Lukács
1 °C
14 °C

Futni már nem bír, de még odarúgja

2011.08.14. 20:55
Dragóner, Sebők, Miriuta, Wukovics, Détári, Urbán, Preisinger és még sokan, akik negyven körül sem hagyták abba, és alsóbb osztályban növelik a nézőszámot.

Amikor még a magyar futballnak volt tekintélye itthon és korábbi válogatott játékosok levezetésként alacsonyabb osztályba mentek, a kisebb csapatok joggal reménykedhettek, az igazolás jótékony hatása a nézőszámon is látható lesz. Így hatott Törőcsik András megjelenése a Magyar Kábel pályáján vagy Vácszentlászlón és Vecsésen a nyolcvanas évek közepén, végén.

Az elmúlt tíz évben ennek már nem voltak igazán látható nyomai, sokkal inkább a „futni már nem bír, de még odarúgja, ahová kell” a szemlélet. Egy irányítót vonz is a kezdőkör, nem szívesen lép ki belőle, de még mindig erősítés, mert alig vannak lelkes és tehetséges fiatalok. De kik voltak, akik nemcsak egyszerűen abbahagyták vagy nem egy kisebb ausztriai csapat párszáz euróját fogadták el pályájuk végén?

Jászapátiban abban hisznek, a volt ferencvárosi és 27-szeres válogatott Dragóner Attila megmozgatja a szurkolókat, páran miatta vesznek jegyet. Ha a Portugáliát és az olimpiát is megjárt 37 éves középhátvéd ötvenet hozzátesz az átlagnézőszámhoz, már megérte.

A porschés Sebők Vilmos a Ladánybenét választotta. A kiscsapat nevét nemcsak a volt újpesti leigazolásakor kapta fel a sajtó, hanem Kenesei Zoltán letartóztatásakor is. A bundaügyben gyanúsított játékosnak itt volt az utolsó aktív fellépése.

Sebőkkel egy időben volt a cottbusi magyar légió tagja a romániai Vasile Miriuta, aki Törökbálinton fiával is együtt játszott a harmadosztályban, mielőtt a menedzserkedést választotta. A volt fradis Wukovics László és az egykori vasasos Juhár Tamás Biatorbágyra ment, és fel is jutott csapatával a harmadosztályba.

A világválogatott Détári Lajos előtt már lebegett a feljutás reménye az Unione színeiben, Szekeres Tamás is a BLASZ I.-es csapat tagja volt, Zoran Kuntics is lőtt gólokat. Détári innen lett 2006-ban a válogatott másodedzője Bozsik Péter mögött. Az alkolholról lemondó Váczi Zoltán Kaszaparen játszott még éveket negyven táján.

Urbán Flórián fontos kupameccset döntött el Ujhartyánban áprilisban. A Belgiumot is megjárt, pályát feltúró, lelkes játékos edzősködött is korábban, az ő két gólja és gólpassza kellett a Dunaharaszti legyőzéséhez. Urbán július végén volt 43 éves, a héten induló szezonban már nem lesz edző, mert úgy alakult az élete, hogy edzéseket - hetente kettőt, hármat - már nem tud tartani, ezért Aranyos Imre tanácsait fogja hallgatni, mert a bajnokit nem hagyná ki semmi pénzért.

„Nem lesz gond, hogy nekem megvan a legmagasabb képesítésem, vagyis a pro licenc, Imrének pedig nincs, mert maximálisan végre fogom hajtani, amit mond. Amíg a lábam bírja, addig a pályán leszek. Pontosabban, amíg a csapat hasznára válok. A tavalyi harminc gólom azt mutatja, elég jól elboldogulok a kapu előtt. A középpályás hajtást már nem bírtam, mert a sebességem olyan, mint a bobé: ha elindulok, már rendben vagyok, de hát a bobot is be kell lökni. Pufogtassam a közhelyet, hogy a futball az életem? Mindenki látja, hogy nem tudom abbahagyni, pedig két vagy három napig érzem a térdem egy bajnoki után, de megéri.”

Szerinte egyszerű a magyarázat, miért nem lesz edző magasabb szinten. „Nem hívogatok klubtulajdonosokat, menedzsereket, hogy én lennék a jó megoldás. Ha szükség lesz a fanatizmusomra, a szellemiségemre, a külföldön megszerzett tapasztalataimra, akkor szívesen átadom. Ha szükség lesz arra, hogy rendet, fegyelmet tartsak, rám számíthatnak. Valakinek egyszer csak eszébe jutok.”

Preisinger Sándor Andráshidán volt az utolsó éveiben, de Bad Waltersdorfba is elment - a falu nevét idén jegyezhette meg mindenki, amikor az orosz Anzsi Dzsudzsák Balázzsal a soraiban ott edzőtáborozott. Egy másik gólkirály, Kovács Kálmán utolsó aktív éveiben még a TF csapatát erősítette.

Sztipánovics Barnabás Siklóson még ma is aktív, megye egyben. A MU-gyilkos Koplárovics Béla egy iráni kitérő után jelenleg Kozármislenyben mesélheti, hogyan érkezett Szamosi beadására, és melyik manchesteri védő elől lépett meg.

Az egyik Verebes-kedvenc, Puglits Gábor Celldömölkön kötött ki, a bombaszabadrúgásaival az élvonalban hírnevet kivívó Rostás Sándor Jászalsószentgyörgyön. Rostás Újpesten sokkal nagyobb karrier elé nézett, pláne, mert Verebes a lengyelek elleni 5-3-as meccsen is bevetette. De az lett egyetlen válogatottsága, 1987-ből.

Kovács Zoltán Nagytétényben hallhatta, hogy lőjön egy gólt, Pisont István Sárisápon volt a legnagyobb király.

(Biztos, hogy még sokakat kihagytunk, ha tud valakit, aki válogatott volt, és levezet valamerre az országban, érdekes helyen, írjon nekünk. Nem baj, ha nem kimagasló játékos.)