Az F1 atyjának emberi oldala kellett ahhoz, hogy még mindig létezik a Magyar Nagydíj

A hétvégén rajtol a Formula–1 történetének 75. szezonja, hazánkba pedig 40. alkalommal látogat majd a száguldó cirkusz mezőnye augusztus első három napján. A Magyar Nagydíj a versenynaptár egyik legbiztosabb helyszíne – 1986 óta egyetlen év sem telt úgy, hogy az autósport legnagyobb sztárjai ne látogattak volna el Mogyoródra –, a kilencvenes években azonban rendkívül közel voltunk ahhoz, hogy lekerüljünk a Formula–1 térképéről. A rendszerváltás előtti politikai helyzetben nem volt meg arra a garancia, hogy Bernie Ecclestone-nak, a versenysorozat atyjának megérje itt tartani a futamot, de aztán mégis sikerült kiharcolni azt, hogy a Magyar Nagydíj szent és sérthetetlen legyen.

Ebben jelentős szerepe volt a Hungaroring Zrt. első elnökének, Berényi Jánosnak, aki évről évre komoly küzdelmeket vívott Ecclestone-nal annak érdekében, hogy Magyarország megtarthassa a versenyt. Berényi elnök úr a történelmi szezon kezdete előtti napokban exkluzív interjúban elevenítette fel az Indexnek egyebek mellett azt, hogy

• milyen erőfeszítések árán érte el többedmagával, hogy Mogyoródon maradjon a verseny;
• mennyire álltunk ahhoz közel, hogy akár örökre lekerüljünk az F1 térképéről;
• hogyan sikerült a zárkózott, kőkemény üzletember benyomását keltő Ecclestone bizalmába férkőznie.

A magyar sportvezetés egyik jolly jokerének tartott Berényi – aki az ezredforduló előtt és után több sportági szövetség elnöki tisztségét (tenisz, kosárlabda, Nemzeti Sportszövetség) is betöltötte – az 1980-as években került először közelebb az F1 világához, amikor a Formula–1 atyja, Bernie Ecclestone szerette volna kiterjeszteni felségterületét Kelet-Európára.

Akkoriban Európán belül kizárólag nyugaton rendeztek Formula–1-es nagydíjakat, de Ecclestone szeretett volna keletre terjeszkedni, eleinte Jugoszlávia és a Szovjetunió volt esélyes arra, hogy saját versenye legyen. A Dél-Amerikában élő üzletember, Rohonyi Tamás, aki baráti kapcsolatot ápolt Ecclestone-nal, azt ajánlotta a dúsgazdag tulajdonosnak, hozza Magyarországra a Formula–1-et. Ecclestone pedig, amikor első alkalommal hazánkba érkezett, annyira beleszeretett Budapestbe, a budai Várba, a Lánchídba, a Halászbástyába, hogy eldöntötte: itt szeretne nagydíjat rendezni. Persze azt illik tudni, hogy a rendszerváltás előtt, a nyolcvanas évek derekán kifejezetten zavaros időket éltünk, Magyarországot akkoriban mégis a keleti tábor legvidámabb barakkjának tartották. A versenyhez szükséges pályánk viszont nem volt, így több helyszín meglátogatása után Mogyoródra esett a választás, és nyolc hónap alatt felépült a Hungaroring. Az első versenyre 1986 augusztusában kerülhetett sor

– elevenítette fel Berényi a Magyar Nagydíj történelmének első pillanatait. A sportvezető elárulta, hogy akkor még nem volt személyes kapcsolatban Ecclestone-nal, aki saját maga rajzolta meg a Hungaroring mostanra már klasszikusnak számító vonalvezetését. Akkoriban még Balogh Tibor, a Magyar Autóklub elnöke és több miniszter tárgyalt a brit üzletemberrel, mindent úgy építettek, ahogyan az F1 atyja szerette volna. Ennek az volt az oka, hogy a korábbi években több baleset, akár halálos kimenetelű tragédia is történt F1-es futamokon, leginkább az éles kanyarokban, ezért Ecclestone szeretett volna egy nagyon biztonságos pályát építeni. Egy olyan pályát, amelyen akár rajt-cél győzelmeket is lehet aratni, és nagyon nehéz az előzés.

A magyar közgazdász ugyanakkor hangsúlyozta, 1986-ban, amikor az első Magyar Nagydíjat rendezték, hazánknak nem volt elegendő anyagi forrása, lehetősége arra, hogy kifizesse az Ecclestone által – a gazdag nyugati pályákra – megszabott éves jogdíjat, így alkut kellett kötni a brit üzletemberrel.

