A mindig esélyesnek tartott, de kevés eredményt felmutató spanyolokkal Portugáliában is számolni kell. Annak ellenére, hogy Inaki Sáez együttese pótselejtezőre kényszerült, olyan játékosokat vonultat fel, akiket bármelyik vetélytárs szívesen látna soraiban.

()
2004. május 8., szombat 2:14


A számtalan tehetséget kinevelő ország eleddig csupán egy 1964-es, hazai pályán elért EB-győzelemmel, és egy - szintén otthon szerzett - olimpiai elsőséggel büszkélkedhet az 1992-es barcelonai játékokról. Néha a balszerencse (pl. 1996, 2002), néha a szakvezetés hibái (pl. 2000) okozták bukásukat, mindenesetre nem könnyű egy olyan országban a válogatottat sikerre vinni, ahol a sajtó akkora nyomást gyakorol a csapatra, mint az Ibériai-félszigeten. Ha belegondolunk, a 23 legjobb formában lévő ember kiválasztása korántsem egyszerű feladat, ha a nemzeti első osztályban olyan csapatok vannak, mint a Real Madrid, a Barcelona, a Valencia, vagy a Deportivo.

Az április 28-i olasz-spanyol barátságos mérkőzésen, amely az utolsó előtti volt az Eb-indulás előtt, a szövetségi kapitányként éppen ellenünk debütált Inaki Saez Genovába tizenkilenc játékost vitt magával, és a szakértők véleménye szerint az akkori nevek vélhetően megegyeznek az EB-keret tagjaiéval, kiegészülve természetesen még négy játékossal, hogy meglegyen a huszonhárom fő.

A válogatott legstabilabb pontja a Baraja-Albelda valenciai középpályás duó. Ők hivatottak biztosítani az előttük futballozó támadó párost, akikhez oldalról két szélső zárkózik fel a támadásoknál. Hogy ezen a négy poszton kik kapnak helyet, azt csak sejthetjük. A spanyolok gólrekordere, a Real Madrid csapatkapitánya Raúl biztosan bekerül a kezdőben, a kérdés az, hogy mögötte az agytröszt, a Deporos Juan Carlos Valerón, vagy előtte a korábbi madridi éktársa Fernando Morientes játszik-e majd. A vezető madridi lapok mindenesetre kikezdték Saezt, amikor a március 31-i dánok elleni, hazai, 2-0-s sikerrel végződő mérkőzésen Valerón nélkül küldte gyepre csapatát.

Biztos utazó a húszéves Fernando Torres is, az olaszok elleni vezető gól szerzője, nem úgy a spanyol bajnokság góllövőlistáján második Mista. "Jól játszik és gólokat lő, de a problémám az, hogy már csak egy alkalmam van kipróbálni a csapatomat vele" - kommentálta Saez, miért kérdéses a valenciai csatár EB-részvétele. És akkor még Tristánról, Salvaról, vagy Raul Tamudóról nem is beszéltünk.

A bal oldali szélső posztjára legesélyesebb Vicente a tréner egyik kedvence, így Alberto Luque és a télen az Arsenalhoz szerződő José Antonio Reyes is alaposan ki kell tegyen magáért az edzőtáborban és előtte az utolsó felkészülési meccsen, ha - szó szerint - labdába akar rúgni Portugáliában.

A baszk mentalitásából mérhetetlen elszántságot merítő Joseba Etxeberría várhatóan a pálya jobb szárnyán kezd majd, míg a mostanában kevésbé megbízható Joaqín a kispadon.

A Barcelona remek tavaszához nagymértékben hozzájáruló Luis García igazán peches. Kétszer is megsérült a válogatottbeli bemutatkozása előtt, így lehet, hogy nyáron Portugáliába csak turistaként látogat. Egy másik faktora a katalánok mostani sikereinek az irányító Xavi. Saez eddig nem sok szerepet szánt a régen Guardiola utódjaként számon tartott középpályásnak, várhatóan most sem fog.

Talán a legkevésbé erős csapatrésznek tűnő védelem összeállítása a legnehezebb. Saez valószínűleg a Salgado-Helguera-Marchena-Puyol négyessel áll majd fel, ám helyet követelhet magának Raul Bravo, Romero, Cesar, vagy a sérülés miatt egy évet kihagyó, de formáját lassan visszanyerő Manuel Pablo is.

A két biztosnak mondható kapus Iker Casillas és cseréje, Santiago Canizares. A Barca nagyszerű formában lévő hálóőre, Victor Valdés még izgulhat, hogy a mester kettő, vagy három portás mellett dönt-e.

az oldal tetejére