Nándor
8 °C
19 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Elfáradtunk a saját tempónktól

2008.09.21. 19:07 Módosítva: 2008-09-22 09:04:31
Az Uniqa Bajnokok Tornája rendezője, az MKB Veszprém óriási mérkőzésen négygólos vereséget szenvedett a Ciudad Real elleni döntőben. A kézilabda európai Szuperkupa utódjaként kiírt sorozat fináléjában Mocsai Lajos csapata a szünetben három, 12 perccel a vége előtt öt góllal vezetett, de elfáradt saját tempójától, és a spanyolok fordítani tudtak.

Nagyszerű mérkőzést játszott az MKB Veszprém csapata a világ jelenlegi legjobb csapata, a spanyol Ciudad Real ellen az Uniqua Bajnokok Tornájának (korábban Szuperkupa) döntőjében. A spanyol bajnok és BL-címvédő a mérkőzés jelentős részében hátrányban volt, de klasszisát bizonyítva tíz perccel a vége előtt robbantani tudott, és a saját tempójától elfáradó veszprémieken szinte átrohanva a maga javára tudta fordítani a mérkőzést.

MKB Veszprém-Ciudad Real 28-32 (13-10)

A Veszprém gólszerzői: Vujin (6), Ilyés, Eklemovics (4-4), Iváncsik Tamás, Pérez, Gál (3-3), Sesum, Korazija, Lapcsevics 2-2)
A Ciudad Real gólszerzői: Rutenka (10), Kallman (6), Stefansson (5), Parrondo, Morros (3-3), Vaquero (2), Laen, Pajovic, Abalo (1-1)
Hétméteresek: 4/2 ill. 5/5
Kiállítások: 10 perc, ill. 6 perc

A veszprémiek remekül felkészültek ellenfelükből, Mocsai Lajos tanítványai kiválóan védekeztek a spanyolok elképesztően erős lövősora ellen, Perics pedig a tőle megszokott színvonalon védett. A másik kapuban az egykori veszprémi, a torna legjobb kapusának választott Sterbik sem maradt el az MKB kapusa mögött, több hetest, és megindulást követő ziccert is megfogott.

A Ciudad nyitott védekezése mellett roppant szigorúan őrizte a beállós Gál Gyulát, aki így is három gólig jutott azon a mérkőzésen, mely végül ezen a poszton dőlt el – de nem a Veszprém javára. Siarhei Rutenkával ugyanis már az első félidőben is meggyűlt a hazai védők baja, a másodikban pedig a spanyol belső játékosok rendre megtalálták, ő pedig szinte egyáltalán nem hibázva jutott tíz gólig.

Rutenkán kívül a balszélső, Jonas Kallman szórta meg magát, hiba nélkül lőtt hat gólt, így hiába védett középről nagyon jól Peric, ezen a két poszton nagyon megverték az MKB-t. Mindezek ellenére bő tíz perccel a vége előtt négy góllal vezetett a Veszprém a világ legjobb csapata ellen, és nagyon úgy tűnt, hogy világraszóló győzelmet arathatnak az elődöntőben a német Kielt játszi könnyedséggel verő Ciudad Real ellen.

Az utolsó negyedórában kicsit elfogyott a magyar csapat, ami nem csoda, hiszen elképesztő tempót diktált. Mindezt azonban egy olyan csapat ellen tette, mely hétről-hétre ehhez hasonló sebességű mérkőzéseket játszik, így nem volt meglepetés, hogy egyrészt a Ciudad jelentős hátrányban sem ingott meg, másrészt, hogy a vendégek bírták jobban erővel a hajrát.

Ekkor már több szabálytalanság is becsúszott az MKB védekezésébe, aminek több kiállítás lett a következménye, az emberelőnyös helyzetekben pedig a Ciudad rendszerint megtalálta a lyukat a veszprémi falban, és a mérkőzés végére a korábban parádézó Perics is elfáradt. A védekezés mellett már a támadások sem voltak olyan gördülékenyek, az előkészítetlen lövéseket simán nyelte le Sterbik, ezekből pedig könnyen indították le az erejével teljesen elkészült Veszprémet.

A hajrában a spanyolokban még maradt annyi, hogy sebességet váltsanak, és ha gólt is kaptak, olyan gyorsan értek fel újra a veszprémi kapu elé, hogy nem volt idő becserélni a védőjátékosokat (az MKB rendszerint két játékost cserél támadásról védekezésre, ráadásul a két hármas védőt, akik nélkül a beálló körüli védekezés igencsak foghíjasnak tűnt), ez pedig végül a hazaiak győzelmébe került.

Végerdmény és különdíjasok

1. BM Ciudad Real
2. MKB Veszprém
3. THW Kiel
4. HSG Nordhorn

Gólkirály: Bjarte Myrhol (HSG Nordhorn)
Legjobb kapus: Sterbik Árpád (BM Ciudad Real)
Legjobb játékos: Marko Vujin (MKB Veszprém)

A Ciudad komolyan vette a mérkőzést, feltérképezték ellenfelüket, így az MKB legveszélyesebb lövőinek nagyon meg kellett harcolniuk azért, hogy egyáltalán helyzetbe kerüljenek, Perezt pedig pályára lépése után egyszerűen kivette a játékból a spanyol csapat. Nyitott védekezésüknek köszönhetően a kettes védők rendre odaértek a lövőkre, az pedig már az MKB dicsérete, hogy mindezek ellenére ilyen kevés hiányzott csak a bravúrhoz.

A KEK-címvédő, magyar bajnok Veszprém története második európai Szuperkupa-döntőjében, avagy Bajnokok Tornájának fináléjában vett részt, és a Magderburg után most a Ciudad Real ellen is vereséget szenvedett, de szégyenkezésre, vagy akár magyarázkodásra semmi szükség nincs: a világ kiemelkedően legjobb csapatát késztette óriási küzdelemre Mocsai Lajos csapata.

Mocsai: elfáradtunk a saját tempónkban

A sajtótájékoztatón Mocsai Lajos mesteredző egyáltalán nem tűnt csalódottnak, sportszerűen gratulált az ellenfélnek, majd elmondta, hogy büszke csapatára, mely rendkívül jól játszott, de sajnos a végére elfáradt a saját maga diktálta tempótól. "Az utolsó bő 15 percben már nem tudtuk megoldani a beálló és a balszélső semlegesítését, amit klasszis ellenfelünk remekül kihasznált. A mérkőzés jelentős részében kiválóan játszottunk, megvalósítottuk az összecsapás előtt megbeszélt taktikát, és úgy gondolom, semmi okunk szomorkodni. A mutatott játék roppant biztató a jövőre nézve." Mocsai ezután megköszönte a szervezőknek a remek tornát, valamint a közönségnek a fantasztikus szurkolást.
A Ciudad Real vezetője, Talant Dusebajev roppant nehéznek nevezte a mérkőzést, de elmondta, hogy akkor sem esett kétségbe, mikor csapata nem sokkal a lefújás előtt ötgólos hátrányban volt. "Remek csapat a Veszprém, tudtuk, hogy nehéz dolgunk lesz, ráadásul nekik két órával több pihenőjük volt, ami 48 óra alatt lejátszott két mérkőzés esetén kifejezetten sok. Játékosaim végig bírták erővel, ezért tudtunk győzni."