Alberto Contador ellőtte utolsó töltényét

Alberto Contador vasárnap a Vuelta a Espana utolsó szakaszán búcsúzott el a kerékpársporttól. A mindhárom nagy körversenyt megnyerő bringás egy összetett ötödik hellyel és a legagresszívabb versenyzőnek járó díjjal vonulhat vissza. Az Armstrong-korszak után az egyik legtöbb izgalmat hozó klasszis volt, bátor támadásaival mindig életett vitt a mezőnybe. Hét Grand Tour-győzelméből több is lehetett volna, ha nincsenek doppingügyei.

„Ő az a bringás, akinek jó érzéke van ahhoz, hogy rengeteg agressziót hozzon a versenyekbe. Biztosan könnyebb lenne nekem, ha nem lenne itt velem, de ugyanakkor tisztelnem kell azért, amit ma tett" – nyilatkozta Chris Froome Contador utolsó győzelme után.

A spanyol a Vuelta 20. szakaszán, a félelmetesen nehéz Anglirun nyert szakaszt egy hosszú szökés után. Contador olyan stílusban tekert, amiért leginkább szeretni lehetett. Nem várt az utolsó kilométerekig, a védjegyévé vált módon, a céltól messze indított támadást, a nyeregből kiállós, könnyed mozdulatokkal.

Mielőtt bárki is félre értené,  Contador agressziója csak a versenyzésben nyilvánult meg, a gyakori és váratlan helyeken indított akcióival állandó feszültségben tartotta ellenfeleit.

Contador azt tudta, amire a háromheteseken szükség van. Sokáig az egyik legjobb időfutamosnak számított – karrierje utolsó éveiben erre nem építhetett már – , és remekül mászta meg a hegyeket, általában a nagyon meredek részeken is elemében volt. 

Persze nem volt minden akciója sikeres, sokszor fejre állt belőlük, de ezt nem igazán sajnálja. Többre értékeli egy trófeánál azt, ha az emberek emlékeznek valamelyik látványos akciójára.

Karrierje során hét Grand Tour-győzelmet szerzett, a Tour de France-on (2007, 2009) és a Giro d'Italia-n (2008, 2015) kétszer-kétszer, a Vueltán háromszor (2008, 2012, 2014) nyert. Rajta kívül csak öt olyan legenda van, aki mindhárom háromhetesen első lett, Eddy Merckx, Bernard Hinault, Felice Gimondi és Jaques Anquetil nyomdokaiba lépett, majd őt Vincenzo Nibali követte. Még jobb is lehetne az eredménylistája, ha dopping miatt nem veszik el 2010-es Tour- és 2011-es Giro győzelmét, vagy ha nem sújtják éppen aktuális csapatát eltiltással. 2006-ban a fél spanyol sportvilágon átsöprő Puerto-ügy miatt tiltották ki a Liberty Seguros csapatát, mert erős volt a gyanú, hogy Contadorék klubjából is többen részt vettek Eufemiano Fuentes vércserés programjában. 2007-ben Contador a Tour 17. szakaszán egyszer csak az élen találta magát, mert a doppingvétséget elkövető Michael Rasmussent kivették a mezőnyből. A sárga trikót aztán meg is tartotta, csak 23 másodperccel előzte meg Cadel Evanst.

Címét nem volt esélye megvédeni, mert éppen ahhoz az Astanához igazolt, amelyet 2008-ban kitiltottak a Tourról. Contador így a Giro és a Vuelta köré építette a versenynaptárát. Jól is jött ki belőle, mindkét versenyt behúzta. A Vueltán pont azon az Anglirun volt a fordulópont, ahol most is győzött.

