További Futball cikkek
- Az öngyilkosságon is gondolkodott az egykori csodagyerek, aki lelki roncsból lett dolgozó családapa
- Megbüntették a „játékvezetőre támadó” magyar válogatott futballistát – videó!
- 58 évesen visszatér a pályára a brazilok legendás világbajnok csatára
- A másodosztályú focisták a nettó átlagbér háromszorosát is megkeresik
- A magyar válogatott nem tudott győzni Szlovákiában
Tarsoly: méltatlanul viselkedtem
Tarsoly az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményében úgy fogalmaz: "A választási procedúra közben meggondolatlanul nem sportvezetőhöz méltó kijelentést tettem Mészöly Kálmánra, amit megbántam. Mivel sportember vagyok és a magyar sportért, a magyar labdarúgásért tevékenykedem, ezért kijelentéseim is a magyar sport érdekeit kell, hogy képviseljék. Méltatlan viselkedésemmel ezt a szabályt megszegtem, ezért ezúton lemondok a Magyar Labdarúgó Liga elnöki, valamint a Magyar Hivatásos Labdarúgó Liga elnöki tisztségéről".
Az MLL közgyűlésén Tarsoly a szavazás első körében 12-9-re győzött Mészöly Kálmán ellen, de kétharmados többségre volt szükség a sikerhez, így folytatódott a procedúra. A második és harmadik forduló sem hozott döntést, majd Mészöly visszalépett, és indulatosan távozott a helyszínről, mert mint mondta, előzetesen a klubok többsége - egészen pontosan húsz egylet - a támogatásáról biztosította őt, a szavazás azonban korántsem ezt az elköteleződést tükrözte. Mészöly saját bevallása szerint nem is akart indulni, csak a klubok kérésének tett eleget.
Korábban Mészöly az utánpótlás támogatására szerzett 550 millió forintot a maga érdemének mondta, igaz, a szövetségi kapitány is úgy nyilatkozott, neki köszönhetően áldozott a fiatalokra a MOL és az OTP, bár egyiküknek sem volt sok köze hozzá.
A letolvajozás
Az egyedüli jelöltként maradt Tarsolyt - aki egyik felszólalásában megsértette Mészölyt, a hírek szerint "letolvajozta" az egykori világválogatott játékost - végül 24-2 arányban választották meg.
Az Index információi szerint Mészöly becsületsértési pert helyezett kilátásba Tarsoly ellen, és ez is hozzájárulhatott a győri klubvezér távozásához.
Az öttagú elnökségbe még az NB I-es csapatok képviseletében Kovács Péter (Újpest) és Szima Gábor (Debrecen), míg az NB I/B-s együttesek képviseletében Mátyás Tibor (BKV) és Ferenc Gábor (Szolnok) került be.
Az MLL után az MHLL is tisztújítást tartott, melyen mind az elnök személyében, mind az elnökség összetételében ugyanazt a felállást szavazták meg a tagok, mint az MLL esetében.
A Ligának kellene támogatnia a klubot
Tarsoly ideiglenesen - egy háromtagú, ad hoc bizottság élén - március tizenegyedikén foglalta el a támadások kereszttüzébe kerülő és végül lemondó korábbi elnök, Szieben László helyét.
A 2004-es könyvvizsgálat szerint húszmillió forint volt a liga tartozása, jóllehet a szervezetet az első és másodosztályú klubok hozták létre, és a klubokat kellene támogatnia. A Ligán keresztül kell nevezni a csapatoknak a júliusban kezdődő következő magyar bajnoki évadra.
Kutasinak nem tetszett a választás módszere és stílusa
Az első osztályba már feljutott REAC klubigazgatója, Kutasi Róbert, aki Tarsoly ellen szavazott csütörtökön, értékelte az Indexnek a lemondás hírét. "Nagyon sajnálom, hogy ilyen helyzetbe került Tarsoly Csaba, mert ő egy olyan klubtulajdonos a magyar futballban, akit sokkal jobban meg kellene becsülni, és nem kellett volna, nem lett volna szabad belevinni egy olyan helyzetbe, hogy ligaelnökként megoldhatatlan feladat elé kerüljön" - véli a rákospalotaiak menedzsere.
Kutasi nem tagadta, azért szavazott Tarsoly ellen, mert szerinte egy kívülálló, független embert kell erre a posztra megválasztani, emellett nem tetszett neki a választás módja, módszere, stílusa. Az egykor Simon Tibor mellett is ténykedő Kutasi úgy tartja, egyhangú döntésre lenne szükség.
Kapkodás nélkül választani
A soron következő taggyűlésnek kellene megválasztania az elnököt, de ennek időpontja egyelőre még nincs kitűzve. Kutasi úgy véli, nem kapkodva, de záros határidő belül olyan ligaelnököt kell találnia a csapatok elöljáróinak, aki a magyar futball érdekében érvényesíteni képes társadalmi, gazdasági kapcsolatait.