Már megint felfelé indul a magyar futball
További Futball cikkek
- Még a jelenlegi eltiltása sem járt le, ismét bajban lehet Tonali
- Visszatér a klubfutball: Szoboszlaiék évek óta nem látott versenyfutásban harcolnak álmaikért
- Történelmet írt a kaukázusi ország, komoly problémát okozhat a korábbi Fradi-edző csapata
- Egy lépéssel közelebb kerültünk a következő átigazolási szenzációhoz
- Szoboszlai Dominikkel példa nélküli show keretein belül találkozhatnak a szurkolók
„Minden megállapodás dicséretes, így ez is az. A csapatok pedig együttesen élvezik az üzlet előnyeit" - kommentálta a Magyar Hivatásos Labdarúgóliga (MHLL) és a nyíregyházi Advertum Kft. közötti együttműködés megkötését Küller András, az MHLL százszázalékos tulajdonában álló Profi Liga Kft. ügyvezető igazgatója.
Az Advertum-üzlet
A november végén véglegessé vált ügyletben az Advertum Kft. vállalta, hogy kormánygaranciával a kezében kereskedelmi banki hitelből azonnal rendezi a liga állam felé fennálló, 3,1 milliárdos tartozását. Az MHLL a 3,1 milliárdot így a következő 15 évben kamatmentesen fizeti vissza az Advertum Kft.-nek.
Az utóbbi mindezért hozzájuthatott minden NB I.-es stadionban öt reklámtábla kihelyezési, értékesítési, valamint az első két osztály kizárólagos rádióközvetítési jogaihoz, illetve a Profi Liga Kft. lejárt követeléseihez. Az Advertum a 3,1 milliárdos hitel mellett felvehetett egy másik, 2,1 milliárdos kölcsönt is, ebből a magyar futball népszerűsítését is szolgáló, országos médiahálózatot alakíthat ki. Az ügylet fontos része, hogy az Advertum évente a médiahálózat éves nettó árbevételének húsz százalékát, de legalább 200 millió forintot az utánpótlás-nevelés céljaira utal át.
Hétéves történet
Az egész Advertum-ügy alapját képező hárommilliárdos tartozás akkor keletkezett, amikor az Orbán-kormány 2001-ben 8,3 milliárd forint erejéig garanciát vállalt a Profi Liga Kft. által kibocsátott és az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank (MFB) által lejegyzett kötvény tőkeösszegének visszafizetésére. A kötvény ötéves lejáratra szólt, és a folyamatos kamattörlesztés mellett egyszeri, a végén történő kifizetést rögzítettek.
A visszafizetés biztosítékát a vagyonértékű jogokból befolyó - a tévéközvetítési szerződésekkel alátámasztott - bevétel jelentette volna. A hitelt felvevő klubok - amelyek közben a tévéközvetítésekből is pénzhez jutottak - végül 3,1 milliárd forint értékben használták fel az MFB nyújtotta lehetőséget. A tévéközvetítési bevételt nem helyezték tartalékba a tőkeösszeg visszafizetésének biztosítására. Az sem volt világos már a kibocsátáskor sem, hogy a Profi Liga Kft., illetve a mögötte álló klubok miből fizetik vissza az tőkeösszeget, ha a tévés bevételek az évek során jelentősen csökkennek, és nem a szerződéskor megkötött értéken maradnak.
Részben szolgálta
A kamatot azért elkezdte törleszteni a Profi Liga Kft. A lejáratig összesen 1,3 milliárd kamatot fizettek vissza a cégen keresztül a klubok az MFB-nek.
„Nem lehet eldönteni, hogy valóban hibás volt-e a koncepció. A kötvény részben igenis szolgálta azokat a célokat, amelyek miatt kibocsátották" - állítja Küller, aki csak a kötvény lejárata után, 2007-ben került az MHLL-céghez. Abban biztos, hogy akkor a strukturális, gazdasági és fizetési problémákkal küzdő futballvállalkozásoknak nagyot segített a megoldás, és a kötvény adta lehetőség nélkül még itt sem tartana a magyar labdarúgás.
