Lóránt, Loránd
-6 °C
1 °C

Fehér Csaba: Most már jöhet a Chelsea vagy a Manchester

2007.03.08. 15:22
Fehér Csabának köszönhetően még van magyar játékos a Bajnokok Ligája nyolc csapata között. A szekszárdi születésű játékos végigjátszotta az Arsenal elleni meccset, csak a végére fáradt el, megbízható teljesítményt nyújtott. Az Indexnek elmondta, számított rá, hogy lehetőséget kap, és élt is a bizalommal, pedig nem nevezné magát az egykori BL-győztes Ronald Koeman emberének.

A PSV Eindhoven a szerdai Bajnokok Ligája játéknap legnagyobb meglepetését okozta, hiszen londoni döntetlenével kiejtette a tavalyi döntős, és idén is merész célokat tervezgető Arsenalt. A holland bajnok kezdőcsapatában helyet kapott a védelem jobb oldalán Fehér Csaba, végig is játszotta a meccset, a Sky Sports hatosra értékelte teljesítményét. A játékos az idei szezonban először volt kilencven percet pályán a BL-ben, a Liverpool elleni novemberi csoportmeccsen hatvannyolcat kapott.

Magas volt a lépcső

"Azt gondolom, élni tudtam az eséllyel, amit az edzőmtől kaptam. Pedig nem mondhatnám, hogy az ő embere vagyok, hiszen Ronald Koeman tavaly nyáron érkezett, én pedig már 2004-től itt vagyok, mégha 2005 tavaszára kölcsön is adtak. Örülök, hogy most nem került erre sor, nagy érdemnek is tartom, hogy szükségük van rám. Szeretek edzésre járni, igaz kevésszer kapok lehetőséget" - mondta az Indexnek. Aztán utalt arra is, hogy az ünneplés nem tartott sokáig, mert már a következő meccsre fókuszálnak.


Fehér csapattársa, Ibrahim Affelay ünnepel, az arsenalosok megtörten álldogálnak
(fotó: AFP)

Fehér úgy véli, hogy amikor 2004-ben a Bredától a PSV-hez került, magas volt számára a lépcső, túl korai volt a váltás. De mivel szereti a kihívásokat, ezért választotta az eindhovenieket, nem pedig a Feyenoordot. Magánéletbeli gondjai is akadtak, valamint a honvágy is erősen jelentkezett nála.

Most a valós tudását nyújtja Eindhovenben

"Mivel rossz állapotban voltam, akkor nem is láthatták az igazi Fehér Csabát, most azonban az igazi arcomat mutatom, a valós tudásomat. Kicsit korábban is eljöhetett volna ez a pillanat, de így alakult" - értékelt a harminckét éves válogatott játékos. (A PSV abban a szezonban az elődöntőig jutott, a Milan ellen kevesebb idegenbeli góljával maradt alul.)

Már vasárnap sejtette, hogy a kezdőbe jelöli Koeman, mert vetélytársa, Jan Kromkamp megsérült a hétvégi bajnokin, és akkor is őt küldte be helyére. Végül azonban csak a meccs napján derült ki, hogy számít rá. Nagyon nem ijedt meg, sőt kissé még várta is, hogy a svéd Freddy Ljungberggel csapjon össze, mert korábban válogatott meccseken már találkoztak.

Gondolt a hosszabbításra

Elismerte, az Arsenal ellen szerencséjük is volt, de az kissé meglepte, hogy az egyenlítő gól után megtört ellenfelük. "Mi is elfáradtunk, de a saját tempójától az Arsenal is. Nem volt könnyű dolgom, futottam, hajtottam, kicsit tartalékoltam már a gólunk előtt, fejben már a hosszabbításra készültem. Szerencsére nem volt a ráadásra szükség."

Arra még nem gondolt, meddig juthat el csapata, szerinte nem mindegy, ki lesz a következő riválisuk. "Eddig Angliához csak jó emlékek fűznek, úgyhogy azt mondom, jöhet a Chelsea vagy a Manchester is, igaz talán ellenük van legkevesebb sanszunk."

Kutatócsoportok a sikeresség érdekében

A PSV sikerei titkáról elárulta, hogy nagyon profi rendszerben kutatják fel a tehetségeket Dél-Amerikában és Ázsiában. Így fordulhat elő, hogy évről-évre meghatározó játékosokat adnak el, összességében mégsem gyengülnek.

"Nagy energiákat fektetnek itt a még ismeretlen, de rendkívül tehetséges játékosok kiválasztására és képzésére - egyetemi kutatócsoportok is segédkeznek ebben -, ennek jó példája a perui Jefferson Farfán is, akiért most szinte egész Európa sorban áll. De a korábbiak közül említhetném Arjen Robbent vagy Mateja Kezsmant vagy a két dél-koreait, Park Dzsi-szungot és Lit."