Anita, Kármen
11 °C
20 °C
Index - In English In English Eng

Barrichello nem emlékszik, hogy ott volt Senna temetésén

GettyImages-1631355
2020.05.03. 23:31 Módosítva: 2020.05.03. 23:35
Május 1-je örökre a legszomorúbb évforduló marad a Forma–1-ben, hiszen ekkor vesztette életét 1994-ben Ayrton Senna az F1 fekete hétvégéjén. Senna vasárnapi futambalesete előtt szombaton Roland Ratzenberger vesztette életét az időmérőn, de pénteken is volt egy súlyos baleset, Rubens Barrichellóé.

Barrichello balesetének részletei – részben azért, mert túlélte – általában elhomályosulnak a két másik tragédia árnyékában. A legtöbb leírásban szerepel, hogy eltört a brazil pilóta orra és karja. Az viszont kevéssé ismert, hogy a nagy sebességű ütközés miatt Barrichello elvesztette az eszméletét, és lenyelte a nyelvét, amit ha nem vesz észre az orvosi stábot vezető Sid Watkins, a brazil aligha élte volna túl az esetet.

Mindenki a legrosszabbtól tartott 

A Forma–1-ben második szezonját töltő brazil pilóta kimagaslóan kezdte az 1994-es idényt a Jordannel. A számára hazai Brazil Nagydíjon negyedik lett, amivel a szezon első futamán több pontot szerzett, mint a Jordan-csapat a teljes 1993-as idényben, majd jött pályafutása addigi legnagyobb sikere, egy harmadik hely Japánban a Csendes-óceáni Nagydíjon, ami neki és a Jordannek is az első dobogós eredménye volt az F1-ben.

Így önbizalomtól duzzadva érkezett meg Imolába a San Marinó-i Nagydíjra, ahol elhitte, hogy még tovább léphet. A második pénteki időmérő második körében ez az önbizalom vakmerőségbe csapott át, amikor az előző köréhez képest 15 km/h-val gyorsabban, 225 km/h-val érkezett meg a Varienta Bassa kanyarba, amit nem tudott bevenni. A rázókő megdobta a kocsit, ami így fékezés nélkül repült a magasba, emelkedett a gumifal tetejéig, majd csapódott bele. 

Rubens Barrichello balesete az 1994-es San Marinó-i Nagydíjon

Az ütközés után többször is átfordult a Jordan, majd a feje tetején állt meg. A helyszínre siető pályabírók villámgyorsan visszafordították, annak ellenére, hogy pár héttel azelőtt egy teszt közben J. J. Lehto és Jean Alesi is nyakcsigolya-sérülést szenvedett. Barrichello is hasonlóan járhatott volna. A visszafordítás közben látták, hogy csak inog a feje, elájult, az orvosi csapatot vezető Sid Watkins pedig a sisak eltávolítása után egyből azt nézte meg, a brazil lenyelte-e a nyelvét, nehogy megfulladjon emiatt. A helyzetet súlyosbította, hogy Barrichello törött orrából és elharapott szájából is folyt a vér, még jobban elzárva a levegő útját, de végül megmentették.

Akkoriban még nem volt annyira elterjedve az internet, ezért lassabban terjedtek az információk. Csak a súlyos balesetet lehetett látni, és azt lehetett tudni, hogy a gyors vizsgálat után kórházba került Barrichello, akinek az állapotáról nem érkezett hamarjában frissítés, így mindenki a legrosszabbtól félt. Ez a helyszínen tartózkodó újságírók többségének egyet jelentett azzal, hogy elkezdték írni a brazil nekrológját, a legrosszabbra készülve.

A baleset utáni pillanatok, jobbra, ahogy Sid Watkins, az orvoscsapat vezetője kezeli Barrichellót, aki a nyelvét is lenyelte a nagy erejű ütközésben
A baleset utáni pillanatok, jobbra, ahogy Sid Watkins, az orvoscsapat vezetője kezeli Barrichellót, aki a nyelvét is lenyelte a nagy erejű ütközésben
Fotó: Christophe Simon / AFP

Barrichello balesetét látva Senna azonnal a kórházba sietett, hogy honfitársa és egyben tanítványa mellett legyen.