Mérnök, bankár és futballedző
A Profi Liga Kft. ügyvezető igazgatója látszólag a futballon kívülről érkezett másfél éve az MHLL cégéhez. Az 55 éves Küller András villamos üzemmérnökként végzett, a rendszerváltásig a KSH Számítástechnikai és Ügyvitelszervező Vállalatnál dolgozott. 1989-től egészen a közelmúltig bankok foglalkoztatták, fiókvezetőként, régióvezetőként, üzletág-igazgatóként. A Merkantil Banktól érkezett a futballba, de valójában évtizedek óta a környékén mozgott. Fiatalon a Pénzügyőr NB II.-es csapatának ifijátékosa volt, majd felhagyott a játékkal, de edzőként képezte magát. A TF-et is elvégezte, aztán munkájával már az edzősködés sem volt összeegyeztethető. Így társadalmi munkákat vállalt, többek között a BVSC-nél, a Kispest-Honvédnál. Korábban volt az MHLL elnökségi tagja is.
Az ügyvezető szerint emellett is igaz - „bár utólag mindenki okosabb" -, hogy céltudatosabb ellenőrzés mellett hatékonyabban is fel lehetett volna használni a felvett összeget, valamint a tévés jogok értékesítéséből ezen időszak alatt befolyt több mint négymilliárd forintot, amelyet szintén a csapatok között osztottak el, és nem a kötvény visszafizetésére fordították.
Nem fizették vissza
Az, hogy a kötvény lejáratakor visszafizetési gondok lehetnek, már 2004-től sejtették a labdarúgás vezetői. Amikor tavaly áprilisban Küller ügyvezető lett, egyértelmű volt az MHLL vezetése számára, hogy a labdarúgás önerőből - a 16 NB I.-es és 32 NB II.-es csapat egyetértésével - kívánja megoldani a kialakult helyzetet.
Tudták, hogy az MFB-vel törekedni kell a megállapodásra, mert ha a bank beváltja az állami garanciát, a követelés adók formájában behajtandó tartozásként átkerül az APEH-hez. Ez pedig azt jelentheti, hogy az adóhatóság eljuthat a liga tagságát adó futballklubokhoz is.
Azért rendezni akarták
Küller szerint ebben a szakaszban hiába keresték minden lehetséges téren a megoldást, az állammal, az MFB-vel folytatott, biztatónak tűnő tárgyalásokon csak ígéretekig jutottak, megoldásig nem. Kizárták például a kötvény meghosszabbításának a lehetőségét, keresték a szponzori segítség bevonását is, ám ez sem járt sikerrel.
„Azt, hogy az MHLL saját erőből tudja rendezni a tartozást, megerősítette a tavaly szeptemberben a vagyoni értékű jogok hasznosításáról szóló, MHLL-MLSZ megállapodás. Ezzel eszközök kerültek a liga kezébe, és egyben jelezte azt is, hogy az MLSZ együttműködik a sikeres kötvényrendezés érdekében" - mondta Küller az egy évvel ezelőtti, szerinte kulcsfontosságú döntésről.
Az APEH és Advertum is a képben
2007 októberére a MHLL által a kötvény rendezése érdekében kezdeményezett lépések kudarcot vallottak, mert az MFB jogerősen is pert nyert, így a bank lehívhatta az állami garanciát. Ettől az időponttól az állammal, pontosabban az APEH-hel kellett egyezkednie az MHLL-nek, miközben a liga csapataival és az MLSZ-szel is tárgyalnia kellett.
Az Advertum ugyanebben a hónapban jelentkezett be ajánlatával. Küller szerint a médiavállalkozás annak a gondolkodásnak a részeként került képbe, hogy friss üzleti ötletekkel növeljék a magyar futball bevételeit, és ez biztosítékot adjon a fennálló tartozás önálló, MHLL vezette rendezésre.
„Fontos volt, hogy ez oly módon történjen, hogy külső cég ne kerüljön be a profi labdarúgás vezetésébe, az MLSZ-en belül erős profi érdekképviselet legyen, valamint a futballvállalkozások jogi, gazdasági és sportszakmai érdekeit egy testület képviselje. Az is cél volt, hogy idővel megszűnjenek a ligához kötődő egyéb vállalkozások, például maga a Profi Liga Kft. is, miközben azért tekintettel legyünk ezen társaságok fennálló kötelezettségeire."
