Orbán még nem döntött, bojkottálja-e a foci Eb-t

Egyelőre semmilyen döntés nem született arról, hogy Orbán Viktor ellátogat-e az Európa-bajnokság bármelyik mérkőzésére - nyilatkozta Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő. Azért kérdezték, mert egyre több európai ország és politikus tiltakozik személyes bojkottal az ukrán elnök barbár politikai bosszúhadjárata miatt.

Julija Timosenkót leplezetlen, az EU és az Egyesült Államok által is koncepciós eljárásnak nevezett, politikai kirakatperben ítélték 7 év börtönre, amiatt, hogy túl drágán vett gázt Oroszországtól egy általa aláírt nemzetközi szerződéssel. A rab politikus állítja, hogy a börtönben bántalmazták, amikor erőszakkal kórházba akarták szállítani, ezért április 20-án éhségsztrájkot kezdett.

Orbán még fontolgatja, mit tegyen négy hét múlva, Áder János elnök viszont azonnal lépett. Pénteken a Külügy jelentette be, hogy a megválasztott elnök "halaszthatatlan új hivatali kötelezettségei miatt" nem megy el az ukrajnai Jaltába, a közép-európai államfők csúcstalálkozójára, május 11-én. Eddig összesen tíz európai - Áder János mellett a többi között a német, az osztrák, a cseh, az olasz, a román, a horvát - államfő jelezte, hogy nem vesz részt a jaltai csúcstalálkozón. Bronislaw Komorowski lengyel államfő elmegy, de ők társrendezői a foci Eb-nek.

Szimbolikus szorongatás

Deák András Oroszország-szakértő szerint "eddig sem hozott sok eredményt", és önmagában nem is mozdíthatja elő hatékonyan a bebörtönzött Julija Timosenko volt ukrán miniszterelnök ügyét az, hogy több európai politikus bojkottálja a júniusi közös lengyel-ukrán rendezésű futball Európa-bajnokságot és a jaltai elnöki csúcsot.

A németek különösen kemények voltak, a kancellár és a külügyminiszter nem megy el az Eb megnyitójára. Ukrajna pénteken gazdasági következményekkel fenyegette meg Németországot Timosenko ügye, illetve a labdarúgó Európa-bajnokság ukrajnai rendezvényeinek esetleges német bojkottja miatt Berlinnel kialakult vitájában.

Foci és szájkarate

"Megállapodás nélkül korlátozott lesz a német hozzáférés az ukrán piachoz" - mondta Leonyid Kosara, az ukrán kormánypárt külpolitikáért felelős alelnöke pénteken a Spiegel Online-nak. Guido Westerwelle német külügyminiszter korábban úgy nyilatkozott, hogy a jogállamiság érvényesítése nélkül nem ratifikálható az Ukrajnával kötött társulási megállapodás. "Úgy tűnik nekem, hogy Timosenko ügye egyes nyugati politikusok számára nagyon személyes jellegű" - mondta Kosara.

Közben kiderült, a nemzetközi tiltakozás annyi eredménynel azért járt, hogy Timosenko gyógykezelését egy független német orvos felügyelheti. Ukrajnában mérgezték már meg a mostani elnök, Viktor Janukovics akkori választási ellenfelét, így az óvatosság Timosenkonak a túlélést jelentheti.

A nemzetközi hírű berlini Charité klinika egyik orvosának felügyeletével május 8-án az ukrajnai Harkivban kezdődik meg a bebörtönzött volt ukrán miniszterelnök gyógykezelése. Ezt a Charité kórház igazgatója közölte az ukrajnai Harkivban, miután a börtönben felkereste az 51 éves, súlyos porckorong-bántalmakkal küszködő Timosenkót.

Deák András pénteken úgy nyilatkozott, valószínűtlen, hogy a nemzetközi bojkott felülírhatja a belpolitikai küzdelmeket az országban, ahol ősszel parlamenti választásokat rendeznek. A bojkott nem hozhat stratégiai áttörést, hiszen csak szimbolikus jelentőségű, legfeljebb taktikai lépésekre, gesztusokra késztetheti Viktor Janukovics ukrán elnököt.

A szakértő arról is beszélt, hogy a visegrádi négyek (Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia - V4) kezdetben "meglehetősen szókimondó" álláspontot fogalmaztak meg az ügyben, de összetetté teszi a helyzetet, hogy Ukrajna Lengyelországgal közösen rendezi a futball Eb-t, és Varsó nyilvánvalóan nem akarja, hogy ez az ügy "beárnyékolja" a sporteseményt. Ezért visszafogottabbá válhat a V4 véleménye a kérdésben - mondta.