Fatime
16 °C
22 °C
Index - In English In English Eng

Soha nem látott időszak jöhet a bringasportban

000 1IZ56Z
2020.05.23. 21:54
Augusztus elsején indulhat újra a koronavírus-járvány miatt márciusban félbeszakadt országúti kerékpáros szezon, az év első háromhetes versenye a Tour de France lesz, a Giro d’Italia az eredeti tervekkel ellentétben nem Budapestről, hanem Olaszországból fog rajtolni, és egy héten keresztül a másik nagy körversennyel, a Vuelta a Espanával párhuzamosan fut majd. Október végén három fontos versenyt is egy napon tartanak majd.

Az év elején még úgy tűnt, hogy 2020. május 9. fontos nap lesz a magyar kerékpársport történetében. Ekkor indult volna Budapestről az idei olasz körverseny, a Giro d'Italia, de a világméretűvé duzzadt koronavírus-járvány miatt le kellett mondani ennek a megrendezéséről. A budapesti rajt nemcsak Magyarország, hanem a régió szempontjából is jelentős esemény lehetett volna, mivel korábban még egy háromhetes verseny sem indult Kelet-Közép Európából.

Erre a lehetőségre még legalább egy évet kell várni, a versenyt szervező RCS Sport cég igazgatója, Mauro Vegni azt mondta, jelenleg két dél-olaszországi lehetőséget vizsgálnak, ahonnan októberben indulhatna a Giro. Ez hatással van a legfontosabb magyar versenyre, a Tour de Hongrie-ra is, amelyet így augusztus 29. és szeptember 2. között rendeznek meg, a Tour de France első hetével egy időben.

Kilenc hónapra való verseny 80 nap alatt

A Nemzetközi Kerékpáros Szövetség (UCI) a héten hozta nyilvánosságra az új, módosított és rövidített versenynaptárát. Eszerint a legmagasabb szintű, World Tour-csapatoknak 80 versenynapból állna a szezon hátralévő része, ebbe a rövid, alig több mint három hónapos időszakba sűrítenék bele a március óta elmaradt versenyeket: a három nagy körversenyt, több egyhetes és egynapos klasszikust is.

  • Mikor indulhat újra az országúti kerékpáros szezon?
  • Mi lesz a legfontosabb versenyekkel?
  • Hogyan érinti ez a magyar körversenyt?
  • Milyen hatása lesz a járványnak a sportágra?

Minden versenyt azonban így sem lehet bepótolni, így több nagy múltú verseny is biztosan elmarad. Erre sorsa jutott a Katalán és a Baszk Körverseny, a San Sebastian-i egynapos, a Romandiai és a Svájci Körverseny is. Az UCI közleményében azt írta, hogy két németországi egynapos verseny, a Cyclassics Hamburg és az Eschborn-Frankfurt sorsa is a levegőben lóg még.

A világbajnokság időpontja és helyszíne egyelőre nem módosult, ezt szeptember 20. és 27. között rendeznék Svájc déli részén, Vaud és Wallis kantonokban. Végső döntés azonban csak júniusban fog erről születni, és már felvetődött annak a lehetősége, hogy a Közel-Keleten rendezzék meg a vb-t, ha ez Svájcban nem lehetséges. Még akkor is, ha a 2016-os katari világbajnokság nem volt nagy sikertörténet.

A 2020-as World Tour-szezon versenynaptára:

  • augusztus 1. – Strade Bianche
  • augusztus 5-9. – Lengyel Körverseny
  • augusztus 8. – Milánó-San Remo
  • augusztus 12-16. – Critérium du Dauphiné
  • augusztus 21. – nemzeti bajnokságok - időfutam
  • augusztus 23. – nemzeti bajnokságok - mezőnyverseny
  • augusztus 25. – Bretagne Classic – Ouest-France
  • augusztus 29-szeptember 20. – Tour de France
  • szeptember 8-14. – Tirreno-Adriatico
  • szeptember 11. – GP Québec
  • szeptember 13. – GP Montréal
  • szeptember 23. – világbajnokság időfutam
  • szeptember 27. – világbajnokság mezőnyverseny
  • szeptember 29-október 3. – Binck Bank Tour
  • szeptember 30. – La Fléche Wallone
  • október 3-25. – Giro d’Italia
  • október 4. – Liége-Bastogne-Liége
  • október 10. – Amstel Gold Race
  • október 11. – Gent-Wevelgem
  • október 14. – Dwars door Vlaanderen
  • október 15-20. – Tour of Guangxi
  • október 18. – Flandria
  • október 20-november 8. – Vuelta a Espana
  • október 21. – Driedaagse Brugge-De Panne
  • október 25. – Párizs-Roubaix
  • október 31. – Lombardia

