18 ezer km úszva, lovon, tevén, hegyen

Tizennyolcezer kilométeres expedícióra indul Közép-Ázsiába egy magyar csapat, Hídvégi-Üstös Pál extrémsportoló - akit számos kutató és tudós kísér el - velocipéddel, lóval, tevével, úszva, hegyet mászva, gyalogolva, futva teszi meg a több hónapos utat.

Csaknem kétévnyi szervezés után a Felfedezők Napján, május 11-én 14 és 15 óra között a Millenáris D-épületéből rajtol az expedíció.

A túra résztvevői között van geográfus, biológus és etnográfus, a Vámbéry Ármin, gróf Almásy György, Prinz Gyula, Déchy Mór, Szentkatolnai Bálint Gábor, Berzenczey László és gróf Zichy Jenő által kutatott helyszíneket vizsgálják, hogy az elmúlt évszázadokban bekövetkezett változásokat elemezhessék.

A csapat Szerbia, Románia, Bulgária, Törökország, Irán, Türkmenisztán, Üzbegisztán után Kirgizisztánig megy, visszafelé Kazahsztán, Azerbajdzsán, Grúzia, Oroszország és Ukrajna felé jönnek.

Hídvégi-Üstös Pál túlélési- és navigációs specialista, extrémsportoló, az expedíció teljes távját saját fizikai erejét használva teszi meg. Felkészülésként hajnalban fut, késő este kerékpározik, és közben mentálisan is készül.

Útközben megmássza a Törökország és Örményország határán az Ararát hegyet, Iránban a Damavandot, és a grúz határ közelében lévő Elbruszt. Van rá esély, hogy átússza a Kaszpi-tengert, így akar átjutni Türkmenisztánból Azerbajdzsánba.

A sportolót kísérő biológusok azokat a kultúrnövényeket vizsgálják, amelyek őshazája, génbankterülete az a térség. Ilyen például a sárgabarack, alma, körte, tárkony, retek, spenót, hagyma, fokhagyma, dió. Megvizsgálják azt is, hogy a klímaváltozás hatására esetleg mely növények megjelenése várható később Európában is. A néprajzosok, biológusok összehasonlítják a 150 évvel ezelőtti, a kutatók naplójában szereplő adatokat a mai helyzettel, a földrajzosok  klímakutatásokat végeznek.