Aliz
7 °C
12 °C
Index - In English In English Eng

Hamilton egy ádáz ragadozó, ez teszi naggyá

063 1185325508
2019.11.04. 16:07
Nagyon küzdött az Amerikai Nagydíjon Lewis Hamilton, akinek a futamgyőzelem nem, a hatodik világbajnoki címe viszont meglett. Michael Schumacherhez hasonlóan 34 évesen, 13. szezonjában lett hatodszor bajnok, Juan Manuel Fangiót hagyta maga mögött. De nem csak az emeli a legjobbak közé, hogy üldözőbe vette Schumachert, hanem az is, ahogy a legnagyobbak könyörtelenségét másolja.

Lewis Hamilton a 2019-es Amerikai Nagydíjon szerzett második helyével hatodik világbajnoki címét szerezte, az elmúlt hat évben ötödször nyert, ezzel lehagyta a vb-címeket nézve Juan Manuel Fangiót, és egy újabb sikerrel – amire 2020-ban minden esélye meglesz – beérheti Michael Schumachert. Azzal végleg a sportág örökös legendájává válhat, sőt, jövőre több más Schumacher-rekordot is megdönthet, ám van olyan mutató, amiben már most talán ő a legnagyobb.

A már hatszoros világbajnok Lewis Hamilton és a hétszeres győztes Michael Schumacher összevetésében sok mindent lehet mérlegelni, fontos persze az is, hogy a két pilóta autója mennyire volt domináns az adott korban, vagy hogy az adott csapat mennyire tolta egyiküket vagy másikukat, ahogy a puszta számokon is érdemes merengeni.

Schumacher hét vb-címével még egyeduralkodó a Forma-1-ben, a német 91 futamgyőzelme is abszolút rekord, ám ebben Hamilton már jövőre előzhet. Az Amerikai Nagydíj után 83 futamgyőzelemmel áll az angol, vagyis lőtávon belül van, és ha idén már nem is nyer újabb versenyt, akkor is kiemelkedően gyenge szezon kellene tőle, hogy ne legyen meg a rekord neki 2020-ban, hiszen amióta a Mercedeshez igazolt, csak 2013-ban, az első mercedeses évében nem nyert legalább 8 futamot egy évben.

Nemsokára beérheti Schumachert az egy nagydíjon aratott legtöbb győzelem számában is. A német legenda nyolcszor nyert Francia Nagydíjat, Hamilton Kanadában és Magyarországon is 7-7 alkalommal győzött, vagyis jövőre itt is meglehet legalább az egál közöttük. Valahol szimbolikus, hogy mindketten 34 évesen, a 13. szezonjukban lettek hatodszor világbajnokok.

HAMILTONT VISZONT NEM EZ, HANEM A NAGYJÁBÓL SENKIHEZ SEM MÉRHETŐ HATÉKONYSÁGA EMELHETI KI AZ F1-MEZŐNYBŐL.

[Hosszú zárójeles kitételként jegyezném meg, hogy különböző korszakok pilótáit összehasonlítani nagyjából ugyanannyira értelmetlen, mint mondjuk különböző korszakok futballistáit – ahogy Lionel Messi (vagy Cristiano Ronaldo, nehogy vita legyen) és Pelé is teljesen más közegben, teljesen más stílussal kellett hogy kiemelkedjen, úgy Juan Manuel Fangio, Ayrton Senna, Michael Schumacher és Lewis Hamilton teljesítménye sem mérhető össze tökéletesen. Mások voltak az autók, mások voltak a pályák, mások voltak a fizikai és vezetéstechnikai követelmények.

Arról sincs szó, hogy Hamilton messze kilógna a mezőnyből fölfelé. Valóban kivételes tehetségről van szó, de ott van a mezőnyben a négyszeres bajnok Sebastian Vettel, a leendő sztárok közül pedig Max Verstappen, Charles Leclerc és Lando Norris is, hogy csak a már most látszó kiválóságokat említsük.

De a sport már csak ilyen, az állandó hasonlítgatás örökre velünk marad, szóval a fentiek fényében folytatjuk a játékot.]

A modern Jim Clark

Az 1968-ban, 32 évesen a Hockenheimringen versenybalesetben meghalt Jim Clark azon F1-legendák közé tartozik, akit méltánytalanul keveset emlegetnek. Clark 1963-ban és 1965-ben is világbajnok lett a Lotusszal, egyedül korai halála miatt jutott csak 73 futamig az F1-ben, a 73 futamon viszont 32-szer állhatott a dobogóra, 33 időmérőt nyert, 28 leggyorsabb köre volt, és 25-ször tudott győzni.

Ezzel Clark minden idők egyik leghatékonyabb Forma-1-es pilótája.

Az már csak adalék, hogy 8-cal messze övé a legtöbb F1-es Grand Slam, vagyis egy hétvégéről az időmérős és futamgyőzelem, a versenyben futott leggyorsabb kör, illetve a versenyen aratott rajt-cél győzelem. A nyolc nem tűnik soknak, csakhogy a második helyen hármas holtversenyben Alberto Ascari, Michael Schumacher és Lewis Hamilton jönnek 5-tel. Ascarit tegyük is picit félre, ő 32 futamon hozta össze ezt azt 5-öt, ami varázslatos teljesítmény tőle, Schumacher viszont 308, Hamilton pedig a most vasárnapival együtt 248 futamon indult, ennyin van nekik 5 Grand Slamjük.

