István, Vajk
18 °C
33 °C
Index - In English In English Eng

Nem a bicikliben kell keresni a motort, hiszen ott van előtte

000 D546L
2019.07.22. 09:25

A kerékpárversenyeken évek óta téma, hogy a tévés közvetítésben részt vevő motorosok szélárnyékot adnak és ezzel segítik az élen álló, a többiektől elszakadó bringásokat.

A Tour de France-on is többen sportszerűtlenséget kiáltottak, amikor úgy érezték, néhány hazai biciklistát „húztak" magukkal a tévések. Van is alapjuk a méltatlankodásra, egy nemrég kijött tanulmány rámutatott, megdöbbentően nagy előnyt adhat a motoros felvezetés, még akkor is, ha messze van a motor. 

Az, hogy mások mögött haladni sokkal könnyebb, a kerékpársport alaptétele. A bolyozás is erről szól. Az élen lévő bringások végzik a legnagyobb munkát, ők „törik az utat" a levegőben, míg mögöttük szívóhatás lép fel. Ez teszi könnyebbé az utánuk haladók munkáját. A sor végén, a legnagyobb szélárnyékban tekerő biciklis jelentősen kisebb energiabefektetéssel tudja tartani ugyanazt a tempót, mint aki legelöl nyomja. Hasonlót az autósok is megfigyelhetnek, biztosan sokan tapasztalták már, ha egy másik kocsi mögött mennek, akkor csökken a fogyasztás. 

Az országúti kerékpározásban már több modell készült arra, hogy mégis mennyivel kell kevesebbet dolgozniuk a védett pozícióban tekerőknek. Tavaly az Eindhoveni Egyetem professzora, Bert Blocken adta közre grandiózus projektjének eredményeit. A holland kutató számítógépes modellek lefuttatása után szélcsatornás kísérleteket is végzett, amelyben 120 bringás bábut rendezett össze egy mezőnnyé. Az eredmények azt mutatták, hogy a boly tömege és mérete már eleve megváltoztatja az aerodinamikai tulajdonságokat, így még az élen haladó bringást is kevesebb szél éri, mint egy szólóban tekerőt.

A boly belseje felé haladva egyre kisebb a légellenállás, az aerodinamikailag legjobb pozícióban már csak ötszázaléknyi ahhoz képest, amit egy magányos bringás szenved el. Persze ez nem azt jelenti, hogy hússzor könnyebb a tekerés, hiszen a biciklisre még jó pár másik erő is hat, amit le kell győznie. De számítások szerint azért négyszer könnyebb a mezőnyben megbújóknak. 

A légellenállás változása egy magányos biciklistához képest
A légellenállás változása egy magányos biciklistához képest
Fotó: Eindhoven University

Egy motor persze nem ad akkora szélárnyékot, mint egy több tucat bringásból álló élő fal, de azért elég jelentőset. Blocken legújabb tanulmányában erre mutatott rá. „Még ha csak néhány másodpercet megy a motor a bringás előtt, már akkor is érezhető előnyt lehet szerezni. Ha egy biciklis 10 másodpercet halad két és fél méterrel a motor mögött, már két másodpercet nyerhet.” Az utóbbi években időről időre felmerült, hogy a kerékpárokba épített apró motorokkal csalnak néhányan, miközben láthatjuk, valódi motorok segítségével büntetlenül lehet előnyt szerezni. 

Blocken számításai szerint egy ilyen közel lévő motor 48 százalékkal csökkenti a légellenállást. Egy önerejéből 54 km/h-val haladó biciklista így 67 km/h-val is mehet, tehát kilométerenként 14,1 másodpercet nyerhet. Ez már olyan különbség, amivel egy üldözőboly sem nagyon tud versenyezni. Ez az eredmény talán nem is annyira meglepő, hiszen a legtöbb bringás szokott edzeni motoros vagy autós mögött, ez az úgynevezett stéherezés, tudják jól, mekkora előnyt ad. Arra egyébként viszonylag ritkán kerül sor versenyeken, hogy két méterre legyenek a motorosok a bringásoktól, hacsak nem szuperközeli felvételeken dolgoznak.

A távoli motor is sokat segít 

A holland kutató megdöbbentő eredményeket is közölt. A motorok még viszonylag nagy távolságról is biztosítanak szívóhatást. Mérései azt mutatták, hogy még 50 méteres távolságból is kimutatható a szívóhatás, percenként még ekkor is 1,4 másodperc előnyt lehet szerezni. Blockenék méréseik közben a szelet nem szimulálták, de úgy véli, hogy szembeszél esetén még jelentősebbek lehetnek ezek a különbségek. 

