Saját nevére keresztelte futballcsapatát a milliárdos Matyi

Két éven belül nemzetközi kupaszereplést, idén a bajnokság legalább tizedik helyét, de inkább még a téli hatodiknál is előkelőbb helyet vár a PMFC-Matias-ra átkeresztelt pécsi futballcsapattól Matyi Dezső tulajdonos. A PMFC befektetője a DIGI Sport Reggeli Start című műsorában beszélt, hozzátéve: a futball nem racionális üzlet ma Magyarországon, hanem fertőzés és függőség.

„Vasárnap jelentjük be, hogy a Pécs tavasztól PMFC-Matias néven folytatja a bajnokságot” - mondta Matyi Dezső, jelezve: a borászat beszállásával „megjelent az első szponzorfecske” a Mecsekalján. A könyvkiadóból klubtulajdonossá vált üzletember szerint „minél szélesebb támogatottságon alapul egy klub, annál biztosabb a háttere.” Mint fogalmazott: „az egycéges finanszírozás működik, de veszélyeket is rejt magában. A játékosoknak morálisan fontos, ha azt látják, hogy széles társadalmi bázis áll mögöttük. Nem ugyanaz a foci tíz- vagy háromezer néző mellett, nem beszélve egy adott város, közösség elitjének a támogatásáról, jelenlétéről a stadionban”.

Matyi szerint a foci nehezebb, mint a könyvkiadás. „Nem vagyok tisztában más klubok helyzetével, de nem is érdekel. Mindenki a saját útját járja. Nem tartom nyerő dolognak, hogy utánozzunk bárkit is. A PMFC helyzetét ismerem. Mi tudjuk, miből gazdálkodunk, ennyink van. A könyv egy gazdasági vállalkozás, ami kiszámíthatóan működik, a foci gyakorlatilag kiszámíthatatlan.” Mint fogalmazott: „azt a közgazdasági egyenletet még nem fedezték fel, ami kimutatná, hogy ez nekem valaha is gazdaságos lesz. Úgyhogy ez érzelmi kérdés: belekezdtem, és végig is fogom csinálni. Igaz, a családom soha nem fog nekem megbocsátani ezért, annyi energiát elvisz. Anyagi oldalról pedig totális csőd.” A vasárnaptól PMFC-Matias néven futó csapat tulajdonosa azt szeretné, ha két-három éven belül európai kupaszereplővé válna a csapat. A pécsiek jelenleg a 6. helyen állnak a bajnokságban. Mint Matyi Dezső fogalmazott: „a nyári közvélemény-kutatások még azt mondták, ki fogunk esni. Nem értettem, miért voltunk ennyire lesajnált csapat. De ez sokkal jobb, mintha mindenki a középmezőnybe várt volna bennünket, mert mindig is ezek a huszárvágások vittek előrébb az életben. Azt gondolták, hogy jön a Pécs, kiküldjük a cipőnket, és minden rendben lesz. Pechjük volt. Meggyőződésem, hogy tavasszal előrébb fogunk végezni. Meghozta gyümölcsét a szakmai munka, és minden igazolás. Ha rajtam múlna, a BL-győzelemig vinném a csapatot, de a mostani fő célunk a bajnokság legalább tizedik helye.”

Klubja költségvetési adatairól nem beszélt, bár elmondta, hogy azok nem titkosak. Ám „Magyarországon, ha valaki közli az adatokat, az ellenkező hatást éri el vele, mint amit szeretett volna. Ma itt sem a focisták fizetésével, se a költségtérítésekkel nem nagyon érdemes előhozakodni. Most frusztrált az ország, amint jobbá válik az anyagi helyzet, az embereknek nem okoz majd feszültséget a túl nagy kontraszt. Az elmúlt 40-50 évben az lett a fő szempont, hogy irigykedjünk a másikra, holott ez elvesztegetett energia. Ellendrukkerek persze mindig lesznek.”

Egy új, 12 ezres stadion megépítését viszont csakis közös szerepvállalással látja megvalósíthatónak: „ehhez közös, tulajdonosi, állami és önkormányzati szerepvállalásra volna szükség. A tervekkel készen vagyunk, most állok neki futni a köröket.” Arra a kérdésre, hogy mi lesz hamarabb, az új stadion vagy a bajnokcsapat, így felelt: „egyszerre lesz az avatás.”

Matyi hosszú távra tervez, példaként a Chelsea-t hozta föl: „valahogy így képzelem el a klub vezetőjét is. Abramovics is addig küzd, amíg el nem éri a célját. Mindig eggyel feljebb.” Szakmai kérdésekbe nem szól bele: „az ügyvezetővel, az edzővel tartom a kapcsolatot, de ha akarnék, akkor sem tudnék hozzászólni a játékhoz, mert nem értek hozzá. Tetszik, vagy nem tetszik a játék, nem szólok bele. A végsőkig való hajtás viszont alap a csapatomnál”.