Schumacher 300

2012.09.02. 09:44

„Amikor elkezdtem 21 éve, nem hittem volna, hogy eljön ez a pillanat, hogy elérem ezt a számot. Akkoriban még mindenki Patrese 256 indulásáról beszélt, ami iszonyúan távolinak tűnt. Nem is foglalkoztam vele, ahogy végül is most sem foglalkozom, de hát 300 azért már valami. Azt mondanám, csodás mellékhatása a pályafutásomnak" - értékelte 300. GP-hétvégéjét Michael Schumacher a Belga Nagydíjon, a legendás spái pályán. Ahogy ő mondja mindig, Spa a nappalija, szinte minden, ami fontos vagy a legemlékezetesebb a karrierjében, az itt történt vele.

Huszonegy éve járt a helyen először, amikor exmenedzsere, Willi Weber meggyőzte Eddie Jordant, szerződtesse le egyetlen versenyre 150 ezer dollárért a 22 éves tehetséget. Biztosította a csapatfőnököt, Schumacher úgy ismeri a pályát, mint a tenyerét, hiszen szülőfaluja, Kerpen egy köpésre van - közben a német a szabadedzés előtt járt rajta először életében, biciklivel.

A bringázás persze eredményesen sikerült, Schumacher a 7. helyre kvalifikálta a 32-es számú Jordan-Fordot. A futam viszont csak párszáz méteren át tartott neki, a kuplung szinte azonnal felmondta a szolgálatot, a második kanyarig sem jutott el vele az újonc.

Egy év múlva már benettonosként érkezett Schumacher, és remek bemutatkozó szezonját megkoronázva győzött. Persze nem simán, mert Nigel Mansell végig vezetett, csakhogy az esőben eltaktikázta a kerékcserét, későn állt meg friss gumiért, ekkor a fiatal az élre került, és már nem lehetett befogni.

"Messze-messze a kedvenc pályám" - nyilatkozta évekkel később, nem is csoda, hiszen nála többször, hatszor senki nem győzött rajta. Az utóbbi kilenc itteni futamból Raikkönen és Schumacher együtt hatot nyertek meg, a finn négyet, Massa, Hamilton és Vettel egyet-egyet tudott nyerni. Olyan klasszisok, mint Button és Alonso eddig nem tudtak elöl végezni, ami szintén bizonyítja, Spa különlegesen nehéz.

Itt van az F1 leghíresebb és legnehezebb kanyarja, az emelkedős Eau Rouge (azaz Vörös víz) és a leggyorsabb, a Blanchimont, amit 310 kilométer/óra körül vesznek be a legjobbak.

Schumacher eddig összesen 15-ször indult Spában jó húszéves karrierje alatt: 2003-ban és 2006-ban nem rendeztek Belga GP-t, az 1999-est lábtörése miatt kihagyta, 2007 és 2009 között pedig ő nem versenyzett.

A kilenc dobogó remek teljesítmény, és 10 lenne az, a győzelem pedig hét, ha 1994-ben, az emlékezetes kicsúszásos futamon, amit egy nagy pördülés után nyert meg, nem zárják ki Benettonjának túlzottan elkopott fenékfalemeze miatt.

95-től 97-ig zsinórban háromszor nyert a pályán, amilyet csak Raikkönen tudott 2004-2007 között, jobbat meg csupán Ayrton Senna és Jim Clark egyaránt négyes szériával.

Az 1995-ös a legnagyszerűbb sikere itt, és talán egész karrierjét is tekintve, mert csak a 16. helyről rajtolt, ám feljött, és nagy csatában megverte Damon Hillt. Schumacher időmérőn sosem volt jó Belgiumban, mindössze egyetlen pole pozíciója van, 2002-ből.

1998 viszont a vereségéről, valamint egy majdnem boxbunyóról lett híres: Coulthard lekörözésekor hátulról belement a skótba, az ellenfelet hibáztatta a kiesésért, és amikor a három kerekű Ferrarival visszaért a depóba, kiugrott a kocsiból, átment a McLarenhez, hogy elégtételt vegyen. A szerelők tartóztatták fel, később kibékültek Coultharddal.

Felejthetetlen 2001 is, amikor 52. GP-győzelmével megdöntötte Alain Prost 51-es csúcsát, és 14 év után ő lett a legtöbbszörös futamgyőztes a francia helyett.

Világbajnoki címnek szintén Spában örült legutóbb Schumacher, 2004-es, eddig utolsó, hetedik bajnokságát Belgiumban biztosította be.

299 futamnál jár jelenleg, amiből 91-et megnyert, azt gondolhatnánk, ennyi sikeres versenyből egy kedvencet kiemelni képtelenség. Pedig nem, "2000 Szuzuka", vágja rá szinte egyből Schumacher, amikor Spában feltesszük neki, válasszon. Ott és akkor nyerte meg első világbajnokságát a Ferrarival, nem kevés szenvedés, egy lábtörés, négy nyeretlen szezon után. "Ha egyet ki kéne emelnem, azt választanám. Az volt az a pillanat, amikor valami összeállt, egy nagy munka beérett. Ott, akkor minden klappolt”.

Januárban 44 éves lesz, elkerülhetetlen a kérdés, meddig fogja folytatni. "Hát a 400 már nem lesz meg" - mondja vigyorogva, persze azt nem tudja elkerülni, hogy Rubens Barrichello 326-os csúcsa ne kerüljön szóba. Ha ugyanis még egy évet marad, ahogy elméletileg tervezi, jó egy év múlva az abszolút rekordot ünnepelheti. "Októberben döntök, egyelőre az biztos, hogy év végéig maradok" - és mosolyog ismét. Egyértelműnek tűnik, csak a médiaérdeklődést akarja gerjeszteni, olyan, mintha már rég eldöntötte volna magában, elveszi a csúcsot egykori ferraris csapattársától, akivel az utóbbi években teljesen elmérgesedett a viszonya.

Spában ezen a hétvégén itt van mindenki, aki számít Schumachernek, Corinna is, aki húsz éve kedvese, 17 éve a felesége. "Pénteken érkezett, ő az egyetlen kabalám" - válaszolja arra, van-e valamilyen babonája.

2010-es visszatérése óta mindkétszer elfogadhatóan ment Spában, előbb hetedik, majd tavaly ötödik lett, ami a Mercedesszel jó eredménynek számít. A Ferrarival viszont nem lett volna az, nyilvánvaló, hogy visszatérése óta nem jönnek az eredmények.

Csak az autó lehet a gond, mert komolyan mondja, hogy "bizonyos szempontból jobb lehetek most, mint korábban". "Rutinosabb vagyok, ami sokat segít például a közös munkában a szerelőkkel, a mérnökökkel és a menedzserekkel. Jobban és könnyebben el tudom nekik mondani, mit akarok, mit érzek az autóval kapcsolatban, valamint én is egyszerűbben felfogom, mit várnak tőlem. A tapasztalatom rengeteget segít.”

Fogadkozott, idén Spában is tényleg jobb lesz, mint tavaly vagy azelőtt, de az időmérőn a 13.-nál nem sikerült előrébb jutnia, így veszélyben a jó eredmény. Pedig a 300.-ra illene valami másért is emlékezni.