Etelka, Aletta
-5 °C
0 °C

Félsokkos állapot nélkül nincs jégúszás

2014.03.31. 21:11
Szaunázás után szinte még kellemes is hideg vízben úszni, a jégúszók azonban nem így csinálják. Nem hevítik fel magukat, mielőtt csobbanak a lékbe, aztán félsokkos állapotban úsznak. Már világbajnokságuk is van, Finnországban először magyar induló is volt.

Aki Észak-szakértőként eddig is tudta, hogy a finnországi Rovaniemi az a város, ahol az Európa Unió legészakibb McDonald's-a és egyeteme van, az most egy újabb adattal bővítheti a tudását. Rovaniemi a magyar sporttörténelembe is bevonult, a jégúszó-világbajnokságok történetében először indult magyar versenyző. Petrétei Kristóf a 25 méteres mellúszást teljesítette a nulla foknál alig valamivel melegebb vízben.

A jeges Dunát átúszó Schirillákról már mindenki hallott Magyarországon, de a jégúszás egy kicsit más műfaj, versenykeretek közé szorított extrém teljesítmény. A szabályok nem bonyolultak, 25 métert kell kitett fejes mellúszásban teljesíteni időre, egy ötfokosnál nem melegebb élővízben. Az öt fok azonban már melegnek számít, klasszikusan még éppen be nem fagyott vízben kell úszni.

Itthon valószínűleg Petrétei Kristóf sem ugrott volna bele a jeges vízbe, de ha már egyetemistaként hat évvel ezelőtt éppen a sarkkörön lévő Rovaniemibe ment tanulni, nem hagyhatta ki a helyiek szórakozását.

Finnországban külön jégúszóegyesületek működnek, amiknek nem túl nagy az eszközigényük. Csak egy tó kell, ezt nem nehéz találni, azon egy jégbe vágott lék és egy faház a parton, ahol melegedni lehet.

Ezekben a házakban olykor még szauna is van, de ne higgye senki, hogy a jégúszók jól felfűtik magukat, és aztán a hidegből mit sem érezve tempóznak párat. A jégúszás szabályai szerint ez tilos. Ahogy nem lehet használni semmilyen bemelegítőkrémet, vízhatlan neoprénruhát és kesztyűt sem. A fürdőnadrágok hossza is szigorúan szabályozva van, csak combközépig érhetnek. A úszósapka viszont egészen más értelmet nyer a szakágban, mivel a fejet nem kell vízbe tenni, itt a kinti hideg ellen kell védekezni, ami általában erősen mínuszban van.

Petrétei 2009 óta edz rendszeresen, ekkor lett egy helyi egyesület tagja, és két év ugyan kimaradt neki, mielőtt visszaköltözött volna Finnországba, de elég rutint szerzett. „Amikor először bemész a nulla fok körüli vízbe, akkor nem kapsz levegőt, annyira összeszorít, csak ez jár a fejedben, végy levegőt, végy levegőt. Félsokkos állapotba kerülsz addig, míg le nem kerül rólad a nyomás. 40-50 másodperc úszás már kellően elfagyasztja a lábat, aztán mikor kijössz, és álldogálsz a lék szélén, olyan mintha egymillió apró tűszúrás érné a testedet."

 Petrétei az edzésein 70-90 másodpercet töltött egyhuzamban a jeges vízben, és ezt általában meg is ismételte.

„Harmadjára már nem ajánlott visszamenni, mert annyira felborul a hőháztartásod, hogy már nem érzed, mikor vagy bajban.”

Tapasztalatai szerint lehet valaki nagyon jó úszó, de ebben a műfajban sokkal inkább az számít, ki mennyire bírja a hideget.

Mint a halálsoron

A jégúszást Petrétei nem a versenyzés miatt kezdte el, de ha már házhoz jött a világbajnokság, benevezett. Akárki nem indulhat el, elképzelhetelen, hogy valaki virtusból nekivágjon. A magyar úszónak is igazolást kellett vinnie, hogy egyesületi tag, és szív- és érrendszeri problémákat is szűrtek a rendezők.

Rovaniemiben már a kilencedik jégúszó-vb-t rendezték, Petrétei tudomása szerint ő az első magyar, aki indult. Tiszteletére magyar zászlót is kitűztek a városban. „Nem úgy álltam oda, hogy na én most nyerek, egyszerűen csak meg akartam mutatni magam, és talán sikerül hagyományt is teremteni, hogy a következő vb-ken is induljon magyar.”

Petrétei 28 másodperc alatt teljesítette a távot, a 450 induló közül a középmezőnyben végzett. „Sikerülhetett volna jobban, de tapasztalatszerzésnek nagyon jó volt. Harminc percet csúszott a rajt, mert kicsit feltorlódtak a versenyzők az öltözőben. A gyülekezőhelyen úgy várakoztunk, mint a halálsoron, 3-5 perces turnusokban indítottak minket, de folyton jöttek az utasítások, most üljetek előrébb, most vegyétek le a ruhátokat, most menjetek bele a vízbe. A rajtnál is kellett várakozni, mert nem mindenki nyomta le a szabályok szerint mind a két vállát a vízbe. Az ilyenekhez mentek is oda a versenybírók, és addig kocogtatták őket a zászlójuk nyelével, míg le nem merültek.”

 A víz nulla fok körül volt, csak azért nem fagyott be, mert hat rotorral hullámoztatták. Az egyik szélső pályán úszó Petrétei így is a jeget kaparta verseny közben. „Érdekes volt látni a különbségeket, volt, akinek 16 másodperc elég volt az úszáshoz, míg másoknak 50 másopderc kellett. A hideget sem bírta mindenki, volt, akit úgy kellett kihúzni, és többen el is ájultak a parton. Én nagyon élveztem a versenyt, euforikus élmény volt, kedvem lett volna még egy hosszt úszni.”

A melegítésről gondoskodtak a szervezők, óriási üstökben lehetett üldögélni a verseny után. Petrétei szeretné, ha ezzel nem ért volna véget jégúszókarrierje, a tervei szerint két év múlva ott lesz a következő vb-n, a szibériai Tyumenyben is. Addig Finnországban úszkál, olykor egészen forró vízben, nyaranta akár 15 fokig is képes felmelegedni néhány tó vize. Nulla fok után az már egészen melegnek számít.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!