Az 1986–1990 közötti időszakban a tárgyalásokat vezető Balogh Tibor többedmagával arra jutott Ecclestone-nal, hogy az első években mindössze egymillió dollárt fizet a magyar állam, holott a többi nyugat-európai versenypálya ennek akár tízszeresét csengette ki jogdíjként az F1-nek. Rendkívül kedvező díjban állapodtak meg, viszont Ecclestone-t illette a pálya egész éves hasznosítási joga és az abból származó összes bevétel. Ecclestone-nak célja volt, hogy több autó- és motorsport versenyt Magyarországra hozzon, így az IBUSZ támogatásával 1992-ben megrendezett egy Superbike viadalt hazánkban, viszont fizetőképes közönség hiányában az veszteséget termelt, aminek jelentős része az IBUSZ-t terhelte. Az utazási iroda később aztán bele is rokkant ebbe

– taglalta Berényi, akit 1990-ben – miután megtörtént a rendszerváltás – az Antall-kormány kérte fel az újonnan alakult Hungaroring Zrt. elnöki posztjára, mint több nyelven beszélő közgazdászt, sportvezetőt, üzletembert. Berényi nem mellékesen akkoriban töltötte be a Győr–Sopron–Ebenfurti Vasút Zrt. (később GYSEV) elnök-vezérigazgatói posztját is. Elmondása szerint több tisztsége miatt kifejezetten leterhelt időszakot élt ekkor, de minden erejével azon volt, hogy a Magyar Nagydíjat megtartsa.

„Először 1990-ben, a rendszerváltás évében találkoztam Bernie Ecclestone-nal, mint a Hungaroring Zrt. elnöke, és bizony nem indult zökkenőmentesen a kapcsolatunk. A brit üzletember kifejezett szándéka volt, hogy emeljen a jogdíjakon, és ebben a vonatkozásban is felzárkóztassa a mogyoródi versenyt a többi, nyugat-európai futam mellé. Persze nekünk még a rendszerváltás után sem volt lehetőségünk arra, hogy sokkal több pénzt fizessünk. Dollármilliókról beszélgettünk, Ecclestone pedig kőkemény üzletember volt, két államtitkárral is egyeztetett, de velük a tárgyalások kudarcba fulladtak. Ekkor hangzott el az azóta szállóigévé vált mondata, hogy

»Mickey egerekkel nem tárgyalok«.

Berényi ezt követően került a Hungaroring Zrt. élére, azzal az elvárással, hogy többedmagával győzze meg Ecclestone-t arról, ne vigye el Magyarországról a futamot. Az F1 jogainak akkori tulajdonos számára az előző években megfogalmazott feltételek már nem voltak elegendők, sokkal több pénzt akart a jogdíjból. A rendszerváltástól ugyan mindenki csodát várt, de a remélt Kánaán nem jött el. Így a mogyoródi pályán sem jelentkeztek szponzorok, akik tudták volna finanszírozni Ecclestone igényeit. Kivéve az IBUSZ-t, amely – mint azt már említettük – megpróbálkozott egy Superbike-verseny megrendezésével, de az üzleti számításai nem jöttek be, így aztán abba belebukott.

„Nem kell részletezni azt, hogy országimázsszempontból milyen fontos volt Magyarországnak egy Formula–1-es nagydíj rendezése. Alapjaiban határozta meg a kilencvenes években hazánk turizmusát a verseny, remek időpontban, augusztus közepén százezrek érkeztek külföldről kizárólag emiatt Budapestre. A világ még jobban megismerhette fővárosunkat, és voltak olyanok, akik először még az F1 miatt jöttek ide, és annyira megtetszett nekik a város, hogy később visszatértek turistáskodni. A szerencsénk az volt, hogy Ecclestone szintén beleszeretett Budapestbe, mindig a Marriott Hotel elnöki lakosztályában szállt meg, ahol egyébként Richard Burton és Elizabeth Taylor is lakott, gyönyörű panorámával a Dunára és a budai Várra, nem tudott betelni a látvánnyal. Utólag visszagondolva talán ez is egy fontos tényező volt abban, hogy megállapodásra jutottunk vele. Még akkor is, ha üzletileg neki jobban megérte volna például Moszkvába vinni a versenyhétvégét” – folytatta Berényi, aki elárulta Ecclestonról, hogy rendkívül nehéz, sőt lehetetlen volt az üzletember magánszférájába férkőzni. Nagyon zárkózott volt, és a Marriott Hotelen kívül kizárólag a Mogyoródon parkoló privát buszban volt hajlandó tárgyalni. (A szállodát 1994-ben privatizálták, azt megelőzően az InterContinental Hotels franchise-ába tartozott, és a HungarHotels szállodavállalat üzemeltette.)

