Tekla
9 °C
20 °C

A szurkolók úgyis csak a hibáinkra emlékeznek

2008.04.26. 18:55
Kassai Viktor a legelismertebb magyar játékvezető. Nyáron részt vesz a labdarúgó Eb-n, majd az olimpián is, tisztában van vele, nem a bírókért van a labdarúgás, az ő dolguk elsősorban a játékosok segítése.
Fotók: Huszti István

A kollégájának azt mondta az imént, hogy maximalista. Ez a játékvezetésben hgyan mutatkozik meg?

Arra kell törekednünk, hogy minél kevesebb hibával vezessük a mérkőzéseket. Megengedhetetlen, hogy tíz szabálytalanságból csak hatot vegyünk észre. Ezért kell maximalistának lennünk. Ha egy csatár kihagy három helyzetet, de a mérkőzés végén győztes gólt szerez, a szurkolók utána már csak a gólra emlékeznek. A játékvezetőknél ez fordítva van, csak a hibáink maradnak meg.

Több magyar bajnoki után megtalálták önt, azzal, hogy szokatlanul sokat hibázik. Okkal vagy ok nélkül tették?

Aki elkezdi a játékvezetést, annak tudnia kell, szinte kizárt dolog, hogy egy mérkőzés után mindenki elégedett legyen vele, és vastaps kísérje az öltözőbe. Természetesen el kell viselnünk a jogos vagy a kevésbé megalapozott kritikát isz.

Gondolom, tudta ez akkor is, amikor elkezdte. Miért lett játékvezető?

A játékvezetők többsége családi indíttatásból kezdi pályafutását, sok kollégának az édesapja is ezt csinálta. Én is édesapám tanácsára vágtam bele 15 éves koromban, igaz, akkor még nem sok elképzelésem volt az egészről. Az a kezdeteknél meg sem fordult a fejemben, hogy egyszer NB I-es vagy akár FIFA-játékvezető lehet belőlem.

Sosem akart futballista lenni?

Gyerekkorában mindenki futballista szeretne lenni, de volt annyi önkritikám, hogy beláttam, labdarúgóként nem futhatok be fényes karriert. Utólag visszagondolva hálás lehetek édesapámnak, hiszen ha ő nem hívja fel a figyelmemet a játékvezetésre, ma valószínűleg csak egyszerű szurkoló lennék.

Emlékszik, melyik volt az első mérkőzése amelyen közreműködött?

Természetesen. 1990-ben a Szárliget-Újbarok körzeti mérkőzésen partjelzőként debütáltam.

Másképpen viselkednek a magyar játékosok, mint a külföldiek?

A külföldiekkel kevesebbet beszélgetünk a mérkőzések alatt. Sok esetben nincs közös nyelv, de a játékosok többsége amúgy is igyekszik a játékra összpontosítani, nem pazarolja reklamálásra az energiáit. A hazai mérkőzéseken a nyelv is közös, és idő is van kommunikálni.

Civilben van kapcsolata játékosokkal vagy edzőkkel?

Nincs senkivel. Bár a játékvezetés a labdarúgás részének tekinthető, mégis külön világnak számítunk. A játékosokkal és az edzőkkel munkakapcsolatban állunk, amely kizárólag a mérkőzések idejére korlátozódik.

Kért már elnézést játékostól, csapattól, miután belátta, hogy tévedett?

Előfordult, hogy egy ítélet után én is éreztem, nem biztos, hogy jó döntést hoztam. Ilyen esetben nem szégyen azt mondani a reklamáló játékosnak, lehetséges, hogy igaza van. Azt azonban ne feledjük, hogy a játékvezető minden szituációt csak egy alkalommal lát, a döntéseit a másodperc tört része alatt kell meghoznia. Ezért előfordulhat, hogy nem mindig jó ítélet születik.

Kassai Viktor

Születési idő: 1975. 09. 10.
Lakóhely: Tatabánya
Foglalkozása: idegenforgalmi referens
Játékvezetői vizsga: 1990
FIFA-játékvezető: 2003

Mi volt a legnagyobb hibája?

18 éves pályafutásom alatt sok hibás döntést hoztam, ezeket is fel kell vállalni, nemcsak a jó ítéleteket. A tévedésekre senki sem emlékszik szívesen, és mindig a legfrissebb sebek a legfájóbbak. A legutóbbi nagy hibám az őszi Újpest-Debrecen mérkőzésen történt, amikor egy szabályos gólt nem ítéltünk meg kollégáimmal. A játékvezetők számára nincs rosszabb érzés, mint egy hibás döntést visszanézni, szembesülni a tévedéssel.

Mekkora az ön számára az irambeli különbség a hazai és a nemzetközi meccsek között?

