Nem várható futballcsoda az akadémiáktól
További Futball cikkek
- A Manchester Unitednél megégett edző veheti át a Bayern München kispadját
- Szoboszlaiék helyett Londonban köthet ki a portugál edző
- Az idény végén távozik Londonból a Chelsea egyik legkeményebb futballistája
- „A női labdarúgó-válogatott kijuthat az Eb-re”
- Véget ért a Barcelona sztárjátékosának az idénye
A magyar labdarúgás szerdai fórumán az egyik legsikeresebb előadás az utánpótlás helyzetével foglalkozott. A felvetés önmagában népszerű: várható-e a csoda az akadémiáktól?
Az agárdi, az MTK-val kapcsolatban álló, tizenegy válogatottat felnevelő akadémia szakmai vezetője, Tamási Zsolt tette fel ezt a kérdést, és levezette, ha – iskolai párhuzammal élve - a gimnáziumban kell megtanítani a gyerekeket az alapokra, ha akkor kell helyrehozni a korábbi hibákat, akkor szakmailag semmiképp sem megalapozott a fokozott és gyors eredményvárás.
„Nagyon örömteli, hogy vannak akadémiák, amelyek meggyőződésem szerint magas színvonalon is dolgoznak, az állami szerepvállalás is nagyra becsülendő. De ha úgy kapunk meg gyerekeket, hogy ballal rosszul, vagy nem tudnak rúgni, arra már nincs idő, hogy ezt a nevelés alatt helyrehozzuk. Ha ez a rendszer majd egymásra épül, ha a klubok és a Bozsik programban résztvevők segítségével helyes alapokat kapnak a gyerekek, úgy kerülnek be hozzánk, az elitképzésbe, akkor várható a gyors előrelépés. Időt nem szeretnék mondani, mikor lehet megítélni az akadémiai rendszer sikerességét, de öt év múlva biztosan lényegesen többen lesznek az élvonalbeli csapatok kereteiben, mint most. Összességében nagy badarság egy vagy két év alatt átütő sikert, megváltást várni” - jelentette ki Tamási.
Visszautasította, hogy elavult lenne az akadémiai képzés, hiszen a világ egyik leggazdagabb klubja, a Manchester City is most hajt végre fejlesztéseket saját bázisán. Az akadémia rendszerrel szerinte nem előztünk meg senkit, de legalább a folyamatos leszakadás megállt, és a különbség kezd eltűnni más futballkultúrák és a magyar közt.
Lesújtó adat viszont szerinte, hogy csak 21 évesen mernek az edzők hozzányúlni a magyar játékosokhoz. „A délszlávoknál egyértelmű a rendszer, húszéves korukra már ötven-hatvan, esetenként még ennél is több meccs van a lábukban, így sokkal könnyebb eladni a játékosokat külföldre” - állította Tamási, aki szerint ha valaki nem szakmai alapon bírál, súlyos károkat okoz.
A honvédos Szalai László nyitógondolata az volt, hogy a gyerekneveléshez is mindenki ért, különösen a másik gyerekének neveléséhez.
Ötjátékvezetős rendszer az NB I.-ben
A szerdai futballfórumon, amelyen négy szekcióban és a plenáris ülésen összesen több mint harminc előadás hangzott el, kiderült, a következő idénytől az OTP Bank Ligában is bevezetik az öt játékvezetős rendszert. Csányi Sándor jogosnak, de aránytalannak nevezte a nemzetközi szövetség (FIFA) büntetését, amely szerint a válogatott soron következő hazai, románokkal szembeni világbajnoki selejtezőjét zárt kapuk mögött kénytelen lejátszani, mert az izraeliek elleni tavalyi találkozón a hazai szurkolók egy csoportja antiszemita rigmusokat kiabált és sértő jelképeket mutatott fel. „A büntetés jogos, ilyen események mellett nem lehet elmenni szó nélkül. Mértéke azonban indokolatlan és aránytalan" - mondta Csányi.
Az MLSZ elnöke kiemelte, 10 ezer szurkolóból 100-200 viselkedett elfogadhatatlanul a tavaly augusztusban rendezett barátságos mérkőzésen. Hozzátette, amennyiben a fellebbezést elutasítják, az 56-osok terén óriáskivetítőn több tízezer szurkoló nézheti majd együtt a meccset az MLSZ szervezésében. Továbbá jelezte, ha sikerül azonosítani azokat a drukkereket, akik miatt büntetést kapott az MLSZ, akkor rajtuk polgári peres úton behajtják a kieső a jegybevételt és a 40 000 svájci frank pénzbüntetést.