Az áttervezés a női szakágat is ugyanúgy érintette: amely versenynek van női változata, azokat most is egyszerre fogják tartani a férfi versenyekkel. Idén fog debütálni a leghíresebb klasszikus, a Párizs-Roubaix női változata is, amit ugyancsak október 25-én rendeznének, de a pontos útvonala egyelőre nem ismert.

Ugyanakkor még ez a naptár sem tekinthető véglegesnek, minden attól függ, hogy Európában miként alakul a járványhelyzet. A nemzeti bajnokságok esetében is megengedő a nemzetközi szövetség, lényegében az országokra bízzák, hogy augusztusban meg tudják-e azokat tartani, vagy sem. Alacsonyabb besorolású versenyeket már július 1-jétől lehet rendezni, azonban Európa legtöbb országában a nyár végéig még különböző korlátozások és szabályozások lesznek érvényben, amelyekhez a kerékpársportnak is igazodnia kell.

Az UCI a csapatok számára már kidolgozott egy átfogó egészségügyi ajánlást, amely még nem a versenyekre, hanem a versenyzők egészségének védelmére, és a csoportos edzések körülményeire fókuszál. Az szervezet orvos professzora, Xavier Bigard azt tanácsolja, hogy egy héttel a csoportos edzőtáborok előtt minden kerékpároson végezzenek el koronavírustesztet, amit öt nap múlva ismételjenek meg.

Emellett a versenyzők lehetőleg másfél méteres távolságot is tartsanak egymástól tekerés közben.

Szupervasárnap

Március 14-én rendezték a rövidített Párizs-Nizza utolsó szakaszát, ami után teljesen leállt a kerékpársport. 140 nap szünet után, augusztus 1-jén a toszkán Strade Bianchéval folytatódna a szezon, majd pár héttel később már kezdődne is az év legfontosabb versenye, a Tour de France. Az UCI elnöke, David Lappartient korábban katasztrófának nevezte, ha az idei Tour és Giro is elmaradna, de az új időpontokkal kapcsolatban még így is akad némi ellentmondás.

A Tourt szervező Amaury Sport Organisation (ASO) április végén jelentette be, hogy augusztus 29-én kezdődne az idei verseny, de nem sokkal később később Edouard Philippe francia miniszterelnök azt mondta, hogy Franciaországban szeptemberig semmilyen sportesemény sem lesz, még nézők nélkül sem. Mégis, az ASO abban bízik, hogy a Tour és felvezetőversenye, a Critérium du Dauphiné külön elbírálást kap, így nem lesz akadálya, hogy Nizzából augusztus 29-én elrajtoljon az idei Tour de France.

Az ASO azt is bejelentette, hogy a szintén általuk szervezett Vuelta nem Hollandiából, hanem Baszkföldről fog indulni, mert törlik az első három, Utrecht és környéki szakaszokat. A másik változás az, hogy az eredeti útvonallal ellentétben, a 15. és 16. szakaszok nem fogják érinteni Portugáliát. A tervek szerint majd a 2022-es Vueltán pótolnák az elmaradt hollandiai rajtot.

Az új naptár szerint október 25-e olyan különleges vasárnap lenne a sportágban, amelyre korábban még nem volt példa.

  • Ezen a napon rendeznék a Giro zárószakaszát, amely jelen állás szerint egy 16,5 km-es egyenkénti időfutam lenne Milánóban.
  • A Vuelta 6. szakaszát, amely helyibefutóval érne véget a legendás, 2115 méter magas Col du Tourmalet-n a Pireneusokban.
  • Ha mindez nem volna még elég, erre a napra tették a legnagyobb presztízsű egynapos klasszikust, a Párizs-Roubaix-t is.