Ami feltűnő, hogy a külföldi mérkőzéseken sokkal kevesebb a játékmegszakítás, pontosabbak a passzok, folyamatosabb a játék. A nemzetközi találkozókon gyorsabb a játék ritmusa, de hiába nagyobb az iram, a játékvezetőknek mégis könnyebb követni a játékot.

A külföldi bírók között mennyire számít, hogy itthon nincs jó futball?

Egyértelmű, hogy a magyar labdarúgás eredményessége befolyásolja a magyar játékvezetők nemzetközi megítélését is. Az utóbbi időben a Vágner László által vezetett játékvezető-bizottság sokat tett a magyar játékvezetők nemzetközi elfogadottságáért, ennek is köszönhető, hogy rengeteg felkérést kapnak férfi és női játékvezetőink. Általánosságban kijelenthető, a legrangosabb nemzetközi mérkőzéseket azok a játékvezetők fújják, akik magasabb futballkultúrájú országból származnak. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy a nyári Európa-bajnokság 12 játékvezetője közül csak három kolléga válogatottja (Szlovákia, Norvégia, Belgium) nem szerepel a tornán. Természetesen nem lehetetlen betörni kevésbé professzionális futballközegből az európai élmezőnybe, hiszen január óta én is tagja vagyok az UEFA-játékvezetők top 28-as keretének.

Az ön megítélésében is hátrány, hogy Magyarországról tagja ennek a keretnek?

Nem mondanám, hogy hátrány, de nem mindegy, hogy egy játékvezető tízezrek előtt vezet mérkőzéseket Európa élcsapatainak, vagy egy kevésbé elismert bajnokságban fújja a sípot. De a legfontosabb a teljesítmény. Ha egy játékvezető jól teszi a dolgát, lényegtelen, honnan jött, fiatal vagy öreg, kopasz vagy hosszú hajú.

UEFA, BL, Eb-tartalék, olimpia, vb, bő keret. Mondhatni, végigjárta a szamárlétrát.

Azt muszáj. A nemzetközi foglalkoztatásomat 1999-2000 körül a Puhl Sándor által vezetett jb kezdte tudatosan építeni, ennek köszönhetően folyamatosan kaptam lehetőséget a rutinszerzésre. Amikor egy játékvezető beiratkozik a tanfolyamra, még senki sem tudja, meddig juthat el. Lehetséges, hogy megragad a megyei III.-ban, valakinek az NB I lesz a végállomás, és csak kevés kollégának adatik meg, hogy nemzetközi mérkőzéseken bizonyíthassa képességeit.

Önnek mi lehet a csúcs?

A játékvezetésben a világbajnoki, illetve az európa-bajnoki szereplés jelenti a szakma csúcsát. Idén nyáron tartalék játékvezetőként részt vehetek az Eb-n, és jelenleg tagja vagyok a FIFA 54 fős bő keretének, ahonnan a 2010-es világbajnokságon közreműködő játékvezetőket választják ki. Optimistán tekintek előre, bízom benne, hogy Palotai Károly, Puhl Sándor és Vágner László után én is elérhetem a játékvezetés csúcspontjait.

Nem furcsa Manchester után Pakson vagy Rákospalotán fújni?

A mérkőzések alatt teljesen ki tudom zárni a külvilágot, nem számít, hogy negyvenezren vagy hatszázan vannak a nézőtéren. A játékvezetők munkáját a körülményeknek nem szabad befolyásolniuk. Alapszabály: úgy kell hozzáállni minden mérkőzéshez, hogy az adott találkozó a pályán lévő játékosok számára a világ legfontosabb mérkőzése, függetlenül attól, hogy a Bajnokok Ligájában vagy a megye III.-ban játsszák. A játékvezetők tartozékai a labdarúgásnak, ezért nekünk a játékosok munkáját kell segíteni. Nem azért találták ki a futballt, hogy hét végén a játékvezetőknek legyen hol sípolniuk.

Hol volt eddig a legjobb hangulatú meccse?

A déli országokban a szurkolók mindig különleges hangulatot teremtenek. Az ősszel játszott Arisz Szaloniki-Real Zaragoza UEFA-kupa-mérkőzésre szívesen emlékszem. De sokszor a hazai mérkőzéseken is nagyszerű a hangulat.

Állandó partjelzői vannak Erős Gábor és Vámos Tibor személyében. Miért pont ők?

Az európai és a hazai játékvezető-bizottságok is arra törekednek, hogy csapatokat alakítsanak ki, hiszen a mérkőzések folyamán nagy a jelentősége az együttműködésnek, a játéktéren csak egymásra számíthatunk. Gáborral mindketten Komárom-Esztergom megyeiek vagyunk, 2003-ban egyszerre lettünk a FIFA-keret tagjai. Az elmúlt tíz évben több mint 200 találkozón működtünk együtt. Tibor, az egyik legtapasztaltabb honi játékvezető-asszisztens két éve csatlakozott hozzánk. Büszke vagyok arra, hogy nemcsak kollégáimnak, hanem barátaimnak is tekinthetem őket.

