Ügyes, mondhatnánk irigykedve, milyen kár, hogy nem nekünk jutott eszünkbe az ötlet.
Eddig, ugye, arról volt szó, hogy a stadionok felújításával párhuzamosan kiépül majd egy egységes informatikai rendszerre épülő beléptető rendszer a pályákon, amely lehetővé teszi a garázda elemek kiszűrését, ellenőrizhető kirekesztését a meccsekről. S ennek sikerétől várható a lelátók békéjének újrateremtése, miáltal a focimeccsek látogatása megszűnik a bátrak és a fanatikusok szektariánus dilije lenni.
E rendszer alapját - miként mondjuk a futballpályák fegyelmében (is) előttünk járó Albionban - egységes, számítógéppel bárhol azonosítható szurkolói kártyák képezik. Jobb helyeken kizárólag ilyenekkel lehet jegyeket vásárolni a mérkőzésekre.
Amely jegyeknek viszont már nem feltétlenül kell egységesnek, egyformának lenniük. Magyarországon több nyomda számára jelent kisebb-nagyobb bevételt a focijegyek nyomtatása, amitől egy egységesítés - az egyetlen kedvezményezett nyomdát leszámítva - valamennyiüket megfosztaná. Nem beszélve a klubok sok tízmilliós veszteségétől. Ma - egyebek között - az teszi nélkülözhetetlenné a klubonkénti jegy nyomtatást, hogy a jegy hátsó oldala kitűnő - és alaposan ki is használt - hirdetéshordozó, amelyen a szponzorok szívesen tüntetik fel magukat hosszú, tömött sorokban.
Nem tudom, mik az elképzelések az egységes rendszerben felhasználható szurkolói kártyák bevezetéséről, mert az a nagy vihart kavart stadion-felújítási program késésével együtt csúszik.
Addig is szükséges feltárni a gyorsabban lenyúlható dohány forrásait, hátha tavasz után nem marad idő a szép, de hosszabb távra szóló tervek kiaknázására.