Clark másban is kiemelkedett, 1963-ban annyira dominánsan vezetett a végül vb-címet érő szezonjában, hogy az összes futam összes körének 71,47 százalékát ő töltötte az élen. A korabeli pilótáknak muszáj volt hozzászokniuk, hogy maximum a boxutcában nézhetik meg a brit pilóta arcát, egyébként csak a sisakjának hátulját figyelhették.

Nem véletlenül kevertük ide Clarkot – az még nem kiemelkedő, hogy a futamainak 43,83%-át dobogós helyezéssel zárta, az viszont már az, hogy az F1-es futamainak 34,25%-át futamgyőzelemmel fejezte be. Clark ezzel harmadik az örökranglistán, az 52 futamon induló, ötszörös világbajnok Fangio és a 33 futamra nevező Ascari előzik. A listán a negyedik az immár hatszoros világbajnok Lewis Hamilton 33,46%-os mutatóval.

Anélkül, hogy bárkit megbántanánk, Ascari és Fangio futamainak száma összemérhetetlen Hamiltonéval, sőt, Fangio, Ascari és Clark együtt nem tudnak annyi futamot felmutatni, mint Hamilton egyedül – ezért is mérnénk Clark teljesítményéhez Hamiltont. Ha utóbbi jövőre is hasonló hatékonysággal folytatja, megelőzheti Clarkot, és a Forma-1 egyik, illetve a modern F1 messze leghatékonyabb pilótája lehet, méghozzá könnyedén, legalább egy 22 futamból álló szezonban 9-10 győzelem már a gyerekjáték kategóriába esik Hamiltonnak.

De ezzel még nincs vége a sornak: Hamilton a futamainak több mint 60%-át dobogós helyezéssel zárja, ami önmagában az örökranglista második helyére elég (a legalább 15 futamon résztvevő pilótákat nézve), csak az 52 futamon induló Fangio jobb Hamiltonnál felfoghatatlan, 67,31%-os aránnyal. Ha olyan pilótákat keresünk, akik ha nem is Hamilton futammennyiségét, de legalább 150 versenyt teljesítettek, azt látjuk, hogy Alain Prost 52,48%-on, Sebastian Vettel és Michael Schumacher valamivel 50% fölött, Ayrton Senna pedig egy hajszállal 50% alatt áll, Hamilton tehát rájuk is erős 10 százalékpontot ver, ami döbbenetes.

A futamgyőzelmek és a dobogós helyezések kiemelten fontosak, főleg, amióta egy győzelem 25 pontot ér, ám ahogy a mondás tartja, a motorsportban nem a legjobb hétvégéin nyeri meg, hanem a legrosszabb hétvégéin veszti el a címet a pilóta. Hamiltonnak pedig nem nagyon van rossz hétvégéje:

ha elindul egy futamon, 85%-ban biztosra lehet venni, hogy pontszerző lesz, vagyis nagyobb a valószínűsége, hogy Hamilton pontszerzőként fejez be bármely F1-futamot, mint hogy az ember a menetrendet tartó vonatra szállt 6-7 éve Magyarországon.

Ezzel Hamilton 3,5%-ot ver a mutatóban második legjobb Vettelre (rajtuk kívül csak Fangio van még 80% fölött), jól érzékeltetve, mennyire könyörtelen a pályán.

Jim Clark úgy tartotta, hogy

az autóversenyek kiemelt élvezete számomra azt jelenti, hogy a fizikai [teljesítmény]határhoz legközelebb vezetem az autót úgy, hogy nem lépem át a határt.

Ebben rokonlelkek Hamiltonnal, a Mercedes pilótája az adott pillanatban rendelkezésre álló eszközökből hozza ki a lehető legtöbbet. Egy 2017-ben és 2018-ban az időmérős határok feszegetésében nyilvánult meg, ott hozott ki magából és az autójából is 110%-ot, hogy így nyerhessen a futamon, idén viszont stratégiát váltott, és kevés pole pozícióból is rengeteg győzelmet hoz, a futamra összpontosítva, a kivárásra játszva.

Ezért Clark egy másik állítása talán még igazabb Hamiltonra nézve:

Egy ember, akiben megvannak a természetes adottságok, finomabb határokat alkalmaz, mint valaki hasonló adottságok nélkül. Olyan ez, mint egy született művész, aki képes úgy elhelyezni a festéket a vásznon, hogy az egy képet alkosson, míg a nagy többségünk csak pacákat hozna létre. Ezért tartom művészetnek az autóversenyzést

írta Clark. Hamilton remekműve pedig már 13 éve készül, közben a festék, a vászon, de még a művész is rengeteget változott. Egy dolog nem: Hamilton évről évre könyörtelenebb. A hatodik világbajnoki címét megnyerve azonnal arról beszélt, hogy az Amerikai Nagydíjon is győzni szeretett volna, és senki ne gondolja, hogy kiengedne a szezon végéig, soha nem érezte magát frissebbnek, sikerre éhesebbnek. 

Egyetért? Vitatkozna vele? Tegye meg Facebookon!

Ne maradjon le semmiről!

(Borítókép: Lewis Hamilton előkészül a vasárnapi Amerikai Nagydíjon. Fotó: Charles Coates / Getty Images Hungary)