Az már most borítékolható, hogy az őszi versenyeken összességben gyengébb mezőnyök fognak indulni. A háromszoros világbajnok Peter Sagan a szezon előtt még úgy tervezete, idén a tavaszi klasszikusok után, pályafutása során először, indulni fog az olasz körversenyen, amivel vélhetően sok szlovák szurkolót vonzott volna Budapestre. A járvány az ő számításait is keresztülhúzta, így most a csapatával döntenie kell arról, hogy a sok, egyszerre futó verseny közül hol induljon.

Másrészt a csapatoknak is igazi logisztikai brvaúr lesz, hogy egyszerre akár három versenyen is jelen legyenek a versenyzőikkel a versenyzéshez elengedhetetlen infrastruktúrákkal: mindenhol elegendő autó, csapatbusz és szervízkamion szükséges, a hozzájuk tartozó személyzettel együtt. Ez még békeidőben sem lenne kis feladat, hát még akkor, amikor néhány hétnél előrébb senki sem tud tervezni.

A magyar Tour

Az idei Giro d'Italia a Vuelta a Espanához hasonló helyzetben van: a törölt budapesti rajtot legkorábban 2021 májusában lehetne bepótolni. A magyar szervezők tavaly „teljes értékű” rajtra fizettek be, az október 3-ai pedig aligha lenne ilyen. A Giro átütemezése miatt a legfontosabb magyar körversenynek, a Tour de Hongrie-nak is változtatnia kellett az idei tervein. A szervezők korábban úgy terveztek, hogy a Giro-rajt után négy nappal kezdődött volna a magyar körverseny, amin több World Tour-csapat is indult volna. Ehelyett augusztus 29-én, a Tour de France-szal egy napon lesz a rajt, és szeptember 2-án ér majd véget.

Nagyon örülök, ez volt a lehetőségekhez képest a legjobb időpont számunkra. Elsőre talán furcsának tűnhet, hogy miért jó a Francia Körversennyel egyidőben versenyt rendezni, de véleményem szerint ez számunkra ugyanolyan jó, mint a Giro d'Italia alatt. Úgy tudjuk, hogy az adott időpontban a Tour de France mellett nem lesz másik World Tour-verseny, vagyis a naptár alapján jó esélyt látunk arra, hogy akár World Tour-csapatok is az indulóink között lesznek

– mondta Eisenkrammer Károly, a Tour de Hongrie főszervezője, aki szerint az eredeti útvonalon nem akarnak módosítani, de elképzelhető, hogy a szakaszok sorrendjén változtatnak. A májusi versenyre még nyolc World Tour-csapat jelentette be az indulását: az Astana (kazah), Bahrain-McLaren, a CCC, az Israel Start-Up, a Jumbo-Visma, a Mitchelton-Scott, a Movistar és a Trek-Segafredo is.

Az Index információ szerint a szervezők már felvették a kapcsolatot azokkal a csapatokkal, amelyek korábban jelezték a részvételi szándékukat. Az valószínűnek tűnik, hogy a legjobb csapatok közül nem mindegyiknek lesz kapacitása a Tour de Hongrie-ra, mivel elsősorban a World Tour-versenyeken kell részt venniük. A szervezők dolgát az is nehezíti, hogy erre az időpontra egy kisebb dán verseny is bekerült a versenynaptárba, ami a magyar verseny konkurense lehet.

Ugyanakkor van arra esély, hogy a jó magyar kapcsolatokkal rendelkező csapatok, például Peák Barnabás és Valter Attila csapatai, a CCC és a Mitchelton-Scott, valamint a Trek-Segafredo is itt legyenek. A 2019-es résztvevők közül a német Bike Aid csapat már jelezte is a Tour de Hongrie Facebook-oldalán, hogy ismét szívesen indulnának a versenyen. A járvány miatt ugyan most nem sikerül akkora szintet lépnie a versenynek, mint azt tervezték, de a sikeres tavalyi verseny színvonala még így is megismételhetőnek tűnik.

Új sportág születik?