Foglalkozik a visszajelzésekkel? Kinek a véleménye számít?

Fontos a helyes önértékelés. A találkozó lefújása után minden játékvezetőnek tudnia kell reálisan, önkritikával értékelni saját magát. A teljesítményünket minden mérkőzésen játékvezető-ellenőr elemzi, aki játékvezetői múltjából adódóan kizárólag szakmai szempontok alapján referál. Természetesen jelzés értékűek a mérkőzések végén a játékosok és a vezetők reakció is, hiszen ha mindkét csapat elégedetlen, akkor lehetséges, hogy nem bennük van a hiba. Magyarországon nagyon sokan nincsenek tisztában a labdarúgás szabályaival. Természetesen azt mindenki tudja, mennyi a játékidő, meg azt, hogy egy gól után kezdőrúgással folytatódik a játék. Ám a legtöbb vitára okot adó lesszabályt vagy a nyilvánvaló gólhelyzet megítélésének kritériumait kevesen ismerik. A helytelen szabályismeret miatt sok a tévhit, gyakran előfordul, hogy a játékvezető szakmailag kiváló döntést hoz, mégis bűnbakká válik.

Mennyit lehet keresni a játékvezetéssel?

Az NB I-ben a játékosok profik, de a játékvezetők munka mellett teszik a dolgukat. Sok kollégának rengeteg munkahelyi problémája adódhat abból, hogy a hétközi mérkőzések levezetéséhez már szabadságot kell kivennie, ezért szinte kivétel nélkül mindenkinek szüksége van munkaadója támogatására. A mérkőzések mellett edzéseken, felméréseken, edzőtáborokban és továbbképzéseken kell részt vennünk. Senki se higgye, hogy a játékvezetés abból áll, hogy 90 percig fújjuk a sípot. Nem titok, egy NB I-es mérkőzés levezetéséért bruttó hatvanezer forintot kap egy játékvezető. De nem minden héten vezetünk az első osztályban, a téli és a nyári szünet pedig csupán a felkészüléssel telik.

Az Eb-n mire számít, mennyit szerepel?

A nyári Európa-bajnokságon a szerepem teljesen egyértelmű, tartalék játékvezetőként a játékvezetők és az asszisztensek munkáját kell segítenem. A tornára nyolc tartalék játékvezető kapott meghívást, akik a csoportmérkőzések során 3-3 találkozón működnek közre. Az Eb kieséses szakaszában a tornára jelölt 12 játékvezető közül kerülnek ki a negyedik játékvezetők.

Gondol arra, hogy egy esetleges sérülés miatt meccset is vezethet?

Meg sem fordult a fejemben. A torna szabályzata alapján ha egy játékvezető sérülés miatt nem tudja folytatni a mérkőzést, akkor a helyére a tartalék játékvezető lép, míg egy asszisztens sérülése esetén egy tartalék asszisztens ragadhat zászlót. Azonban a játékvezetésben minimális az esély a mérkőzés közbeni sérülésre, és nagyon ritkán kerül sor arra, hogy a tartalékoknak be kellene szállniuk.

Eddigi mi volt a legnagyobb atrocitás, ami érte?

Az alacsonyabb osztályú mérkőzéseken nagyon nehéz a játékvezetők dolga, mert teljesen kiszolgáltatottak. Természetesen így volt ez az én pályafutásom során is. Ahol csak csőkorlát vagy dróthuzal választja el a szurkolókat a játéktértől, könnyen megdobálhatják vagy leköphetik a játékvezetőket, és a tettlegesség sem kizárt. Azonban aki játékvezetésre adja a fejét, annak ezt is be kell kalkulálnia. Nagy igazság, hogy minél magasabb szinten vezet az ember, annál könnyebb jó teljesítményt nyújtania, mert a körülmények egyre jobbak. Nem mindegy, hogy a játékvezetői hármasnak fűtetlen öltözőben kell öltözniük, vagy éppen nem tudnak lezuhanyozni a mérkőzés után. Ezért le a kalappal a megyei osztályokban működő 3000 kolléga előtt.

Puhl Sándor már 2005 novemberében azt mondta, az első számú hazai játékvezető Kassai. Ez most is így van?

Álszerénység lenne, ha azt mondanám, hogy nem. Jelenleg az UEFA és a FIFA is az első számú magyar játékvezetőnek tart, és ez mindenképpen büszkeséggel tölt el, mert a magyar játékvezetés több mint 100 éves történetét olyan legendás egyéniségek határozták meg, mint Zsolt István, Palotai Károly, Puhl Sándor vagy Vágner László.