Csányi négy kiemelten fontos fejlesztési területet jelölt meg 2013-ra: az edzőképzést, a magyar játékosok szerepeltetését, a női futballt és az infrastrukturális fejlesztések folytatását. Utóbbi területtel kapcsolatban azt mondta, idén 120 új pálya építése és 200 felújítása szerepel a tervek között, továbbá valamennyi élvonalbeli stadiont fűthetővé kell tenni. Hozzátette, a tervek között szerepel a központi jegyértékesítés, a szurkolók személyi azonosítása a belépéskor, illetve minden stadionban kamerarendszer felállítása. (MTI)
Egy másik alapvetéssel folytatta, miszerint a számok nem hazudnak. Megvizsgálta, hogy a 92 és 95 között született gyerekek az Ajaxnál, Barcelonánál, Juventusnál mennyi játéklehetőséget kapnak, egyáltalán hányan játszanak rendszeresen, azzal nem elégedett meg, hogy valaki a keretbe bekerült, mert a kispadozással nem fejlődik.
Az Ajax vezeti a rangsort, jelenleg Európa legfiatalabb átlagéletkorú csapata a holland bajnoké, utána közvetlenül a Honvéd és az MTK jön, majd a Leverkusen és a Dortmund, amely itthon az emblémája a fiatal csapatnak.
Azt is felkutatta, hogy az Ajax és a Honvéd ugyanannyi saját nevelésű játékost adott ebben az idényben a megjelölt korosztályban a felnőtt csapat keretébe. A Barcelona viszont csak egyet, a Manchester City egyet sem.
„Nem vitatom, hogy a Barcelonánál nevelkedő játékos megfordul máshol, de az anyaegyesülethez csak egy játékos került ebből a korosztályból. Adódik persze a kérdés, hogy a Honvéd és a Barcelona közt mekkora a különbség. Mivel a nálunk nevelkedő játékosokat lehetetlen benevezni más bajnokságokba, ezért kell ezt vizsgálni. Illetve, hogy egy neves holland szakembert idézzek, a jó utánpótlás-neveléshez a legfontosabb tényező az idő. A Barcelona 10 millió eurót költ a La Masia névre elkeresztelt akadémiájára minden évben elég régóta. A Honvéd ennek az összegnek a tizedét sem, és csak pár éve. Ezzel a világért sem szeretném magunkat összehasonlítani, de a teljes képhez, a reális megítéléshez mindenképp hozzátartoznak ezek az adatok” - fejtette ki az edzőképzés leendő irányítója, aki Mezey Györgyöt júniustól váltja.
Azt is megvilágította, hogy a Rapid akadémiáján résztvevő gyerekek neveiből arra lehet következtetni, hogy 73 százalékuk bevándorló, de legalábbis a felmenői közt biztosan van nem osztrák. A svájci Grasshoppersnél 84 százalék, ugyanez az arány a német Schalkénál 77. „Nálunk csak pár külföldi van, tehát a riválisok helyzeti előnyben vannak a sok nációval.”
Reflexió egy nem futballedzőtől: inkább a hazai kiválasztással van a gond. „Lehet, hogy ez is benne van” - reagált rá Szalai. Majd előszedte a jól bevált mondatot, más sportágban azért könnyebb kitűnni, mert lényegesen kisebb a konkurencia.
Felvetésünkre, miszerint a négymilliós Boszniában és Horvátországban úgy neveltek világsztárokat, hogy mindkét ország háborúban állt a kilencvenes évek közepén, a gyerekek mégis megfelelő és magas színvonalú képzést kaptak, és még csak mennyiségileg sem volt több futballistájuk, Szalai így válaszolt: „A fanatizmus a magyarázat. Ott az edző jókedvűen, nagy szívvel és lélekkel áll szinte minden esetben a munkához, van egy régóta jól működő rendszer, ami azokat ki is vetette magából, akikről nem áradt a futball szeretete, a győzni akarás, a motiváció, az ambíció és még sorolhatnám. Mi még nem jutottunk el erre a szintre. Emellett van egy kis genetika is, mert ha csak a saját tapasztalatom mondom, nálunk a honvédos külföldiek nem ismerik a kényelmi zónát, míg a magyarokról nem mondható ugyanez el. Magam is úgy gondolom, egy edző nem hivatkozhat ilyesmire, de a valós képhez ez megint csak hozzátartozik. Egy bosnyáknál kitörési pont a futball, egy magyar gyereknél nem feltétlenül. De talán az edzői felelősség a legfontosabb, és nem lesz más feladatom, mint az edzői szemléleten, felkészültségen, számonkérésen jelentősen változtatni a nyártól, de ez már egy másik beszélgetés témája”.