Patakokban folyt Ecclestone szeméből a könny

Rendkívül kevés alkalom volt arra, hogy Ecclestone ittjártakor ellátogasson bárhova, ami nem a hotel vagy a versenypálya. Néhányszor, titokban a Vigadó tér szomszédságában egy olasz étterembe tért be vacsorázni, valamint minden évben, a rendszerváltáskor frissen megválasztott új kormány miniszterelnöke, Antall József fogadta egy beszélgetésre – amelyen Neményi Béla, a Magyar Autósport-szövetség akkori elnöke is részt vett – a Kempinski szállóban, mert a politikus fontosnak tartotta a verseny Magyarországon tartását. 1993-ban Antall már évek óta súlyos, rákos betegséggel küzdött, de ennek ellenére is találkozott Ecclestone-nal, és igyekezett meggyőzni őt arról, hogy itt-tartsa a Magyar Nagydíjat. Ecclestone pontosan tudta, milyen súlyos betegségben szenved a miniszterelnök, és nem volt véletlen, hogy erre a beszélgetésre egy sötét napszemüvegben érkezett. Amikor a szemmel láthatóan legyengült miniszterelnök a verseny folytatására kérte Ecclestone-t, akkor a brit üzletember szeméből – a fekete napszemüveg alól – patakokban folyt a könnye, szólni sem tudott, és bólogatva, a fejével jelezte, hogy megértette, és teljesíti a kérést. Ez volt az egyik olyan pillanat, amikor Ecclestone érzelmes oldala nyilvánosan megmutatkozott 

– mesélte Berényi, aki ezenkívül még egy alkalmat is mesélt Ecclestone emberi oldaláról.

„Egyszer elhívtam magamhoz, a GYSEV székházába, hogy vendégül lássuk egy igazi, magyaros ebédre. Szép irodaházunk volt ugyan, de éttermünk nem, így Ecclestone-t az irodai konyhában, sámlikon ülve vendégeltük meg, és ott ettük a csülkös bablevest, a palacsintát. Ahogy már említettem, nem volt jellemző Ecclestone-ra, hogy kimozduljon, de a hívásomra eljött, és remekül érezte magát.“

Még egy olyan momentum volt, amikor ellágyulni látta a brit üzletembert. Ecclestone akkori felesége, Ivica, horvát szépségkirálynő és Berényi felesége egyaránt várandósok voltak. Ecclestone-nak kislánya, Berényinek kisfia született, és amikor találkoztak, mindig érdeklődtek egymás gyermeke felől – ennek a kérdésnek a megválaszolásakor Ecclestone rendre a lágyabb, gyengébbik oldalát mutatta. Ezek voltak azok az apró pillanatok, amelyekre a mai napig örömmel emlékszik vissza Berényi.

Rendkívül kemény feltételekkel, 1995-ben sikerült komolyabb egyezségre jutni, és hat évvel meghosszabbítani a Magyar Nagydíj garanciáját. Ekkor 2001-ig volt garantált az, hogy Ecclestone nem viszi sehova a versenyt, majd a sokkal jelentősebb szerződés megkötésére 1999-ig kellett várni. Ekkor kiutaztunk Ecclestone londoni irodájába Deutsch Tamás akkori sportminiszterrel, hogy aláírjuk a kontraktust, ami garantálta, hogy 2006-ig biztos helye van Mogyoródnak a Formula–1-es versenynaptárban. Ez volt az a pillanata, amikor éreztem, hogy talán itt marad a verseny, és minden szempontból biztosítva van a jövője. Persze ezt elérni nem volt könnyű, abban maradtunk Ecclestone-nal, hogy ekkorra már 10 millió dollár körüli jogdíjat fizettünk évente, majd ez az összeg évről évre egymillió dollárral emelkedett. Így szépen lassan felzárkóztatta a Magyar Nagydíjat a többi, nyugat-európai futam mellé

– részletezte Berényi, aki elárulta, ebben az időben már megállapodott Deutsch Tamás sportminiszterrel – több más tisztsége miatt –, hogy az aláírást követően, az év végével elhagyja a Hungaroring Zrt. elnöki posztját. Ekkor már óriási népszerűségnek örvendett a Formula–1 hazánkban, minden évben telt házzal üzemelt.

