Csak kapufáig jutott a Barcelona
Az esélyekről is nagyon sok szó esett, ám talán a Barca korábbi játékosa és edzője, a holland Johann Cruyff értékelt a legjobban: képtelenség sanszokról beszélni, még ha a Madrid papíron jobb is. A Barca igyekezett bebizonyítani, hogy ezen az estén mindez nem érvényes. A két éve mobiltelefonokkal valamint öngyújtókkal megdobált korábbi Barca-sztár, portugál Figo ezúttal sem lépett pályára - sárga lapjai miatt hiányzott -, Rivaldo sérülés miatt maradt távol.
Fantasztikus iramban kezdődött a találkozó, az első húsz perc alatt szinte percenként alakultak ki a helyzetek. Előbb Kluivert veszélyeztetett kétszer, másodszor zseniális labdaátvétel után lőtt az elvetődő kapusba. Lius Enrique szöglet után a kapufát találta el fejjel. A Realnak mindössze egyetlen helyzete volt, igaz az meglehetősen nagy.
Zidane megadta az alaphangot
Hierro labdájával Raúl lépett ki a védők közül, ám némiképp elhamarkodottan húsz méterről próbálta Bonano mellett ellőni a labdát, de nem sikerült neki. Ezek után a helyzetek elmaradtak, az iram azonban korántsem esett vissza. A Barca fölényben volt, de közhelyes kifejezéssel élve ekkortájt a játék küzdő jellege dominált. Számos kisebb sérülés is akadt.
A második félidőből aztán tíz perc telt el és előnyhöz jutott a Real. Raúl adott kiváló ütemű keresztlabdát Zidane-nak, aki mielőtt a védő beérte volna nagyszerűen tekerte a labdát Bonano felett, aki csak érinteni tudta a játékszert. Ezek után megintcsak elképesztő iramot diktáltak a katalánok. Előbb Luis Enrique fejelt hat méterről centikkel mellé, majd Kluivert és Saviola következett. Nem telt el perc esemény nélkül. Eközben a Real kontrázott, és az egyik ellentámadás végén Guti az ötösről - ziccerben mellélőtt.
A kilencedik trófeáért hajt a Real
A hazaiak az utolsó negyedóráig jottányit sem vettek vissza a tempóból, Helguera veszélyhelyzetben akrobatikus mozdulattal mentett, majd visszaestek. Overmarsnak ugyan volt egy nagy lövése, Geovanni bombájánál végezetül még egy nagyot hárított a kapuból a Casillast kiszorító Cesar, ám a királyi gárda kontrái sokkal inkább veszélyesek voltak, mint a hazai támadások. Már a hosszabbításban a csereként beállt McManaman egy újabb íveléssel végképp eldöntötte a meccset, talán már a továbbjutást is.
A lényeg azonban nem változott: a Real nagy lépést tett a döntőbe jutás felé. No meg afelé is, hogy két év után ismét Madridba kerüljön - kilencedszer is - a trófea.