További Futball cikkek
- Ádám Martin csapata tizenegyesekkel bukott el az ázsiai BL-elődöntőben
- Fegyelmi eljárást indított az MLSZ a Ferencváros ellen
- Az ETO FC Győr azonnali hatállyal kirúgta Kuznyecov Szergej vezetőedzőt
- Rotterdamban találhatták meg Jürgen Klopp utódját a liverpooliak
- Szexuális erőszak miatt tartóztatott le a brit rendőrség két élvonalbeli futballistát
Hiába tűnt, úgy, hogy a brazil Vanderley Luxemburgot váltó Lopez Caro edző vezetésével magára talált a Real Madrid, a látszólagos előrelépés néhány hét alatt a semmibe veszett. A folyamat hétfő este a 2000 óta hatalmon lévő elnök, Florentino Perez lemondásában csúcsosodott ki, amit először a Cadena SER spanyol tv-állomás jelentett.
Sok lett a vereség?
Perez bejelenti döntését a sajtónak (fotó: epa)
A világ talán leghíresebb futballklubjának első embere rendkívüli igazgatósági ülésen jelentette be "visszavonhatatlan" szándékát, amelyet a testület még aznap este elfogadott. "Azt hiszem, hogy váltani kell a Real Madridnál. Elérkezett a pillanat, hogy lemondjak. A klubnak most erre van szüksége, ez a legjobb döntés a Real szempontjából. Csodálatos hat év volt. Mindenkinek köszönök mindent, sok szerencsét" - zárta elnöki időszakát Perez.
Alelnöke, Fernando Martin Alvarez automatikusan elődje helyébe lépett, és ő 2008-ig tölti majd be a posztot.
A klubvezető távozása egyrészt valószínűleg összefüggésben van azzal, hogy a fővárosi elitcsapat komoly hullámvölgybe került: múlt kedden a Bernabeu-stadionban 1-0-ra kikapott a BL nyolcaddöntőjében az Arsenaltól, majd vasárnap a bajnokságban a kiesés ellen küzdő Mallorcától szenvedett 2-1-es vereséget. A Real Madrid nemrég a spanyol Király-kupából is kiesett: a Zaragoza búcsúztatta, úgy, hogy az első meccsen 6-1-re kaptak ki David Beckhamék.
Úgy mehet, hogy marad
Másrészt az a tény, hogy eddigi alelnöke veszi át a helyét, sejtetetni engedni, hogy csak a homlokzat cseréje zajlott le a klubnál. Elképzelhető, hogy valami hasonló zajlik a Realnál, ami Silvio Berlusconi kormányfő választása után a Milannál történt: a piros-feketék elnöke átadta posztját Adriano Gallianinak, de tulajdonosként gyakorlatilag ott maradt a klub mögött.
Az 59 esztendős Perez 2000. július 17. óta állt a fővárosi klub élén, 2004-ben választották újra. Perez elnöksége alatt, 2001-ben és 2003-ban is sikerült a spanyol duplázás, a bajnoki cím és a kupanyerés is. 2002-ben Bajnokok Ligáját, Európai Szuperkupát és Világkupát nyert a csapat. 2003 óta azonban semmit sem nyert a Real.
Építőipari mágnás a politikából
Az utód, Fernando Martin Alvarez (fotó: epa)
Az építési vállalkozó és üzletember dinamikus kampánnyal került a Real Madrid elnöki székébe. A mérnökként végzett Perez, akinek apja nyakkendő-kereskedő volt, alig húsz év alatt építette ki vállalatbirodalmát, a vetélytársnak természetesen sokszor nem szimpatikus módon. Korábban nyolc évig volt konzervatív madridi városi képviselő és első vállalkozása a helyi Pesti Est megalapítása volt még 1975-ben. Első építőipari cégét 1983-ban vette, részvényenként egy pesetáért Katalónia egyik csődbe jutott vállalatát. Cége a 2000-es évek elején ötven országban összesen 27 ezer embert foglalkoztatott.
Korábban már alelnökként is működött a klubnál, 1995-ben csak hétszáz szavazattal maradt alul a hivatalban lévő Ramón Mendozával szemben a választáson, noha harmincezer tag döntött.
Megcsinálta, amit megígért
Megválasztása előtt Perez megígérte: ha hatalomra juttatják, elhozza a Barcelonától Luis Figot. Ígéretét alig két héttel megválasztása után beváltotta, augusztus elején a portugál világklasszist bemutatták. Politikáját maga "Zidane-ok és Pavónok" névvel jellemezte, vagyis a csapatát a szerinte fontosabb posztokon sztárokból, illetve dolgos, de átlagos tehetségű fiatalokból rakja össze. "Ha kockáztatni akarsz, nyúlj fiatal játékosokhoz; ha költeni akarsz, nyúlj azokhoz a játékosokhoz, akiknek a teljesítménye nem kétséges" - nyilatkozta. Perez nem titkoltan a nagy előd, Santiago Bernabeu Realjának sikereire tört, annak az időszaknak a megismétlésére, amelyben Alfredo di Stefano és Puskás Ferenc vezérletével mítosz teremtődött a klub köré.
Ennek szellemében "kigyomlálta" a középszerűnek tartott külföldi játékosokat és világklasszisokkal tömte tele a Real keretét: Figo után 2001-ben Zidane-t, 2002-ben Ronaldót, 2003-ban Beckhamet, 2004-ben Michael Owent, 2005-ben Robinhót vitte az egyesülethez.
Lyukas lett a keret, de a pénzügyi sikerek jöttek
Csak a háttérbe húzódik? (fotó: epa)
Elképzeléseivel valamelyest szakított, amikor megvette Walter Samuelt, Tommy Gravesent, Sergio Ramost és Julio Baptistát, akik elismert, de nem sztárjátékosok. Világossá vált ugyanis, hogy a sztárok vásárolgatása közben lyukassá vált a Real, hiányzott egy jó védekező középpályás, és a kapusposzt és Roberto Carlos kivételével a védelem is egyre inkább elhanyagolt csapatrész lett.
Az eredmények 2003 óta elmaradtak, de anyagilag tökéletesen egyensúlyba hozta a Realt, amely 2000-ben még rossz pénzügyi helyzetben volt. Perez nemcsak az előző spanyol kormánnyal volt remek kapcsolatban, mindenhol voltak barátai, de nem véletlen, hogy kampányában a Néppárt (Partido Popular - PP) tanácsadói segítették, és később az állammal és Madriddal több üzletet is kötött: egy bonyolult üzlet keretében bőven áron felül adta el a klub régi edzőközpontját, és a város vezetői rábólintottak arra a Ciudad Deportiva helyén megindított fejlesztésre, amely a főváros képét is megváltoztatja. Nagyon som kritikát kapott Perez, az ellenzéki politikusok szerint az ügy nem más, mint a Real-elnök hatalmi játszmája, vagyis az, hogy poltikusokhoz fűződő személyes kapcsolatait felhasználva valósítja meg üzleti céljait.
Csúcsra ért a Real
Perez lemondása az eredménytelenség ellenére azért is érthetetlen, mert a világ egyik vezető könyvvizsgáló- tanácsadó cége, a Deloitte évenként kiadott futballiparági jelentése szerint 2005-ös 275,7 millió eurós bevételével a világ leggazdagabb klubjává fejlődött. A 2005-ben Budapesten is gálázó Real megelőzte az eddig megingathatatlan pozícióval rendelkező Machester Unitedet is.