Jenő
11 °C
24 °C
Index - In English In English Eng

Jöhet Platini rémálma, a Playstation-foci

2012.07.05. 09:31
Dönthet a Labdarúgás Szabályhozó Szervezete a gólvonal-technológia sorsáról. Más sportágakban már bevált.

Akár már csütörtökön fontos döntés születhet a gólvonal-technológia sorsáról. A Labdarúgás Szabályalkotó Szervezete (IFAB) többek között ebben a témában is ülésezik. A vitában a világfutball két vezető futballszemélyisége ellentétes oldalon foglal helyet.

Kinek kell a Playstation-foci?

Az Európa-bajnokságon akkor lett ismét aktuális a téma, amikor Kassai Viktor nem adta meg a társrendező ukránok szabályos gólját az angolok elleni sorsdöntő csoportmérkőzésen. Utólag kiderült, a labda teljes terjedelmével áthaladt a gólvonalon, Vad II asszisztens azonban az esetnél rosszul helyezkedett, és nem jelzett a magyar játékvezetőnek.

Az eset után az UEFA elnöke, Michel Platini nem először jelentette ki: ha rajta múlik, nem lesz Playstation-foci, a közakarat ellenére ő továbbra is amellett van, hogy kizárólag a játékvezetők döntései határozzák meg a mérkőzések kimenetelét. Véleménye szerint ha a gólvonal-technológiát alkalmaznák, akkor megállíthatatlan lenne a további technológiai vívmányok térhódítása. Platini tehát nem kifejezetten a gólbíró ellen van. Az UEFA vezére korábban a vonalbírók bevezetésével igyekezett feloldani a helyzetet, de Kassaiék tévedése pont az ellentábort hozta helyzetbe.

Platini pechére a FIFA elnöke is az ellentábort erősíti. Sepp Blatter szerint az ukrán–angol-meccsen történt incidens után a gólvonal-technológia bevezetése többé már nem alternatíva, hanem elkerülhetetlen. A szervezet vezetője június végén találkozott Franz Beckenbauerrel, aki annak a FIFA-bizottságnak a vezetője, amely a 2014-es világbajnokságra igyekszik több, a játékot modernizáló változtatást bevezetni. Az informális megbeszélésen természetesen szóba került a gólvonal-technológia is, amelynek bevezetését a FIFA elnök és Beckenbauer is szorgalmazza, így a kezdeményezés az IFAB következő ülésén meg is kaphatja a zöld lámpát.

A korábbi tervek szerint a rendszert kizárólag olyan szituációkban hívnák segítségül, ha arról kellene dönteni, hogy a labda áthaladt-e a vonalon. Tekintve, hogy az ilyen esetek száma elenyésző, nem lehet azt állítani, hogy olyan tényező lenne a gólvonal-techológia alkamazása, ami komolyabban megtörné a játék ritmusát. Az Európa-bajnokságon mindössze két olyan helyzet volt, ami esetleg mérlegelést igényelt volna. Az Olaszország–Írország-mérkőzésen jó helyen állt a vonalbíró Cassano fejesénél, Kassaiék hibájánál viszont rosszul helyezkedett Vad II István.

Ahol már bevált

A kétes és sok esetben döntő helyzetek megítélésére több sportágban már hosszú ideje alkalmaznak különféle gépi segítséget. Néhány esetben külön kérni is lehet a visszajátszás alapján történő elbírálást.

A videóbírót a maga kezdetleges formájában már a nyolcvanas években alkalmaztak az amerikai profiligában, az NFL-ben, majd néhány éves szünet után, 1999-ben változtatásokkal, de visszahozták. A játékvezetők és a videóbíró saját hatáskörében dönthet úgy, hogy megvizsgál egy-egy helyzetet, de félidőnként két-két alkalommal a csapatok edzői is kérhetik, nézzenek vissza valamilyen kérdéses esetet.

Tény, hogy a más és más stratégiát igénylő playek amúgy is töredezetté teszik a játékot, azonban a vitatottabb helyzetek megítélése így sem tart sokkal tovább, mint a futballban egy időhúzó fetrengés, hordággyal lecipelés és játékvezetői labda okozta kiesés.

Vannak természetesen kivételek , amelyek több visszajátszást igényelnek. Ilyen volt például a 2009-es Super Bowl, ahol a Pittsburgh Steelers–Arizona Cardinals-döntő utolsó fél percében azt kellett elemeznie a bíróknak, hogy a Steelers elkapójának mindkét lába érintette-e a talajt, amikor megfogta a labdát. A tét a bajnoki cím volt, végül a Steelers javára döntöttek a játékvezetők.

Az NHL-ben már csak a játékvezető és a videóbíró dönthet úgy, hogy igénybe veszi a videós segítséget, de kizárólag gólgyanús helyzetekben van módjuk erre. Nincs tehát meg az a luxus a videóbírós ítéletek alkalmazásával kapcsolatban, mint például az NFL-ben (ahol a pontszerzéstől független eseteket is felül lehet vizsgálni). A bíró vagy a gólbíró által igényelt visszajátszás után a döntés általában megszületik 1-2 percen belül. Extrém esetekre itt is van példa, ilyenkor a rutinművelet többlépéses, többször felülbírálható procedúrává nyúlhat.

A teniszt azért érdemes megemlíteni, mert a sportágban alkalmazott technológia akár befutó is lehet. A korábban televíziós közvetítésekben használt sólyomszem szolgálataiból már a teniszezők is évek óta profitálhatnak. Szettenként három alkalommal kérhetik azt, hogy egy-egy vitatott esetben a technika döntsön. A rendszer gyorsan meghozza az ítéletet.

A napokban érkezett hír szerint a wimbledoni tornán a vonalbírók a vitatott esetekben átlagosan tízből háromszor rossz ítéletet hoztak, ebből a szempontból kétség kívül áldásos a technológia alkalmazása.

A sólyomszemet alkalmazzák a krikettben is, de az NBA-ben is videóbíró hivatott eldönteni például a vitás hárompontosokat vagy a támadóidő, játékidő lejárta előtt értékesített pontok sorsát is. 2008 óta a baseballban a visszajátszások alapján dönthetnek a bírók.

További változások a kalapban

Kell-e a gólvonal-technológia

  • 4351
    Igen
  • 345
    Nekem mindegy
  • 307
    Nem

Ha a bírók munkáját segítő technológia bevezetése mellett döntenek, akkor jöhet a következő lépés: el kell dönteni, melyik módszert alkalmazzák. Jelenleg a teniszből ismert sólyomszem és a Goalref nevet viselő, speciális labdát használó rendszer a legesélyesebb. A magyar Maruzsi László találmánya is befuthat, az ugyanis, hogy nem jutott tovább a FIFA-nál, nem jelenti azt, hogy kiesett.

A Goalref egy mágneses mezőt használ a labda helyzetének pontos meghatározásához, míg a sólyomszem optikai felismerésen alapul.

Az IFAB ülésén a gólvonal-technológia mellett annak lehetőségét is tárgyalja, hogy további asszisztenseket alkalmaznának a mérkőzéseken, hogy segítsék a bírók munkáját. Emellett olyan változtatások tervei is terítékre kerülhetnek, melyeket akár már 2014-es vb-n is bevezethetnek.

Ilyen például az a javaslat, mely szerint pontegyenlőségnél az egymás elleni mérleget nem vennék számításba, továbbá tizenegyest érő szabálytalanságok esetén a játékvezetők nem adhatnának piros lapot az elkövetőnek.

Az IFAB július 5-én, Zürichben ül össze, hogy megvitassa ezeket a témákat.