1600 km, de nincs semmi, ami megállítana
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Extrém sport cikkek
A távot gyalog teljesítők között Rudolf István nyerte nyáron az 1010 mérföldes, Szlovákián és Csehországon át zajló teljesítménytúrát.
Az 1625 kilométeres távnak 125 kerékpáros, négy gyalogos vágott neki, a magyar extrémsportoló 422 óra, azaz kicsit több, mint 17 és fél nap alatt ért célba, a 30 ezer méternyi szintkülönbségű terepen több kerékpárost is megelőzött. Teljesen egyedül, segítők nélkül ment, a gyalogosok közül csak ő ért célba, a versenyt egyébként 8 nap 2 óra 17 perccel egy cseh bringás nyerte.
Verseny közben GPS nyomkövetővel ellenőrizték az indulókat, akiknek naponta egyszer sms-ben is be kellett jelentkezniük. A gyalogosok együtt, a kerékpárosok után indultak, Rudolf napi 80 kilométert tervezett, 5-6 órás alvásokkal, és azzal a fontos fogadalommal, hogy a nap végére sosem szabad kihajtania magát, mert akkor kevés lenne a tervezett pihenés.
A határőrök futottak utána
A másik három gyalogos már a 3.napra leszakadt tőle, onnantól két hétig egyedül ment és futott. Aludt buszmegállóban, padokon, elhagyott gyárépületben, menedékházban, panzióban, sokszor azt sem tudta, hányadika és milyen nap van. Ha medvenyomot látott, akkor éjszakára égve hagyta a fejlámpáját, és a felszerelésétől, az élelemtől távolabb aludt. Többször eltévedt, sokszor elázott, napokig küzdött a talpfájással és a vízhólyagokkal, de a kilencedik napon, féltávnál már biztos volt benne, hogy végigcsinálja, „nincs az az isten, ami megállít" - írta a Facebookon.
Egy helyen akaratlanul átlépte a lengyel határt, a határőrök futottak utána, de mikor meglátták a hátizsákján az 1000 Miles matricáját, nevetve elengedték. Egy cipőben, a lehető legkevesebb felszereléssel, ruházattal ment végig, általában 3 liter folyadék (kóla, ásványvíz, forrásvíz) és két étkezésre való élelem (szalámi, kenyér, tej, kalács, gyümölcsök, csokik, meleg étel alig) volt nála.
39 évesen kezdte
Rudolf már kétszer volt az év teljesítménytúrázója Magyarországon, esélyes, hogy idén zsinórban harmadszor is elnyeri ezt a címet. „Igazoltan én vagyok a legtöbbet gyalogló magyar, az 1600-as óta mentem három száz felettit, a Mont Blanc-on 119 kilométeren 150. lettem az ezerötszázból, voltam a Mátrában, a Vöröskőn, egy 220 kilométeresen Lengyelországban. Minden túrán, távtól függetlenül ugyanaz az érzés, hogy ezt is megcsináltam."
Nem csinál más mozgást, testedzést, sőt, külön edzést sem. „Minden hétvégén megyek, általában 130 kilométert, a túra maga az edzés, és az edzés a túra. A fizikai felkészülés a fontosabb, ha az rendben van, nem lehet baj. Ha jön a holtpont, azon át kell esni úgy, hogy még jobban megnyomja az ember. Onnantól nem lehet baj."
2009-ben volt az első teljesítménytúráján, addig, 39 éves koráig a gyenesdiási megyei csapatban focizott. Teljesen amatőr, semmilyen támogatást nem kap, hétköznap hidegburkolóként dolgozik. „Családom nincs, úgy nem is menne ez az életforma. Négy év alatt több, mint hetven száz kilométer feletti teljesítménytúrám volt. Egyre gyorsulok, egyre többet futok a túrákon, változik az arány."
A legendás Kinizsi 100-asra már csak nosztalgiából megy, az a könnyebbek közé tartozik, nem úgy, mint a legnehezebb magyar teljesítménytúra, a Kazinczy 200-as. „Aki hozzákezd, fokozatosan tegye. Kitartás kell, aztán fokozatosan úgyis eldől, hogy mi lesz."
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
