Először hozhatják le a Csomolungmáról a 8 000 méter felett meghalt hegymászók maradványait

2019.01.21. 20:24

A kínai hatóságok tervei szerint egy eddig példátlan művelet keretében először nyílna lehetőség arra, hogy a nyolcezer méter feletti térségből lehozzák azoknak a hegymászóknak a földi maradványait, akik csúcshódítás közben vesztették életüket, nyilatkozta a China Daily napilapnak a végrehajtással megbízott kínai hegymászócsapat vezetője.

Kína emellett egyharmadával csökkenteni akarja a Csomolungma északi oldalról való meghódítására törekvő hegymászók számát, hogy csökkentse a környezetszennyezést a világ legmagasabb hegycsúcsának térségében.

A Csomolungma meghódítására induló és odavesző hegymászók holttesteit mind ez idáig meg sem kísérelték lehozni a hegyről, a gyakrabban használt útvonalak mellett fekvő holtak az idők során afféle tájékozódási ponttá váltak, mint például a „zöld bakancsos holttest", amit egy 1996-ban elhunyt mászó maradványának tartanak. A Tsewang Paljor maradványának tartott, 8500 méter magasan lévő holttest akkor vált igazán ismerté, amikor 2006-ban a mellette elhaladó hegymászók által is csak pihenni vélt angol David Sharp mellette ülve halálra fagyott, anélkül, hogy bárki megállt volna segíteni neki.

Az angol nevén Mount Everestként is ismert hegy Kínában és Nepálban húzódik. Évente mintegy hatvanezer hegymászó és vezetőik keresik fel a hegy kínai területét. A Tibeti Autonóm Térség statisztikái szerint az elmúlt tíz évben több mint 300 hegymászó jutott fel a Csomolungmára az északi oldalról, a többi nyolcezer méter feletti hegycsúcsot mintegy 2300-an hódították meg.

Kína most kevesebb mint 300-ra csökkentené a 8850 méteres hegycsúcs meghódítására kiadható engedélyek számát, és csak a tavaszi szezonban engedélyeznék a hegymászást az északi oldalról. A döntésre környezetvédelmi okokból kerülhet sor, és egy nagyszabású hegycsúcstisztítási akció is kísérné.

A Csomolungma meghódítására induló hegymászók közül 2018-ig mintegy 300-an lelték halálukat a hegyen, közülük a legtöbben a 8000 méter feletti „halálzónának" is nevezett területen vesztették életüket. Az áldozatok többsége – mintegy harmada – a hegység északkeleti részén élő népcsoportról serpának nevezett hegyi vezetők közül került ki.

A halálzóna (más néven vörös zóna) elnevezés egyáltalán nem túlzó, ebben a magasságban annyira ritka a levegő oxigéntartalma, hogy oxigénpalack nélkül a kevésbé rutinos mászóknak esélyük sincs a túlélésre, annyira hamar elveszítik az eszméletüket. Az oxigénpalackot és a többi felszerelést cipelve pedig az edzett hegymászók sem képesek gyorsabban haladni 1-2 lépésnél percenként. Ahogy egy ismert hegymászó fogalmazott:

Ebben a magasságban mindenki lassan haldoklik.

Emellett a hihetetlenül erős – akár 280 km/h sebességet meghaladó – szél, a -20 alatti, esetenként -40 fokos hideg, illetve a gyorsan változó időjárási és terepviszonyok nehezítik a hegymászók dolgát, és gyakorlatilag lehetetlenné teszik a mentést, ha baleset történik.

Kínában a közelmúltban új törvény lépett életbe a hegymászóturizmus, a tudományos kutatások és az építkezések szabályozásáról a Csomolungma Nemzeti Természetvédelmi Területen, amely egy 33 800 négyzetkilométeres térség, egyben a világ egyik legsérülékenyebb ökoszisztémája Kína szerint.

A terület magjában, amely a teljes térség egyharmadát teszi ki, semmilyen ipari tevékenység nem végezhető a környezet megóvása érdekében. A térségben létrehoztak olyan állomásokat, ahol gyűjtik, újrahasznosítják, illetve megsemmisítik a hegymászók által hátrahagyott szemetet – alumínium konzervdobozokat, műanyag zacskókat, sátrakat, oxigénpalackokat és a tűzhelyek tartozékait.

A Csomolungma halálos áldozatairól ebben a korábbi cikkünkben olvashat bővebben.

Cikkünk megjelenését követően egy olvasónk küldte el nekünk a New York Times 2017-es cikkét, amelyben leírták, miként hozta le egy 4-5-fős,  a hozzátartozók által megbízott  nepáli csapat két szerencsétlenül járt indiai hegymászó holttestét 8 200 méter feletti magasságból. Ennek ismeretében az MTI híréből szó szerint átvett állítás arra vonatkozik, hogy átfogó akció eddig nem indult a 8 000 méter felett található maradványok lehozására. Az esetleges félreértésért elnézést kérünk.

(MTI)