A következő évben az Astana már mehetett a Tourra, kétségkívül a legerősebb csapattal, a korábbi hétszeres bajnok, a visszatérő Lance Armstrong és kipróbált segítői is ott tekertek. A győzelmet már előre oda lehetett adni nekik, de a két dudás egy csárdában alapelv érvényesült: Contadornak belső ellenzéke is lett, a versenyben sem mindig segítették, azon kívül pedig folyton nézeteltérése volt Armstronggal, aki mindenki mást irányított. De ilyen körülmények között is nyerni tudott, az egyik hegyi szakaszon nagyjából egy percet adott minden veszélyes ellenfelének, majd az időfutamon is győzött, a végén több mint négy perccel verte Andy Schlecket.

A következő Tour is Schleck és Contador párharcáról és az íratlan szabályokról szólt. A 15. szakaszon Contador akkor támadta be a sárga trikóst, amikor annak a láncával voltak problémái. Ezzel a vitatható, sokak szerint sportszerűtlen akciójával rá is vert 39 másodpercet és már ő vezetett a versenyben, az első helyet aztán nem is engedte ki a kezéből.

Contador erősködött, hogy a zsírégető hatású klenbuterol a tudta nélkül, szennyezett marhasülttel került a szervezetébe. Védekezése hatástalan maradt, megfosztották azévi Tour-győzelmétől, majd a 2011-es Giro-sikert is elvették tőle.

A húzódó doppingügye alatt is versenyzett. Már új csapatban tekert, a nagy stratéga, Bjarne Riis által vezetett  Saxo-Bankhoz igazolt. Újra nekifutott a Tournak, de csak ötödik lett, később azt az eredményét is törölték. Ezután egy évet kihagyott, de úgy tért vissza a Vueltára, mintha egy pillanatig sem esett volna ki a versenyzésből. Contador Joiaquim Rodriguezzel küzdött nagyot, akit aztán a 17. szakaszon tudott megtörni, olyan taktikával, amiről még évtizedekig beszélni fognak a kerékpársportban. Egy nem túl nehéznek tűnő szakaszon, a céltól 50 kilométerre indított saját szavai szerint is kamikaze támadást, miközben a szökevénycsoportban tekerő csapattársai, majd korábbi klubtársa, az astanás Paolo Tiralongo segítségét is kihasználta. A szakaszt megnyerte, a nap végére a félperces hátrányból kétperces előnyt csinált.

A következő évben nem sikerült formába lendülnie, és megint lett egy új belső ellenfele. A klubjában már az orosz Oleg Tinkov volt az egyik tulajdonos, aki elég szabad szájjal osztott ki mindenkit. Contador nagyon rossz befektetés, négymillió eurót keres, és 11 hónapig nem nyert semmit - mondta róla a csapatvezető. A kerékpársport trollja később még durvább lett, egy darab spanyol szarnak nevezte a Contadort, akit szerinte nem igazán kedvel senki a mezőnyben.

Az igaz, hogy Contador mindig a Tour de France-ra volt ráfeszülve, és 2010 után már sosem volt rajta sikeres - nem látszott igazán rajta, hogy képes a megújulásra -, de a 2014-es Vueltán és a 2015-ös Girón még megmutatta, miért ő az egyik legnagyobb valaha.

Tavaly már nem ment neki igazán, úgy tűnt, hogy bejön Tinkov jóslata, ahogy öregszik, egyre hátrébb csúszik a mezőnyben, az idei Touron is már csak kilencedik volt. Úgy tűnt, már csak a nevéből él, senkire sem veszélyes. A Vueltán viszont újra nagy kedvvel és jó erőben mozgatta meg majdnem minden szakaszon a mezőnyt, jellegzetes riszálós stílusával gyűrte maga alá a hegyeket. Aztán mint egy rendes hollywoodi történetben, szakaszgyőzelemmel búcsúzott el sportágától. A célvonalon elsőként áthaladva még lőtt egy utolsót, jellegzetes ünneplését még egyszer utoljára bemutatta a 34 éves Pistolero (pisztolyos), aztán 34 évesen végleg leszállt a nyeregből.