Vettel: Nekem ne fogja a kezemet senki

2010.07.30. 00:15
Az F1-pilóta rendhagyó válaszban magyarázta meg, miért nincs menedzsere, miközben az összes többi versenyzőnek van.

Csoportos interjúra hívott a Red Bull a Hungaroringre a csapat német pilótájához, Sebastian Vettelhez. A 23 éves srác az elmúlt két hónap isztambuli és silverstone-i megpróbáltatásai után is jó passzban volt, készségesen és hosszan válaszolt minden kérdésre, ennek kivonatát keretesben foglaltuk össze. (Mennyit változott három év alatt.)

Amikor a közel tíz perc végén a kollegínák között ránk került a sor - mi szúrtuk el, közbe kellett volna vágni -, az egész beszélgetés utolsó kérdésére, amit megnyertünk a sajtóstól, vagyis, hogy lehet az, hogy a másik 23 F1-esnek van menedzsere, neki meg nincs, nagyjából az alábbi monológot kaptuk.

"Nekem nem kell, hogy bárki is a kezemet fogja. A menedzser több, mint az az ember, aki megköti a szerződésed és leveszi a maga százalékát a fizetésedből. A menedzser bizalmas kell, hogy legyen, akivel bármit, bármikor megoszthatsz, aki mindig ott van, akire lehet számítani, segít, ha kell, veled örül, nem hagy el a bajban sem, akivel mindent meg lehet beszélni. Nekem nem okoz gondot magam intéznem az ügyeimet, de szerencsém van, mert az engem körülvevő közeg egész eddigi életemben segített, erre az útra nevelt. Minden eddigi csapatomnál, a BMW alacsonyabb kategóriájában, a WSR-ben, majd a BMW F1-istállójánál, a Toro Rossónál és most a Red Bullnál is olyan emberek dolgoznak körülöttem, akikkel nem nehéz megtalálni a legjobb döntéseket, mert mindannyian afelé terelnek. Már gyerekkorban elkezdődik ez az egész, amikor iskolát választasz, majd váltasz, utána el kell határoznod, melyik pálya felé indulsz. Mindegyiknél ott vannak a szüleid, a barátaid, ők azok, akik végigkísérik az életedet, állandóan ott vannak veled, akikben megbízhatsz, kikérheted a véleményét vagy a táncsát, mielőtt cselekszel. Úgy érzem, én magamtól is képes vagyok meghozni ezeket a döntéseket, amik jók is nekem."

Néhányszor meg is állt közben, elgondolkozott, majd folytatta, lehetett érezni, hogy úgy gondolja, tényleg fontos dologról van szó, ami mintha megkülönböztetné a többiektől. Legalább három percig folyamatosan beszélt, a Red Bull külföldi sajtósa kétszer szólt be, akkor most már tényleg jöjjön az utolsó kérdés, persze nem tudta, hogy versenyzője még mindig arra válaszol.

A csoportos interjún a monológ előtt elhangzott

"Szörnyű, nem tudnám még egyszer elmondani azt a mondatot, el is felejtettem. Lenyomtam olaszul, angolul, franciául, spanyolul, nem volt gond egyikkel sem, de a maguké borzasztó nehéz volt. Nem is tudom hányszor próbálkoztam, amíg sikerült" - arról, hogy németként nehéz volt magyarul beszélni a Red Bull-reklámban.

"Nem igazán érdekel, hogy 23 vagy már 24 évesen nyerem meg vagy még később. Ez a célom, ezért dolgozom. Nem iszom, nem mulatok, csak ez az út vezethet oda, legalábbis én ebben hiszek. Jelenleg, aztán meglátjuk, hogy gondolkodok majd öt év múlva" - értékelte, hogy nem biztos, hogy ő lesz az F1 legfiatalabb világbajnoka.

"Hogy tíz év múlva? Remélem sokszoros bajnokként, és ha lehet, még mindig a Forma-1-ben. Kiváltság itt versenyezni, persze nem lehet tudni, hogyan gondolkodom majd akkor." (A kérdés a válaszban.)

"Rengeteg pilóta hatással volt rám, Prost, Senna, a többiek. Érdekes, hogy mindannyian más mentalitással érték el a céljukat. Ott van például James Hunt, akire túlzás azt mondani, hogy nem volt elég motivált, mert akart ő nyerni, nyert is, csak másképp fogta föl a dolgokat."