A későbbi visszaemlékezésekben mindig kiemelte Barrichello, hogy amikor a kórházban magához tért, Senna arcát látta meg elsőként.

Barrichello egy törött karral és törött orral megúszta a fekete hétvége nyitányát, ez pedig hamis biztonságérzetet adott majdnem mindenkinek, beleértve a pilótákat, szakírókat és nézőket egyaránt. 1994. április 30. előtt több mint egy évtized telt el az utolsó halálos versenybaleset óta a Forma–1-ben. 1982-ben Riccardo Paletti vesztette életét a Kanadai Nagydíjon, nem sokkal Gilles Villeneuve belgiumi halála után. Bár utánuk, 1986-ban Elio de Angelis halálos balesetet szenvedett, de az egy teszten történt. 

A biztonság miatt aggódók között volt viszont Ayrton Senna – ő és Raztenberger nem élték túl a szombati, majd vasárnapi balesetüket.

Nem emlékszik rá, hogy ott volt a temetésen

Senna temetését 1994. május 4-én tartották São Paulóban. A brazil kormány háromnapos gyászszünetet rendelt el a nemzeti hős halála után, a holttestét pedig speciális engedéllyel nem a raktérben, hanem az utastérben szállították haza.

Raul Boesel, Rubens Barricello és Pedro Lamy Ayrton Senna temetésén
Raul Boesel, Rubens Barricello és Pedro Lamy Ayrton Senna temetésén
Fotó: AFP

Legalább hárommillió brazil vonult az utcákra São Paulóban, hogy így vegyen búcsút Sennától, akit egykori pilótatársai kísértek utolsó útjára.

A brazil legenda koporsóját Alain Prost, Gerhard Berger, Jackie Stewart, Damon Hill, Thierry Boutsen és Rubens Barrichello vitték. Ám utóbbinak erről semmi emléke nincs.

A hat nappal korábbi baleset hatását alulbecsülték az orvosok, és Barrichellónak olyan súlyos agyrázkódása volt, hogy az komoly emlékezetkiesést okozott.

Nem emlékszem a balesetemre. Próbáltam nevet szerezni magamnak némi vakmerőséggel, azt hittem, meg tudom csinálni, úgyhogy megpróbáltam. De a kocsi nem bírta el, amit kitaláltam, úgyhogy nagy baleset lett a vége. Utána visszautaztam São Paulóba, amikor Ayrton Senna meghalt. Isten kegyes volt hozzám, mert amnéziával küzdöttem. Egy hónapig sok dolgot elfelejtettem. Arra sem emlékszem, hogy vittem Ayrton koporsóját. Látom a képeket, de nincs erről emlékem

– mondta Barrichello 2016-ban, visszautalva arra, hogy miért próbálta annyira gyorsan bevenni a kanyart. A hétvége másik áldozatát, Roland Ratzenbergert május 7-én, az ausztriai Salzburgban temették el. A búcsúztatón csak a Nemzetközi Automobil Szövetség elnöke, Max Mosley volt ott a Forma–1 képviseletében. Azt mondta, mindenki Senna temetésére ment, de fontosnak tartotta, hogy valaki Ratzenbergerén is képviselje a motorsport vezetését.

Barrichello a gyászt feldolgozva hamar visszatért a pályára, már Monacóban újra rajthoz állt két héttel később. Augusztus végén megszerezte saját és a Jordan első pole-pozícióját Spában (utána kiesett), és végül az egy harmadik mellé szerzett öt negyedik helyével a hatodik helyen zárta a világbajnokságot.

2011-ig maradt a Forma–1-ben, 322 futamon indult a Jordan, a Stewart, a Ferrari, a Honda, a Brawn és a Williams csapatokban. 2002-ben és 2004-ben vb-ezüstérmes lett a Ferrarival Schumacher mögött, 2001-ben a Ferrarival, 2009-ben a Brawnnal lett bronzérmes.

A mai napig övé a legtöbb F1-futam 322-vel és a legtöbb F1-nevezés 326-tal. Utóbbi sorozatban jött neki össze, az imolai baleset ellenére sem hagyott ki soha versenyhétvégét F1-pályafutása során.

Források: RaceFans | TalkSports

(Borítókép: A baleset pillanata - fotó:  Anton Want / Getty Images)