Elsőre nemet mondtak
Az első ajánlatkor az Advertum Kft. olyan jogok értékesítésére tett ajánlatot, amelyeket a liga addig soha nem értékesített, vagy azokból nem volt bevételük a kluboknak. A fotózási, a rádióközvetítési, az internetes jogokat és nálunk szokatlan módon a csapatok kizárólagos nyilatkozási jogát is szerette volna megszerezni a vállalkozás, cserébe a tartozás teljes rendezéséért. Erre a megkeresésre az MHLL közgyűlése 2007 decemberében mondott nemet.
Küller szerint sok érv húzódott meg az elutasítás mögött, többen például attól tartottak, a ma még nullát érő jogok rövid távon akár másnapra jelentősen felértékelődhetnek. A Profi Liga Kft. ügyvezetője szerint azonban sokan nem érzékelték, vagy nem akarták érzékelni, hogy nagy baj is lehet a 3,1 milliárdos tartozás rendezetlenségéből.
Hónapokig nem volt szó az Advertumról
Az MHLL-cég ügyvezetője szerint nem elítélendő, hogy voltak, akik arra számítottak, ki tudnak maradni az APEH általi rendezési folyamatból, például olyan alapon, hogy a hitelfelvétel óta megváltozott a klub tulajdonosi szerkezete, vagy éppen maga az üzemeltető cég is más volt már. A liga vezetése hiába bizonygatta, hogy a klubokhoz is elérhet a végrehajtás, mert a Profi Liga Kft.-nél ekkor már folyamatban voltak a foglalások.
Az Advertum ezután nagyjából negyedévre kikerült a képből, bár a csapatok tudhatták, hogy a vállalkozás újabb ajánlatot tett, amelyre akár vissza is lehet térni. Az MHLL az APEH-hel szeretett volna megállapodni, márciusban a Profi Liga Kft. ennek érdekében csődeljárást kezdeményezett. Az adóhatóság ezt néhány héttel később megszüntette, mert úgy látta, nincs klasszikus csődhelyzet, hiszen ott van az Advertum-ajánlat, ami kedvező lehet a ligának, illetve a csapatoknak, és alkalmas lehet a probléma rendezésére.
Úgy gondolták, van más megoldás
Az MHLL és a futballklubok ekkor is úgy látták, van más megoldási lehetőség is, pedig az Advertum Kft. volt az egyetlen cég, amely ajánlatot tett az MHLL-nek. A csődtárgyaláson a liga az APEH-nél előbb azt szerette volna elérni, hogy írjanak ki pályázatot a tartozás rendezésére, a hatóság azonban ezt túl időigényesnek tartotta. A liga reklámtáblák hasznosításának lehetőségét is felajánlotta az APEH-nek, de ezt is elutasította az adóhatóság.
A nyíregyházi vállalkozás júniusban került ismét a képbe, miután a cég megkapta a kormánygaranciát az ötmilliárdos hitelfelvételre. Az MHLL számára minden azt a jelentést hordozta, hogy van mégis megoldás, kiút a helyzetből. Az Advertum ajánlatában ekkor már reklámtáblát, a rádióközvetítési jogokat, valamint négy csapat tartozását kérte az adósságrendezésért cserébe. Az első ajánlatok még arról szóltak, hogy az Advertum által felvett 3,1 milliárdos hitel tőkerészéből 2,1 milliárd forintot a liga fizet vissza, a rádióközvetítési jogért és a négy csapat tartozásáért, az üzletrészek zálogjogáért (ezt a hitelt adó banknak kell átadni) cserébe a fennmaradó egymilliárd és a kamatok visszafizetése a vállalkozást terheli majd.