Ezeket az eredményeket már a mezőny is ismeri, és a Touron is hivatkoztak rá. A verseny nyolcadik szakaszának végén Thibaut Pinot és Julian Alaphilippe, két francia bringás támadta be a favoritok sorát, és sikerült is elszakadniuk tőlük. A vetélytársak szerint azért, mert a közvetítő motorosok előzékenyen elég közel mentek hozzájuk. Bauke Mollema is panaszkodott arról, hogy a főmezőny előtt is csak egy másodpercnyire volt a motoros. Szerinte a motorosok még a féklámpáikkal is segítenek a lejtőkön, azt figyelve tudnak felkészülni a bringások a kanyarokra. 

A Nemzetközi Kerékpáros Szövetség (UCI) szabályai között egyébként van egy olyan passzus, ami tiltja a motorosoknak, hogy beleavatkozzanak a versenybe, akár szélárnyék biztosításával is. Csak éppen ezt nem nagyon tudják betartatni, még ha arra vannak is példák, hogy a zsűri elzavarja a rossz helyen lévő tévéseket és fotósokat. A versenyzők nagyon nem büntethetők, hiszen ők olyan gyorsan mennek, ahogy csak tudnak, arról nem tehetnek, ha segítik őket.

Bármikor felébredhet a hazafi a motorosokban

„Ez már az 1960-as évek, Jacques Anquetilék (ötszörös Tour-győztes francia bringás) óta ismert probléma. Bármikor felébredhet a hazafi a motorosokban a Girón vagy a Vueltán is. Sokszor integetnek a versenyzők a motorosok miatt, de eddig senki nem talált erre jó megoldást. Amikor először indultam nagyobb versenyeken, feltűnt, hogy a menők azonnal ráváltanak az összes motorra elmenésbe. Minden rutinos bringás így tett, biztos, hogy mérhető az az előny, amit a motorok adnak. Gyakorlatilag »elhúzzák« a szökevényeket a mezőny elől. Ebben a tanulmányban az volt az újdonság, hogy elképesztően nagy távolságon is kimutatta az előnyt” – mondta Lengyel Tamás kerékpáredző, a Tour de Hongrie utolsó magyar győztese.

Lengyel úgy látja, hogy egyelőre feloldhatatlan a helyzet, hiszen a Tour de France is olyan státuszba emelkedett, amikor a közvetítés fontosabb, mint maga a verseny, a médiafogyasztási szokások változása kényszerhelyzetet teremtett. A paradoxont jól érzékelteti Mitch Hutchinson is.

A kerékpárosokat nem azért veszik, mert ők a győztesek. Hanem azért nyernek, mert őket veszik a kamerák.

 „A kamerás legtöbbször bele sem gondol, hogy belenyúl a versenybe, és egy emelkedőn kényszerűségből is közel marad a versenyzőkhöz. Szinte lehetetlen eltávolodni, mert mögötte rögtön összezár a nézők sorfala, és akkor nem is látja a bringásokat" – mondta Lengyel, aki szerint az egyik megoldás az lehet, ha átalakul a közvetítés technikája, arra nem számít, hogy 50 méterre menjenek el. A motorok részleges kiváltására több drón- és belső kamerás felvételt tudna elképzelni. 

Lengyel úgy véli, hogy azért most lett ilyen hangsúlyos a motorosprobléma, mert hatalmas pénzek mozognak a kerékpárban, és egyre több versenyzőnek fontos a sportág üzleti része is, miközben egyre kiélezettebb a verseny és egyre kisebbek a különbségek. A kerékpáredző szerint az is hozzájárult a vitához, hogy ma már nyíltabb az információcsere, gyakorlatilag bármilyen adathoz hozzáférhetnek a csapatok.

„Nem olyan régen még azzal sem foglalkoztak, hogy a lobogó mez lassítja-e a bringásokat. Most meg iszonyú pénzeket költenek szélcsatornás tesztekre, hogy milyen felszerelés hány százalékot foghat, mi az ideális távolság két versenyző között. Most persze ráébredtek, hogy van egy nyilvánvaló helyzet, ami szintén jelentős előnyt ad."

Még nincs jogi precedens a motorok által adott szélárnyékre, hivatalosan még a versenyzők sem óvtak emiatt, de Lengyel szerint hamarosan lépni kell az ügyben, születik is rá valamiféle szabályozás.