Mária
18 °C
28 °C

A Liverpool már nem magyarázhatja meg

2008.09.18. 14:15 Módosítva: 2008-09-18 15:21:01
A Bajnokok Ligája első játéknapjával minden szinten beindult a nemzetközi futballszezon. Azt elemezzük, kik kapták el remekül a rajtot, és kik ragadtak be, sőt megpróbáljuk kitalálni azt is, miért van így.

Ha egyelőre nem is kell túlságosan nagy jelentőséget tulajdonítani a mutatott játéknak és a tabellákon elfoglalt helyezéseknek, azért egyértelműen látszik, az európai nagycsapatok közül ki kezdte jól a szezont, és ki ragadt be a rajtnál.

A BL-szezon megkezdésével hazájuk bajnokságai után Európában is bemutatkoztak a csapatok, és találunk köztük olyanokat, amelyek a hazai idénykezdés lendületét remekül mentették át a nemzetközi kupákra. Ennek a csoportnak a zászlóvivője egyértelműen az a Liverpool, amelytől szurkolói idén már nem fogadnak el semmilyen kifogást. 2008-ban Rafa Beniteznek nagyot kell alakítania csapatával - ha lehet, elsősorban otthon.

Villámrajtolók

Az elmúlt öt évben két BL-döntőt játszó Liverpoolnál elsődleges cél a Premier League megnyerése, a szurkolók 18 hosszú éve várnak erre, sokan odáig mennek, hogy szívesen beáldoznák egy bajnokságért a nemzetközi sikereket. Benitez megkapott minden játékost, akire szemet vetett, és a Liverpool valóban erősnek tűnik idén: rosszabb gólkülönbséggel második a Premier League-ben, hosszú idő után legyőzte legnagyobb hazai riválisát, a Manchester Unitedet, kedden sikerrel mutatkozott be a BL-ben is.

A Marseille elleni idegenbeli siker megmutatta, egy jó formában játszó Gerrard által mozgatott Liverpool bárkire veszélyes lehet, a két holland szélső és persze Fernando Torres egyre jobban érzi egymást, a védelem gyengeségeit pedig Európa egyik legjobb védekezőközéppályás-párosa korrigálhatja sikerrel. Ha a szokásokkal ellentétben a kiscsapatok ellen nem hullajtanak el sok pontot, szép éve lehet a Liverpoolnak.

A Chelsea idén nem költötte el egy kisebb afrikai ország éves költségvetését az átigazolási szezonban, ráadásul komoly kockázatot vállalva a kispadra az európai klubcsapatok kispadján teljesen tapasztalatlan Luis Felipe Scolarit ültette. Tőle azt várják Londonban, hogy a tavalyi három ezüstről előrelépjen, és legalább egy sorozatot megnyerjen csapatával.

Ez egyáltalán nem túlzott elvárás, a Chelsea roppant erősnek tűnik idén is: A Deco-Lampard-Ballack hármas a világ talán legerősebb középpályája, és komoly hiányzói ellenére négy forduló után vezeti az angol bajnokságot, kedden pedig a Bajnokok Ligájában mutatkozott be meggyőzően a Bordeaux lemészárlásával (4-0).

A győzelem mellett arra a fajta maximalista hozzáállásra is szükségük lesz a londoniaknak, amelynek köszönhetően Scolari a négygólos győzelem után nekiesett csapatának, amiért kiengedett a második félidőben, és nem törekedett arra, hogy kontroll alatt tartsa a mérkőzést. Ha ez nem a médiának szóló cirkusz volt csupán, akkor a Chelsea ellenfelei jogosan irigylik Scolari gondjait.

Az olasz nagycsapatok közül talán a legszerényebben igazoló Juventus kapta el a legjobban a rajtot. A Serie A első két fordulójában két rangadót is nagyszerű játékkal tudott le, igaz, a Fiorentina ellenin egy utolsó pillanatban kapott gólnak köszönhetően csak egy pontot szerzett. A torinóiak a héten a masszív Udinesét és a friss Szuperkupa-győztes Zenitet is 1-0-ra verték.

A Juventus nem tűnik világverő csapatnak, de egy erénye feltétlenül van: nagyon nehéz játszani ellene. A masszív védekezésre épülő taktikát Claudio Ranieri remekül igazítja az ellenfélhez, méghozzá úgy, hogy a felállás szinte ugyanaz marad, csak hol feljebb tolja, hol hátrébb húzza a félelmetes Poulsen-Sissoko tengelyt, elöl pedig a keret négy klasszis csatára szavatolja, hogy az adódó helyzeteket jó százalékkal használja ki a csapat.

A torinóiak pontosan tudják, hogy a bajnokságban nem nekik áll a zászló, így bevallottan a BL-re koncentrálnak, amire szükség is lesz, mert roppant nehéz csoportba kaptak besorolást. Október elején, a Real Madrid elleni oda-visszavágós csata után már látszani fog, érdemes lesz-e változtatni a terveken, esetleg a hullámhegyet meglovagolva mindkét színtéren szerencsét próbálni.

