Jusztina
3 °C
16 °C

A cardiffi nullánál is fájóbb a dublini egy gól

2007.05.21. 11:00
A magyar futball megmentésére hivatott, jelenleg tizenkilenc éves korosztály semmi olyat nem mutatott az írországi Európa-bajnoki selejtezőn, amiért szót érdemelnének. Egy amúgy sem erős tervet azonban ledöntöttek az egy rúgott góllal, a két megszerzett ponttal. Ha ilyen úton jár a futball, az utánpótlás-nevelés, nem kell attól rettegni, hogy hamarosan leszünk valakik Európában.

Még tíz éve még is elképzelhetetlen lett volna, hogy a tizenkilenc év alatti futballisták Európa-bajnoki selejtezője uralja a híradásokat, egy mínuszos hírben lerendezték volna az újságok. A Telesportnak sem lehetett volna a szombat esti nyitóhíre az U19-es válogatott meccse, különösen nem a veresége.

Röpködtek a jelzők, mint a brazil válogatottnál

A magyar sportsajtó javarésze már az Eb-pályázat lebőgése előtt sem akart tisztán látni, az újabb kijózanító pofon ellenére sem valószínű, hogy a szaklap ne írjon Vass Ádám elképesztő munkabírásáról, Németh Krisztián egyedülálló gólérzékenységéről, Filkor Attila zseniális irányítási készségéről, pedig a jelzők és a nevek roppant távol állnak egymástól.

Kivált, ha két ponttal és lehorgasztott fejjel tér haza a sokra hivatott válogatott, amelyikre a felnőttek kapitánya Várhidi Péter egy hosszú távú koncepciót épített fel. (Eleve röhejes a magyar futballban ilyet emlegetni.)

,

A Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) pedig erre vevő volt, ám gyorsan kiderült, szavakban megint erősek vagyunk, ha viszont a pályán kell mutatni valamit, akkor nem. A németek elleni gól nélküli döntetlen is nehezen lett meg, a bolgárok elleni 1-1 is inkább a kudarckategóriába sorolandó, a házigazda írek elleni 0-2 pedig egyértelműen.

Az alapok nem mennek

Az MLSZ elnöke, elnöksége nemcsak jó képet vágott ahhoz, hanem még biztatást adott, hogy még a saját korosztályukban sem kirívóan tehetséges - helyenként véznák és ügyetlenek voltak - játékosok felnőtt válogatottak legyenek. Emellett külön felkészülési napokat kaptak, nehogy esetleg a harmadik helyet szerezzék meg, amit végül sikerült.

A már említett három, korántsem bivalyerős válogatott helyre tette a mieinket, ismét igazolva, hogy tizennyolc évig még csak-csak képesek vagyunk a lépést tartani. Ezt igazolta a tavaly luxemburgi nyolcas torna, de ahogy idősödnek a játékosok úgy lesznek egyre kevesebbek, mert olyan alapokat nem kapnak meg a hazai bajnokságban, ami elengedhetetlen még egy szimpla selejtezőn is. Leegyszerűsítve: fuss gyorsan és passzolj gyorsan.

Kreativitás?

Akárhány szavazógépet tettünk eddig a futball általános helyzetével kapcsolatos cikkeinkbe, a legtöbb szavazatot a "magyar foci menthetetlen" megjelölés kapta.

Akik arra gondoltak, hogy majd esetleg Németh Krisztián, netán Filkor Attila vagy Farkas Balázs megmentheti, azokat is visszarántotta a valóságba a három csoportmeccsen lőtt egy gól, és a két megszerzett pont. (Majd a sérülésekre, a hiányzókra lehet hivatkozni.) Az egy gól amiatt is szomorú, mert Várhidi kapitány szerint a magyar futball egyetlen túlélési esélye a kreativitás.

Mészöly újra elgondolkodhat

A lenullázott cardiffi Eb-pályázat után a fiatalítás élharcosa, Mészöly Kálmán abban bízott, hogy majd ezek a gyerekek megmutatják, és az lesz a nemes bosszú, ha kijutunk az Eb-re. Ez a korosztály azonban bebizonyította, hogy akárkit nem képes legyőzni, a vereséget azonban nem képes elkerülni.