Az országúti kerékpársport már a járvány előtt sem volt túl jó anyagi állapotban. A csapatok többsége teljesen kiszolgáltatott helyzetben van a versenyszervezőknek és a szponzoroknak. Még a legeredményesebb csapatok is folyamatosan küzdenek azért, hogy megtartsák a támogatóikat, vagy pedig újakat találjanak, máskülönben megszűnnek. A kerékpársport legbefolyásosabb szereplői a versenyszervezők, amelyek a közvetítési díjak felett döntenek. A legnagyobb ilyen céget, az ASO-t gyakran éri az a kritika, hogy a Tour de France díjaiból túl keveset osztanak vissza a csapatoknak, és a versenyzők pénzdíjazása is egészen alacsony más sportágakhoz képest.

A francia Groupama-FDJ csapatvezője, az ASO-val egyébként jó viszonyt ápoló Marc Madiot szerint az országúti kerékpár úgy élheti túl ezt a gazdasági válságot, ha újragondolják a sportág finanszírozási modelljét. „Ha a nagy versenyek nem magántulajdonban lennének, hanem mi rendeznének azokat, nagy változást hozhatna. De ehhez forradalom kellene” – mondta Madiot, aki egyébként örül annak, hogy csapatának biztos támogatói vannak, de aggódva figyeli az olyan fejleményeket is, mint ami a CCC csapatnál történik. Valter Attila csapatának lengyel főtámogatója az anyagi nehézségei miatt az év végén kiszáll a sportból. Ugyanakkor Madiot nem számít most radikális változásra, ahhoz még éveknek kellene eltelnie.

Még a leggazdagabb csapat, a brit Ineos vezetője, David Brailsford szerint is szükség lenne reformokra. „Az üzleti modell modernizációja mindenki számára bölcs döntés lenne. Egy stabilabb és kiszámíthatóbb rendszerben közép- és hosszútávon is lehetne tervezni, ahelyett, hogy csak a rövidtávú túlélés lenne a cél” – mondta a BBC-nek.

Ugyanakkor az ASO egyik leghangosabb kritizálója, a belga Deceunick-QuicStep csapat vezetője, Patric Lefevere szerint most nincs itt az idő, hogy a Tour de France szervezőivel viaskodjanak. Szerinte az idei verseny megrendezése most mindennél fontosabb, és a csapatok nincsenek olyan alkupozícióban, hogy több részesedést kérhetnének a szervezőktől. „Ha csapatonként csak hét versenyzőt akarnak, akkor hét fog indulni. Ha most elkezdünk velük háborúzni, akkor jövőre tíz csapat sem marad a World-Tourban” – mondta a belga sportvezető. Szerinte most mindennél fontosabb, hogy idén legyenek versenyek, különben a csapatok fele is megszűnhet.

„Az Ineos a pénzhegy tetején ül, a francia csapatokat kisegítik az állami szponzorok. Nekik kevesebb gondjuk van, de az én csapatom bajba kerülhet”

érzékeltette a helyzetet Lefevere.

Az UCI elnöke is arról beszélt, hogy legalább öt csapatnál vannak anyagi gondok, de Lappartient nem nevezte meg azokat, viszont a Cyclingweekly szerint az Astana, a Bahrain-McLaren, a CCC, a Lotto-Soudal és Peák Barnabás csapata, a Mitchelton-Scott azok, ahol már csökkentették a versenyzők fizetését. A kazah állami vállalatok által fenntartott Astana vezetője, Alexander Vinokurov el is ismerte ezt, és Lefevere-hez hasonlóan látja a helyzetet. Ezzel szemben a másik belga csapat, a Lotto-Soudal csapatvezetője, John Lelangue sokkal optimistább.

Ahogy az elmúlt 50 évet, ezt is túl fogja élni a kerékpár. Ma sincs kevesebb szponzor és versenyző, mint amennyi a kilencvenes és kétezres években volt. Miért kérdőjeleznének meg egy olyan modellt, amely tökételesen működik?

 – tette fel a kérdést, amiben alighanem igaza van. A versenyeket legrosszabb esetben a nézők távoltartásával is, de meg fogják rendezni, a sporttelevíziók közvetíteni fogják azokat, a karaván pedig halad tovább. 

(Borítókép: A francia Julian Alaphilippe 2019. július 21-én. AFP Fotós: Jeff Pachoud)