A rajtnál elalvók

Mindkét spanyol gigász döcögősen kezdte a szezont, igaz ez annak ellenére, hogy a BL-ben hozták a kötelezőt, győzelemmel mutatkoztak be hazai pályán. A klasszisokkal teletömött két nagycsapat a bajnokság első fordulójában vereséget szenvedett, a másodikban a Barcelona csak nyögvenyelős döntetlenre volt képes hazai pályán, a Real Madrid viszont bár győzött az újonc ellen, de hármat kapott tőle Madridban.

A csapatok szurkolói a sikeres BL-bemutatkozás ellenére is fanyalognak. A Realnál nehezményezik, hogy a gyengének tartott BATE Boriszov ellen nem rendezett gólparádét Schuster csapata, a Barcelonánál pedig az nem tetszik, hogy hiába birtokolja minden ellenfelénél többet a labdát a csapat, a támadások nem olyan gördülékenyek, ahogy elvárható lenne.

Az elmúlt két spanyol bajnokság arról maradt emlékezetes, hogy nem a legjobb, hanem a legkevésbé rossz csapat nyerte, ebből a szempontból tehát nincs oka aggodalomra egyik sztárcsapatnak sem. Ám a Bajnokok Ligájában legutóbb mindketten az első komolyabb akadályban elhasaltak, és idén sem tűnik egyik sem ellenállhatatlannak.

Náluk is mélyebb gödörben van a tavalyi szezonkezdetét másoló Manchester United. Akkor egészen a kieső helyekig csúsztak hátra egy emlékezetes manchesteri derbi elbukásával, a szezon második felére azonban annyira összeálltak, hogy vitán felül a világ legjobb csapataként nyerték meg az összes, számukra fontos sorozatot.

Az idei kezdet megint nem a legmeggyőzőbb, a bajnokságban elbuktak egy rangadót (ezúttal a Liverpool ellen), és a BL-bemutatkozás sem hozott győzelmet a Villarreal ellen. Ennek oka azonban egyszerűen az, hogy több kulcsjátékos hiányzik a csapatból, Alex Ferguson pedig talán nem a legszerencsésebben keveri a kártyáit.

A Liverpool ellen egy rossz cserével, a Villarreal ellen a világ egyik legjobb csatárának visszavont szerepeltetésével ártott többet a tréner csapatának, mint amennyit használt, aki bár valóban kényszerpályán mozog, minden bizonnyal nagyon örül, hogy sérültjei szép lassan visszatérnek. Teljes csapattal pedig talán összejön ugyanaz a feltámadás, amivel tavaly minden ellenfelüket maguk mögé utasították.

A legrosszabb helyzetben minden kétséget kizáróan a Roma van. Luciano Spalletti csapatából kulcsemberek hiányoznak, de ez nem lehet mentség arra, amit a csapat eddig nyújtott. Az első fordulóban hazai pályán nem sikerült megverniük a Napolit (ami egyébként bocsánatos, tekintve, hogy a nápolyiak messze nem pofozógépek a Serie A-ban), de a második játéknapon Palermóban elszenvedett vereség már komoly felháborodást okozott a csapat háza táján.

Arra talán senki nem számított, hogy a Bajnokok Ligájában is ilyen szörnyűre sikerül a bemutatkozás, a rómaiak ugyanis az Olimpicóban szenvedtek vereséget a sorozatban debütáló kolozsváriaktól. Ha fokozni akarjuk, a CFR teljesen megérdemelt győzelmet aratott a szétszórtnak tűnő, erőtlenül támadó és rengeteg hibával védekező Roma ellen. Nem lesz rossz csapat idén Spalletti együttese, de kérdés, hogy mire ez bekövetkezik, lesz-e sorozat, amelyben versenyben lesznek.

Ide kívánkozik a Milan is, bár Carlo Ancelotti csapata még nem mutatkozott be az UEFA-kupában, de a bajnokságot rettenetesen rosszul kezdte. Két vereséggel jelenleg utolsó előttiek a Serie A-ban, más sincs a csapat háza táján, csak gond: rengeteg a sérült, a védelem gyenge, Ronaldinho bulizik játék helyett, a csatárok legnagyobb ziccereket is kihagyják.

Egyelőre talán nem is arról van szó a Milannál, hogy beragadtak a rajtnál, hanem inkább egy teljesen új csapat felépítésének gondjával néznek szembe tanácstalanul. Hogy sikerül-e bármit kihozni a roppant gyengén induló bajnokságból, és ha igen, azt Ancelotti vezetésével teszik-e, hamarosan kiderül, hiszen a Milan bevallottan a hazai bajnokságra kíván koncentrálni idén - ha ez egyelőre nem is nagyon látszik.