Vendel
7 °C
20 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Az MLSZ-stadionból sem lett semmi

2009.11.08. 12:42 Módosítva: 2009-11-08 12:42:22
Harmincezres stadiont szeretett volna építeni még egy éve az MLSZ a budapesti Fehér útra. Önálló beruházásként, bankhitelből húzták volna fel a körülbelül 11-12 milliárd forintba kerülő Nemzeti Labdarúgó Arénát, az államtól a telket és kormánygaranciát szerettek volna. Kisteleki István MLSZ-elnök még tavasszal is bizakodó volt, mostanra viszont teljesen megrekedt a terv megvalósítása.

Véletlenül, a parlament sportbizottságában egy államtitkári válaszból derült ki egy éve, hogy a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) harmincezres, kizárólag futballra használható Nemzeti Labdarúgó Arénát szeretne építeni a budapesti Fehér úton, amely a válogatott állandó otthona lehetne. Az MLSZ vezetői úgy tervezték, banki hitelből finanszírozzák a várhatóan 11-12 milliárd forintos beruházást. Arra számítottak, hogy a meccsekből befolyó bevétel mellett a kialakítandó üzlethelyiségek kiadásából, a névhasználat eladásából, koncertekből és más rendezvényekből törlesztették volna a felvett kölcsönt. A kinézett Fehér úti telek abból a szempontból optimális volt, hogy a 2008-ra benyújtott Eb-pályázatban már szerepelt egy ide tervezett stadion.

Az MLSZ megkereste a kormányt, pontosabban az Önkormányzati Minisztériumot (ÖM) az elképzeléssel, a Fehér úti telek ugyanis állami tulajdonban van. Már itt kezdett lelassulni a történet, mivel a tárca hónapokig nem adott választ. Pedig Kisteleki István MLSZ-elnök nem kért sokat: a 6,5 hektáros telek tulajdonba adását vagy a vagyonkezelői jogot hosszú távra, a beruházás kiemeltté minősítését, valamint kormánygaranciát a hitelfelvételre. Az MLSZ viszont vállalta volna, hogy a Fehér úton található lőteret felújítja és az ide tervezett munkacsarnokot is felépíti az ÖM helyett.

Aztán akadtak ajánlkozók: a Ferencváros és a Vasas is szívesen közösködött volna a szövetséggel, természetesen nem a Fehér úton, hanem az Üllői úton, illetve a Fáy utcában. Az MLSZ nemet mondott, azonban az ÖM folyamatosan próbálta az alternatív megoldások felé terelni a futballszövetséget.

A történet tavasszal kapott igazán léket, amikor az ÖM előterjesztésére a Pénzügyminisztérium nemet mondott, majd következett a kormányváltás. A végig optimista Kisteleki István ekkor azt mondta, meg kell várni Bajnai-kormány megalakulását és utána rögtön lobbizni fognak a beruházásért. Az MLSZ-elnök azzal érvelt, hogy válság ide, válság oda, tervezni, fejleszteni kell és áprilisban már nem harmincezres, hanem negyvenezres stadionban gondolkodott.

Eljött a nyár, a stadionról már senki nem beszélt, az MLSZ inkább a közelgő vébéselejtezőkre koncentrált és megállapodott a Puskás Stadiont üzemeltető Nemzeti Utánpótlás-nevelési és Sportszolgáltató Intézettel (NUSI), hogy a szövetség pénzéből 42 ezresre kibővítik az egykori Népstadiont.

A Fehér úti stadion tervéről már hónapok óta nem esett szó, így megkerestük Kisteleki Istvánt, aki megerősítette a nyilvánvalót, a mostani gazdasági helyzetben nem reális az elképzelés megvalósulása. Hozzátette, hónapok óta nem történt semmi az ügyben, de az MLSZ nem tett le végleg a beruházásról. A Nemzeti Labdarúgó Aréna ezzel beállt abba a kevéssé dicsőséges sorba, ahol a stadionrekonstrukciós program meg nem valósult stadionjai és a három elbukott Eb-pályázat látványtervei találhatóak.

Az okok közül biztosan az egyik az ilyen beruházásoknak egyértelműen kedvezőtlen pénzügyi-gazdasági helyzet. De nem az egyetlen, a kudarcban szerepet játszott az is, hogy az MLSZ, pontosabban Kisteleki István presztízskérdést csinált a stadion ügyéből: hallani sem akart arról, amikor a Ferencváros felajánlotta, hogy az Üllői úton közösen építkezzen a klub és a szövetség, így ott 20-25 ezres aréna helyett 35 ezres épülhetne.

Ami azonban leginkább szerepet játszhatott, az a politikai támogatottság hiánya lehetett. Önmagában természetesen érvelhető, hogy az MLSZ-stadion nem kapott semmilyen kormányzati támogatást, azonban érdemes összevetni a történetet egy másik sportberuházás sorsával. A sávolyi motorospálya a kezdettől fogva élvezi a politika támogatását: a pártfogók között van két MSZP-s képviselő, Suchmann Tamás (a Balatoni Regionális Fejlesztési Tanács elnöke és a projekt koordinátora) és Újhelyi István, az ÖM korábbi turizmusért felelős államtitkára is. Az állami tulajdonú Magyar Turizmus Zrt.-nek harmincszázalékos részesedése van a még meg nem épült pálya üzemeltetésére létrehozott cégben és az egy évet késett pályaépítés néhány napja kapott az MFB-től érkező hitel nyolcvan százalékára, azaz 12 milliárd forintra kormánygaranciát. Ez az összeg megegyezik azzal, amelyet az MLSZ vett volna fel a stadionépítés céljára, azonban a futballszövetség tervei mellé nem állt oda nyíltan egyetlen meghatározó politikai szereplő sem.