Vad a szemének hitt, de rossz helyen állt
Az Anglia–Ukrajna mérkőzésen a magyar játékvezetők nem adták meg Devics gólját. A gólvonalat figyelő Vad II. István sem látta bent, több olvasónk szerint azért, mert rosszul helyezkedett. Állításukat mértani szabályokkal bizonyították.
A kiindulópontot Vad II. rossz helyezkedése jelentette. Számításaikat beküldő olvasóink az állítják, hogy a gólbíró vagy a kapufa pálya felé eső síkjában vagy beljebb volt, ezért nem tudta felmérni, áthaladt-e a labda a gólvonalon. Ha a kapufa belső síkját nézte volna, akkor is fennáll a tévedés lehetősége, de így objektív tényezők is megakadályozták a helyes ítélethozatalban.
Sturcz Antal úgy véli, Vad II. szemvonala a pálya belső síkjától 4-6 centiméterrel beljebb volt. Így Devics lövését belső pontból látta. Angyal Péter olvasónk is hasonlót feltételezett, szerinte a 12 centiméter átmérőjű kapufa kitakarta Vad II. elől a labdát, abból csak egy részletet látott, ezért nem ítélhette meg a gólt, ami a szabálykönyv szerint az, ha a labda teljes terjedelmében áthaladt a gólvonalon.
Angyal állítását, hogy nem került ki a kapufa holtteréből a labda, egyszerű mértani egyenletekkel igazolta. Vad II. és a labda távolságát nyolc méterre becsülte, a bíró szemét egy pontnak fogta fel, majd hasonló háromszögek módszerével úgy számolt, hogy 20 centiméteres a kapufa mögötti holt tér. Nagyjából ekkora egy futball-labda átmérője is. Így legalább nyolc centiméterrel át kellett (volna) haladjon a labda a 12 centiméter széles gólvonalon, hogy a kapufa belső síkját figyelő Vad is egyértelműen bent lássa.
Vad II. tehát ítéleténél a szemének hitt, de a rossz helyezkedése miatt mégis hibázott.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