„Itt éreztem először, hogy »csatát nyertünk« Ecclestone-nal szemben, és hogy a Magyar Nagydíj hosszú távon megmarad. Utólag visszagondolva ma már mondhatom, hogy sosem volt szándéka arra, hogy elvigye innen a versenyt. Eddig egyes szám első személyben beszéltem, de szeretném hangsúlyozni, hogy semmire sem jutottam volna, ha nincs mellettem egy szakmailag jól felkészült stáb. Kiemelném Frank Tamást, aki az Ostermann céget képviselte – az ő feladatuk a jegyértékesítés volt –, és jó kapcsolatokat tudott kiépíteni Ecclestone-nal. Ő sokat segített a Magyar Nagydíj itthon tartásában. Gál Attilát is megemlíteném, aki a Hungaroring vezérigazgatója volt, rendkívüli szakértelmével, odaadással biztosította a verseny gördülékeny, biztonságos lebonyolítását. Fürjes Balázs pedig – akkoriban Deutsch sportminiszter közvetlen munkatársaként – segítette a munkámat. Persze sorolhatnám még a neveket, de félek, hogy valakit kihagynék, rengeteg ember közös munkája tette ezt lehetővé. Egy kivételesen jó csapattal dolgozhattam együtt.“

Berényi végül az ezredfordulón köszönt le tisztségéről, és hagyta el a Hungaroring Zrt. elnöki posztját. A magyar sportvezetés jolly jokere elégedetten nyilatkozott utódairól, Palik Lászlóról és Gyulay Zsoltról – utóbbi mai napig felel a versenypálya és a futam üzemeltetéséért –, mindketten remek munkát végeztek, illetve végeznek a mai napig, jó kezekbe került a Magyar Nagydíj. Gyulayt pedig, olimpiai bajnok lévén, nemcsak kiváló sportolónak, hanem kiváló sportvezetőnek is tartja.

Igazából én sosem voltam a Formula–1 megszállottja, szerelmese, a versenyre inkább üzleti, gazdasági szemszögből láttam rá. Az volt a feladatom a csapatommal, hogy egyezségre jussunk Ecclestone-nal, és megtartsuk a magyaroknak ezt a rendkívül értékes sporteseményt. Sosem értettem, hogyan lehet annyi időt eltölteni például a bokszutcában, és nézni azt, ahogyan a versenyautókat szerelik. Ennek ellenére élveztem minden pillanatát ennek a történetnek

– zárta Berényi, aki elárulta, hogy kapcsolata a motorsporttal a mai napig megmaradt. Jelenleg az idén nyáron esedékes, balatonfőkajári Moto GP-futamot lebonyolító HUMDA felügyelőbizottságának tagja – tapasztalatával segédkezik abban, hogy remek hétvégét rendezzenek majd a Balaton Park versenypályáján.

Formula–1, a 2025-ös versenynaptár

Március

• 14–16. Ausztrál Nagydíj, Melbourne
• 21–23. Kíniai Nagydíj, Sanghaj

Április

• 4–6. Japán Nagydíj, Szuzuka
• 11–13. Bahreini Nagydíj, Szahír
• 18–20. Szaúdi Nagydíj, Dzsidda

Május

• 2–4. Miami Nagydíj, Miami
• 16–18. Emilia-Romagna Nagydíj, Imola
• 23–25. Monacói Nagydíj, Monaco

Június

• május 30.–június 1. Spanyol Nagydíj, Barcelona
• 13–15. Kanadai Nagydíj, Montreal
• 27–29. Osztrák Nagydíj, Spielberg

Július

• 4–6. Brit Nagydíj, Silverstone
• 25–27. Belga Nagydíj, Spa-Francorchamps

Augusztus

• 1–3. Magyar Nagydíj, Mogyoród
• 29–31. Holland Nagydíj, Zandvoort

Szeptember

• 5–7. Olasz Nagydíj, Monza
• 19–21. Azeri Nagydíj, Baku

Október

• 3–5. Szingapúri Nagydíj, Szingapúr
• 17–19. Egyesült Államok Nagydíj, Austin
• 24–26. Mexikói Nagydíj, Mexikóváros

November

• 7–9. Brazil Nagydíj, Sao Paulo
• 20–22. Las Vegas-i Nagydíj, Las Vegas
• 28–30. Katari Nagydíj, Lusail

December

• 5–7. Abu-Dzabi Nagydíj, Jas Marina

(Borítókép: Tövissi Bence / Index)