Egyre többet kértek
A klubok az MHLL közgyűlésén még ezt az ajánlatot sem fogadták el, csak szeptemberben mondtak igent egy újabb változatra. Ekkor már öt táblát kért az Advertum Kft., a rádiós jogok, a négy csapat tartozása, valamint a lejárt követelések mellett. Ezt a csapatok elfogadták, de két héttel később nem léptették életbe a közgyűlési határozatot, ugyanis egy újabb közgyűlésen nem hatalmazták fel Tarsoly Csaba ligaelnököt a megállapodás aláírására.
Eközben az APEH - mivel az MHLL és az Advertum Kft. közel állt a megállapodáshoz - kevésbé intenzíven folytatta a foglalást. A közgyűlési nem után azonban felmérte az MHLL és a Profi Liga Kft. üzletrészeinek értékét, hogyha mégsem állapodnának meg a felek, akkor a tartozás rendezése behajtás útján biztosítva legyen. Az MHLL és az MLSZ vezetése pedig együtt és külön-külön is tárgyalásokat folytatott a Pénzügyminisztériumban a felelős államtitkárral, valamint a miniszterrel a kedvező megoldás érdekében.
Az utánpótláspénz segített
A november végi megállapodáshoz végül több tényező vezetett. „A legfontosabb az MLSZ elnökségével folytatott intenzív egyeztetés és a rendezésre irányuló egyértelmű szándék volt, valamint a 16 NB I.-es csapat tulajdonosainak pozitív döntése az ajánlatról" - hangsúlyozta Küller. A klubok számára ekkor vált egyértelművé az a májusi kormánygaranciában szereplő kitétel, miszerint évi legalább 200 millió forint jut a futballutánpótlás céljaira. Ez a korábbi ajánlatok része is volt, de talán ekkorra tudatosult mindenkiben, mit is jelent ez.
Egymilliárddal többet törleszthetnek
Az utolsó Advertum-ajánlat annyiban különbözött az előzőektől, hogy ebben már nem kétmilliárdot, hanem a 3,1 milliárdos kölcsön teljes tőkerészét az MHLL törleszti. A kluboknak pluszmotivációt jelentett, hogy pozitív döntés esetén már az év végén hozzájuthatnak több száz millió, őket joggal megillető forinthoz. Az MHLL vezetése a Football Duó Kft.-vel egyetértésben, az APEH-végrehajtás miatt nem fizethette ki az előző években a tévéközvetítési jogok értékestéséből hozzá befolyt összegeket.
Küller hozzátette, a Liga és az Advertum közötti - a december 18-i MLSZ-elnökségi ülésen véglegessé váló - megállapodásban nincs összekötve a futball, illetve a cég által létrehozandó országos médiahálózat, amit várhatóan egy országos rádióadót jelenthet. Abban azonban biztos, hogy utóbbi a magyar labdarúgás érdekeit kell szolgálja, mert azt várják a szerződéstől a szerződő felek, hogy növelje a rádióközvetítés a labdarúgás üzleti értékét.
Nem szólt bele a politika
„Tárgyaltunk a parlament sport- és kulturális bizottságának elnökével és több tagjával a rendezés érdekében, de a versenyképes megoldás kidolgozására hosszabb időre lett volna szükség" - összegzett a ligacég ügyvezetője. Az Advertummal nem politikai okokból állapodtak meg, jegyezte meg az egész folyamatról Küller András. Szerinte ezt az is bizonyítja, hogy az MHLL több ponton is más megoldást keresett, mert úgy gondolták, a nyíregyházi vállalkozás nélkül is meg lehet oldani a magyar futball létét fenyegető problémát.
„A labdarúgás-fejlesztési kötvény 2001. évi kibocsátásakor megfogalmazott célok ma is időszerűek. Az MHLL feladata, hogy az MLSZ elnökségével együttműködve a célokhoz vezető utat megfogalmazza, megtervezze és megvalósítsa. Meggyőződésem, hogy az elmúlt időszak eseményeiből levont tanulságokból olyan tapasztalatok birtokába kerültünk, amelyek garanciát jelenthetnek arra, hogy a létrejött megállapodásra építve labdarúgásunk, labdarúgó-vállalkozásaink gazdaságilag és sportszakmailag megerősödjenek, és versenyképessé váljanak nemzetközi szinten is."