Előd
9 °C
17 °C

Senki sem robbant be a bronzos U20-ból

2011.05.26. 10:14
Pápa, Honvéd, Haladás, Győr, vagyis a magyar bajnokságban sem domináló csapatoknál játszottak jól a két éve korosztályos vb-bronzot szerző magyar futballisták, csak a Barinál megégő Gosztonyi a kivétel, aki bajnok a Vidivel. Korcsmár legalább jól váltott, és Norvégiában lett valaki, Németh a Voloszban, Futács a német kettőben epizodista, Simon András egy szerény holland csapatban sem játszik. Lehet ez még jobb, de mostanra ennél többre számítottunk.

A Magyar Labdarúgó Szövetség elnöke, Csányi Sándor bejelentette, hogy 2020-ig két világversenyre kell eljutnia a felnőtt válogatottnak. 2016-ban már 24 csapatnak rendeznek Európa-bajnokságot, a rendező franciák mellett huszonhárom hely van, ötven selejtező országból tehát majdnem minden második kikerül, nem lehetetlen vállalás egy ilyen torna elérése. A vb-re tizenhárom európai megy, oda sok kis csapat nem szokott kijutni.

Hamarosan az U20-asok világbajnokságán 2009-ben bronzérmes válogatott tagjaira kell épülnie a válogatottnak, kiegészülve Dzsudzsák Balázzsal, Juhász Rolanddal, Rudolf Gergellyel, a 32 éves Gera Zoltánra a következő sorozatban még lehet számítani, utána már nem.

Az U20-asoktól Koman Vladimir már bemutatkozott a felnőtteknél, gólpasszt adott Finnországban Szalainak, Németh Krisztián is kapott pár percet. A kiugróan szereplő utánpótlás válogatott tagjai viszont az elmúlt két szezonban nem sokat mutattak.

Gulácsi Péter: Pepe Reina mögött a Liverpool második számú kapusa lett márciustól. A spanyol marad a klubnál, így Gulácsi nem mutatkozhatott be az angol élvonalban, elmondhatatlan bravúr lenne, ha 21 évesen átvehetné a világbajnok helyét. Sokkal valószínűbb, hogy második ligás csapatnak adják kölcsön, mert a harmadosztályú Tranmere-t már kinőtte.

Megyeri Balázs: három meccsre bekerült az Olympiakoszba, amikor a görög csapat már megnyerte a bajnokságot. Talán jövőre már második számú kapusként jön szóba.

Kovácsik Ádám: tavaly kapott egy meccset az olasz második ligás Regginában, idén nem. A Reggina a feljutásért osztályozik.

Szabó János: tavaly húsz, idén tizenöt meccsen szerepelt a balhátvéd az ezüstérmes Paksban, több mint 1000 percet játszott, a bajnoki hajrára sérülései miatt csak csere volt.

Takács Péter: a kieső Diósgyőr után a Pápa jött a középpályás életében, mindkét csapatban sokat játszott, Magyarországon belül jól váltott klubot. 23 meccs, négy gól, innen akár még felfelé is vihet az út.

Kiss Máté: az előző szezonban 17 meccse volt a Győrben, idén csak hét, a szezon végén már többet játszott. Egyetlen gólját májusban lőtte a védekező középpályás, kiegyensúlyozatlanságára panaszkodott Csertői Aurél. Akinek olyan a rugótechnikája, mint neki – a cseheknek nagy gólt lőtt a vb-n -, többször kellene próbálkozni.

Debreceni András: 23 meccsen játszott, egyszer sem cserélték le, egy piros lapot kapott, a védő a Honvéd alapembere lett, a csapatnak viszont esélye sem volt, hogy a mezőny első felében végezzen.

Korcsmár Zsolt: jól váltott klubot, a Brann-nál számítanak rá, a márciusban induló szezon mind a hét meccsén kezdő volt, egygólos. Norvégiából könnyebb jó csapathoz kerülni, mint itthonról, különösen Anglia szívja fel a jobb játékosokat, védőket. Ha azt a szintet megugraná, mindent kihozott pályafutásából. A Brann pillanatnyilag második a ligában, két éve bajnok volt.

Koman Vladimir: a Sampdoria decemberi, Debrecen elleni EL-meccsén még csapatkapitány volt a középpályás, utána viszont kiszorult a kezdőből, pedig a csapat mélyrepülése nyilvánvaló volt – így sem bízott benne az új edző -, végül ki is esett. Harkivban EL-meccsen lőtte egyetlen szezonbeli gólját, talán valamelyik első ligás klubhoz kerül, bár a hagyományos olasz 4-4-2-ben nem érzi jól magát, ezért még egy országváltás is hasznos lehetne. 1354 percet játszott a szezonban, márciustól azonban kilencvenet sem.

