A nap vesztese a kitartó szurkoló
További Futball cikkek
- Zinédine Zidane meglepő helyen vállalhat munkát, rekordbajnok kispadjára ülhet le
- Minden sorozat véget ér egyszer: nem íródik tovább a szaúdi klub történelmi rekordja
- Eldőlt, visszatér-e a német válogatott szövetségi kapitánya a Bayern München kispadjára
- Csapattársaival ünnepelte a sikert a Roma játékosa, aki vasárnap összeesett a pályán
- Jürgen Klopp rendkívül csalódott, a Liverpool nem tudta tartani a tempót riválisával
Hollandia - Szerbia-Montenegró 1-0
A nap embere: Arjen Robben (Hollandia, Chelsea)
A nap magyarja: Albert Nadj (Szerbia-Montenegró, Partizan Beograd)
Az amerikai Tim Howard mellett a másik magyar származású játékos a mostani világbajnokságon Nagy Albert, a szerb-montenegrói válogatott futballistája. A Zimonyban született középpályás végigjátszotta a Hollandia elleni kiábrándító kilencven percet, de nagyjából észrevétlen maradt. A most is a Partizánban futballozó Nagy korábban három spanyol klubban - Betis, Oviedo, Elche - is megfordult. Úgy tudni, baráti viszonyban van a szerb kosaraslegendával, Vlade Divaccsal.
A nap lúzere: Nenad Djordjevics (Szerbia-Montenegró, Partizan Beograd)
Nem a Partizan játékosáé volt a vasárnap, hiszen Nenad Djordjevicsnek még egy félidő sem jutott. A hollandok győztes gólját szerző Arjen Robben mellette lépett el, amit Ilija Petkovics kapitány azzal értékelt, hogy még a szünet előtt lehozta a pályáról leggyengébb védőjét.
A nap csalódása: Ruud van Nistelrooy (Hollandia, Manchester United)
A holland válogatott csatára kicsit több mint egy óra alatt bebizonyította, klubjában nem véletlenül esett ki Sir Alex Ferguson kegyeiből. Keveset volt játékban, és ha labdát kapott, azt is inkább elügyetlenkedte. Talán érdemes lenne visszavennie a nagy arcából és felszállni a csapatbuszra akkor is, ha épp kimarad a kezdő tizenegyből.
A nap nyertese: Hollandia
A halálcsoportban győzelemmel kezdeni már fél továbbjutást ér. Hollandiának ráadásul a selejtezőkön veretlen, mindössze egy gólt kapott Szerbia-Montenegrót sikerült felülmúlnia. Argentína vagy Elefántcsontpart közül elég az egyiket legyőznie és a nyolcaddöntőben van. Az őket és a szurkolóikat már kevésbé foglalkoztatja, hogy egy sótlan meccsen sikerült mindezt összehozni.
Mexikó - Irán 3-1
A nap mondása: Verebes József (Magyarország, Sport Klub)
A riporter azt kérdezte a Győrrel és az MTK-val is magyar bajnok szakkommentátor mesteredzőtől az Irán-Mexikó mérkőzés előtt, hogy mit várhatunk a mérkőzéstől. A válasz: "Hát, azt én is nagyon szeretném tudni."
A nap érthetetlen cseréje: Ali Karimi (Irán, Bayern München)
A Bayern München futballistája csak egy órát kapott Branko Ivankovic kapitánytól, pedig csapata legjobbja volt. Ha nem sérült meg, akkor nagy tévedés volt lecserélni, mert kiállása után kapott két gólt is Irán és személyében a szervezőjét vesztette el.
A nap öregje: Ali Daei (Irán, Saba Battery)
Lelkesedtünk az irániak tapasztalt játékosai iránt, mondván, a Bundesliga-tapasztalat akár meglepetést is érhet az Európában kevesebbet mozgó mexikóiak ellen. Ebben lett volna szerepe a 109 válogatott gólt jegyző Ali Daeinek. A 37 éves középcsatárt azonban hiába keresték a labdákkal, nem tudott sokat lendíteni az egy félidőn keresztül jól küzdő ázsiaiakon.
A nap cseréje: Antonio Zinha (Mexikó, Toluca)
A mexikói válogatott esélyesebb volt az irániak ellen, de a második félidő derekáig nem tudtak felülkerekedni az ázsiaiakon. Ekkor jött Zinha, eredeti nevén Antonio Naelson Matiasar. A könnyebbség kedvéért a mexikóiak játékoskeretében Zinha néven szerepel, de a mezén Naelson szerepelt. Beállt a félidőben, aztán 1-1-es állásnál négy perc alatt eldöntötte a meccset. Előbb adott egy kihagyhatatlan gólpasszt a duplázó Oscar Bravónak, majd maga is gól lőtt, úgy, hogy tőle indult az akció. Ricardo Lavolpe kapitányt korábban sokat támadták azért, mert honosított játékosokat hozott a keretbe (Zinha mellett az argentin Perezt is), most azonban őt igazolták a történtek.
A nap elfutása: Luis Figo (Irán, Bayern München)
A harmadik világverseny előtt puffogtatják el sokan, hogy a Figo-generáció utolsó lehetősége az adott torna. Így volt ez 2002-ben a távol-keleti vébé, majd a portugáliai Eb előtt is. Aztán Figo úgy kezdett, mintha első nagy versenyén lenne, mintha bizonyítani akarna. A negyedik percben úgy hagyta ott az angolai védőket, mintha tíz évvel fiatalabb lenne. Kár, hogy társainak nem volt annyi játékkedvük, mint neki.
Portugália - Angola 1-0
A nap vesztese: A kitartó szurkolók
Aki elég elszánt volt és megnézte mindhárom meccset, az láthatott ugyan hat gólt, de valamennyi összecsapás a nézhetetlen kategóriát súrolta. A két szélső meccsen - a hollandok szerbek elleni 1-0-s sikere, valamint a portugálok hasonló győzelme az angolaiak felett - a korai gól tette tönkre az élvezetet, mert az esélyesebb csapatok nem daráltak igazán. Az ellenfelek meg nem tudták igazán nagy küzdelembe harcolni a hollandokat és a portugálokat. A mexikóiak vágtak ugyan három gólt a szervezett és jó játékosokból álló Iránnak, a kapuk mégis kevésszer voltak veszélyben. Szóval legyen bármilyen rossz is az időjárás, ezért nem érte meg a tévé előtt ülni.