztése azért nagy fájdalommal jár.