Németh Krisztián: a csatár úgy gondolta, élete legfontosabb éve jön, ezért is fogadta el az Olympiakosz Pireusz ajánlatát a nyáron. Három meccsen 48 percig volt a pályán, majd amikor végre kölcsönadták, a Volosznál sem játszott végig egy meccset sem. 297 perc és egy gól van a neve mellett, 22 évesen újabb éve esett ki.

Simon András: még Némethénél is gyengébb szezonja volt a másik exliverpoolinak, aki a kiesés ellen harcoló holland Excelsiorhoz került a télen, és tíz perc jutott neki. A Győr is hívta, de olyan fizetési igénnyel állt elő, amire csak nemet lehetett mondani. Pedig a kevesebb talán több lett volna, mert a spanyol másodosztályú Cordobából sem lógott ki.

Dudás Ádám: a Győr két legutóbbi idegenbeli meccsén gólt szerzett, áprilisban a Szolnoknak is lőtt egyet. A középpályás 235 percet játszott az első csapatban, ehhez képest nem is rossz a három találat, de lehangolóbb, hogy a vb óta nem játszott ezer percet az első, illetve a második csapatban, pedig még kölcsön is adták. Amikor tizenhét éves volt, az Európa-válogatottba is meghívták, fejlődése azonban megrekedt, a hozzáállásával nem elégedettek.

Varga Roland: Újpestről az olasz harmadosztályú Foggiába került a középpályás, 21 meccsen két gól, 875 perc. Nem feltétlenül volt indokolt a klubváltás.

Szekeres Adrián: a középhátvéd 28 meccsen volt pályán a kiesett MTK-ban. Talán nem kell a másodosztályban sínylődnie, és nem veszíti el a magyar futball őt is.

Présinger Ádám: a bal oldali védőről a legemlékezetesebb a vb óta, hogy egy bundaügyben meghallgatták. A Videoton és a Vasas is erős volt neki, ahová a télen került. Öt meccsen játszott, egyszer kiállították.

Zámbó Bence: neki még az élvonal is erős. Úgy szaladt át az MTK-védőn ez az év, hogy mindössze 27 percet játszott az NB I.-ben.

Simon Ádám: 27 meccsen volt pályán, általában végig is játszotta azokat, a nyolcadik Haladás alapemberévé vált. Inkább védekezett, Olaszországban is ezt oldalát mutathatja: maga a palermói elnök jelentette be a leigazolását, bízunk abban, hogy képes megugrani a következő akadályt.

Gosztonyi András: a Bariban két meccsre futotta erejéből, hazatért, 23 meccsen 1203 perc jutott neki a bajnok Videotonban. Háromgólos, a középpályást tízszer cserélték le.

Balajti Ádám: a Villarrealnál is volt próbajátékon, de a spanyol szintet, és a debreceni első csapatot sem tudta megugrani. Ősszel 27 percet volt pályán a Lokiban, megváltásként érkezett neki az Újpest ajánlata a télen, hatszor le, hatszor becserélték, három gól került a neve mellé. Szívesen maradna a liláknál, ahol akár meghatározó szereplővé válhatna.

Futács Márkó: 23 meccs, 2 gól. Nem véletlenül mondta a Werder igazgatója, hogy ennél ők maguk is többre számítottak a csatártól, hogy legalább az Ingolstadtban kitör, és majd úgy viszik vissza, mint akit azonnal be lehet építeni a nem a legszebb napjait élő Brémába. Megnézték, mit tud, emlékezetes meccs nélkül zárta le a szezont, ami nem túl jó hír sem a Werdernek, sem az állandó csatárhiányban szenvedő magyar válogatottnak.

Tóth Bence: a húsz meccs a Fradiban elfogadható is lenne, de egyszer sem volt 90 percig a pályán, 781 perc került a neve mellé, gól nem.

Lehet még felfutás, Tőzsérnek is volt

Nyilván lesz majd még sokkal jobb szezonjuk is, Tőzsér Dániel is belga bajnok lett, miután éveket veszített el Görög- illetve Törökországban, és mire megtalálta azt a csapatot, ahol ideális teljesítményre képes. A lemorzsolódásra azonban fel kell készülni, aki viszont korosztályos válogatottakban nem játszik, az később elvétve szokott csak berobbanni. „Egy-egy kivétel akad, aki nem megy a rostákon, a korosztályos csapatokon, és egyszer csak magas szintre jut, de nem ez az általános. Ilyen kivétel Gera Zoltán” – mondja Both József, aki az U20-as válogatott alapjait rakta le, és aki most a Bozsik-program beindításán dolgozik.