Frigyes
15 °C
29 °C
Index - In English In English Eng

Nem a szívbajt hozó izgalmakat nyerte Zandvoorttal az F1

shutterstock 446990812
2019.05.23. 08:08
35 év után tér vissza Hollandiába a Forma-1. A tengerparti dűnék közé épített zandvoorti pálya a versenynaptár egyik legszebb helyszíne lesz, a versenyzők is alig várják, hogy vezethessenek a nagyrészt hőskorban meghúzott vonalvezetésű pályán, a szurkolók viszont jó eséllyel egy újabb olyan versenyt kapnak, amin minden lesz, csak előzés nem.

Fantasztikus érzés vezetni a pályán, gyors, régi vágású, tökös a vonalvezetése. Vezetői szempontból nagyon jó, de amilyen gyors és amilyen szűk az aszfalt, nem biztos, hogy túl izgalmas lesz az előzések szempontjából, legalábbis elsőre így látom

mondta Daniel Ricciardo, a Renault Forma-1-es pilótája a zandvoorti versenypályáról röviddel azután, hogy a Liberty Media bejelentette, a holland helyszín 1985 után visszatér az F1 versenynaptárába.

Ricciardo nem a levegőbe beszélt, 2008-ban és 2009-ben a Forma-3 Masters sorozatban indulva versenyzett a holland tengerparti pályán, később pedig a Red Bull-lal bemutatót is tartott rajta. Egyik sem éles F1-futam volt ugyan, de pontosan fel tudta mérni, mire lehet képes a pálya, és leginkább egy városi futamhoz hasonlította a lehetőséget az elég keskeny aszfalt miatt.

Idei csapattársa, Nico Hülkenberg hasonló véleményen van, ő még az A1 GP-ben indulva versenyezett a holland pályán. "Még az F3-ban is szinte lehetetlen volt előzni, a vonalvezetés nem nagyon teszi lehetővé sem a versenyzést, sem az előzéseket" – értékelt, kiemelve, hogy a pálya közepén az elnyújtott 8-as kanyar, a Scheivlak már F3-as kocsival is nagyon izgalmas volt, az F1-ben pedig csak még élvezetesebb lehet majd.

Egy másik kor pályája

A zandvoorti pályán 1939-ben rendeztek először versenyt, sokáig közutak is a pálya részét képezték. A sokáig nagyjából véglegesnek tekinthető formáját 1948-ban nyerte el, és bár sokan úgy tudják, hogy a pályát a Szuzukai vonalvezetést is megrajzoló John Hugenholtz tervezte, valójában a Le Mans-i 24 órás versenyeken induló, 1927-ben nyerni is tudó korábbi pilóta, S. C. H. Davis tervezte azt.

A Forma-1 már 1948-tól látogatta a pályát, az első vb-futamot 1952-ben rendezték itt, és összesen négy kihagyott évvel 1985-ig maradt is Zandvoortban a Holland Nagydíj. Az utolsót épp a május 21-én meghalt Niki Lauda nyerte McLarennel. Eközben a pályán több kisebb átépítést is végrehajtottak, 1973-ban plusz kanyart, 1979-ben egy sikánt, majd 1980-ban egy újabb kanyart kapott, hogy aztán 1989-ben és 1999-ben kétszer is radikálisan átformálják a vonalvezetést.

Előbb nagyjából 2,5 km-re vágták vissza az addig 2526 méteres pályát, ami így sokkal kisebb területet ölelt fel, majd 1999-ben nyerte el mai formáját és 4307 méteres hosszát. Ebben az eredeti pályából a célegyenes, a végén a visszafordító (Tarzan), a döntött Hungenholz kanyar, illetve az utána következő rész, egészen az elnyújtott Scheivlakig maradt meg, a többi már 1999-es tervezés.

A zandvoorti versenypálya jelenlegi vonalvezetése
A zandvoorti versenypálya jelenlegi vonalvezetése
Fotó: Pitlane02 / Wikimedia Commons

Nem a kora a baj

A probléma nem az, hogy 20 éve nyúltak hozzá utoljára a pályához, sokkal inkább az, hogy több veszélyes kanyar van rajta, illetve, hogy az aszfalt végig nagyon keskeny, és a mostani, rettentő széles F1-kocsik nem nagyon fognak elférni rajta egymás mellett, előzés helyett tehát végig vonatozás várható. A Hungaroringhez hasonlóan talán a célegyenes végén, az 1-es kanyarban lehet majd előzni leginkább, ha ott valaki nem fér be a másik elé, marad a szoros követés.

Persze, mire 2020-ban odaér az F1, több helyen is hozzá kell nyúlni a pályához, de a környező infrastruktúrát is fejleszteni kell, hiszen az oda vezető utak nagy része kétszer egysávos. De ami a pályát illeti, több helyen is bele kell nyúlni.

A 2-es kanyart ki kell majd szélesíteni biztonsági okokból, a pálya egyik ikonikus kanyarját, a Hugenholtzot pedig valószínűleg alaposan átszabják, a mostani formájában ugyanis életveszélyes. Megoldás lehet, ha a előbbre hozzák a kanyart, amit ki is szélesítenek, hogy a Scheivlak felé nagyobb sebességgel mehessen a mezőny, a kanyar külső ívén pedig nem egyből a fal jönne, hanem egy lebetonozott bukótér.

Ez a kanyar, vagyis a Hugenholtz onnan is ismerős lehet, hogy ennek a kijáratánál ugrott fel a korlátra Michelisz Norbert és Yvan Muller a WTCR 2018-as futamán.

A bukóterek egyébként is problémásak lehetnek Zandvoortban, manapság a betonozott bukótereket preferálják az F1-ben, amikről vissza lehet térni, Zandvoortba viszont elég sok mély sóderágy van, ezek is változhatnak 2020-ig.

A 12-13-as kanyart is átvariálják, mert a 12-es túl meredek ívű, azt ívesebbre véve, a 13-as Han Enrstet levágva a kocsik gyorsabban közelíthetnék meg a pálya két utolsó kanyarját. Az utolsót, az Arie Luyendijket sem hagyják érintetlenül, ezt 17 fokban megdöntik majd, hogy padlógázzal fordulhassanak a célegyenesre a versenyzők. Ezzel egyébként az interlagosi pálya utolsó részére hasonlít majd, a padlógázas szakasszal pedig azt akarják elérni, hogy az egyes kanyarban, a Tarzanban több előzés legyen majd.

(Egy redditező, Nothke így képzeli a változtatásokat felülnézetből. Bár nem garancia, hogy a pálya üzemeltetői is pont így rajzolják majd a vonalakat, de kiindulópontnak jó.)

Izgalmas, de nem úgy

A szűk vonalvezetés persze hozhat magával izgalmakat, még ha nem is a futamon.

Nagyon élvezetes pálya, főleg időmérőn. Nem nagyon van hely hibázni, ha mégis rontasz, egyből visszamar a pálya. De nagyon király a határon autózni. Egy F1-kocsival teljesen elmebeteg lesz

lelkendezett a McLaren újonca, Lando Norris, aki még Forma Renault-val és F3-as kocsival versenyzett a pályán. A Mercedes pilótája, Valtteri Bottas is azt emelte ki, hogy a pálya minden apró hibát megtorol majd.

Ezek alapján szombaton izgalmakra, vasárnap szép tengerparti dűnékre számíthatunk Zandvoortban.

(Borítókép: Légifelvétel zandvoorti versenypályáról - forrás: Shutterstock)