Bernadett
-2 °C
4 °C
Kékesi Márton
ma 02:15
Kékesi Márton
Alpesi sí

Platini nem playstationözik

2013.04.02. 00:32
Korszakalkotó ötlet, amivel végre elfelejthetjük a futball legvitatottabb eseteit, hogy ami gól, az tényleg legyen gól vagy eurómilliók elpazarlása ritka esetekért? Egy biztos, közel tízéves vajúdás után a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség hozzájárult a gólbíró-technológiának bevezetéséhez a 2014-es világbajnokságon.

A nemzetközi szövetség, a FIFA elnöke, Sepp Blatter sokáig nem fűzött sok reményt a technika bevezetéséhez, de már 2002 óta folyamatos kísérletek, tesztelések folytak. Hosszas előkészítés után a FIFA hivatalos szabályalkotó testülete, az IFAB 2012. július 5-én engedélyezte a technológiák használatát. Két lépcsőből álló teszt után négy gólbíró-technológia megkapta a működési engedélyt.

Hosszas elemzés és szigorú kritériumok után négy, két külön kategóriába sorolható szisztéma pályázhat az egyetlen helyre. A két rendszerből az egyik a mágneses mezőkön alapuló elv szerint, a másik a kamerák segítségével állapítja meg, hogy a labda túljutott-e a gólvonalon.

A FIFA március elsejei tájékoztatása szerint a német fejlesztésű GoalControl-rendszer kamerák segítségével állapítja meg, hogy a labda túljutott-e a gólvonalon. Korábban a szintén kamerarendszerrel dolgozó brit Hawk-Eye és a mágneses mezőket alkalmazó német-dán, GoalRef elnevezésű technológia kapott licencet, mindketten jól teljesítettek a decemberi klubvilágbajnokságon. A harmadik, ugyancsak német és mágneses mezőket használó Cairos nevű találmány múlt hétfőn kapott működési engedélyt a FIFA-tól.

Milyen kritériumokat szabott meg a FIFA?

A nemzetközi szövetség 2011. május 3-án, egy négyoldalas dokumentumban határozta meg a legfontosabb alapelveket. A GLT-rendszer alapvetően csak a gól megállapítására szolgálhat. Ezt a lehető legprecízebben kell meghatározni. A gól jelzése automatikus kell, hogy legyen és egy másodpercen belül jelzést kell küldenie a játékvezetőnek, vizuálisan és rezgés útján is. A rendszernek változó időjárási körülmények között is kifogástalanul kell működnie. A labda pontos pozíciójának tűréshatára plusz/mínusz 3 cm között lehet.

A júniusi Konföderációs Kupán, illetve a jövő évi brazíliai világbajnokságon is már alkalmazni fogják a játékvezetőket segítő gólbíró-technológiát. Várhatóan áprilisban derül ki, hogy a négy újítás közül melyik lesz a befutó.  A videóbíró-technológiát az angol Premier League is bevezeti, az ősszel induló szezonban már használni fogják az újítást.

A kamerák figyelnek mindent

GoalControl

A rendszer lényege, hogy 14 kamerával pásztázzák a gólvonalat és annak környékét. A kamerák automatikusan és a gólvonal közelében három dimenzióban rögzítik a labda pozícióját. Amint a labda teljes terjedelmével áthalad a gólvonalon, a rendszer egy másodpercen belül jelez és a bíró karján lévő órán mutatja, hogy gól volt-e, vagy sem. A GoalControl a technológiai leírás szerint bőven az alapkövetelménynek meghatározott plusz/mínusz 2 cm-en belüli érzékenységgel képes pozíciót mutatni. Ráadásul 3D-s felvételeket is készít a gólról, így minden kétséget kizáróan bizonyítható a vitás eset.

Ennek a rendszernek az előnye még, hogy semmiféle álalakításra nincs szükség sem a gyepen, sem a kapun, és szinte bármilyen méretű labdánál ugyanazt az eredményt adja. A rendszert 2013 februárjában a düsseldorfi és a gelsenkircheni stadionban tesztelték, mindenki megelégedésére, így kapta meg végül a FIFA-tól is a liszenszet.

Hawk-Eye

Egy jól ismert, már 1999 óta fejlesztett rendszerről van szó, amelyet már több sportágban alkalmaznak nagy sikerrel. A GoalControlhoz hasonlóan szintén kamerák segítségével állapítható meg a gól. Ezt a rendszert, vagyis a sólyomszemet 2005 óta alkalmazzák teniszmeccseken, de a krikettben és a snookerben is.

Teniszben már bevált

Hosszú évek vitája előzte meg a Sólyomszem bevezetését a teniszben. Előbb egy számítógépes rendszer éles hangjelzése jelezte, ha a labda a vonalon kívül pattant le, de ez korántsem volt korrekt és pontos. Ahogy emelkedtek a pénzdíjak, egyre hangosabban követelte a közvélemény egy olyan rendszer bevezetését, amely kiszűrheti a bírói hibákat. Egye több pénz múlott egy-egy téves bírói ítéleten. 2004-ben nagy vihart kavart a US Open női elődöntője, amelyben Jennifer Capriati legyőzte Serena Williamst. A tévés visszajátszások bizonyították, hogy számos tévedés történt Williams kárára. Egy évvel később jelentette be a nemzetközi szövetség a Sólyomszem bevezetését.

A Hawk-Eye rendszer is több kamerával, a háromszögelés elvén határozza meg a labda pozícióját a pályán. Mindkét térfélen különböző pozíciókban hat nagysebességű kamerát állítanak fel, ezek határozzák meg a labda pontos helyzetét. A kamerák adatait egy szoftver segítségével gyűjtik össze, amely 3D-s képet generál a labda mozgásáról, majd egy másodpercen belül információt küld a mérkőzés játékvezetőjének és asszisztenseinek órájára az eredményről.

Bizonytalan helyzetnél a Sólyomszem lehetőséget biztosít a kamerák által rögzített videók azonnali visszajátszására.

A rendszer hatékony működését mi sem bizonyítja jobban, hogy a Sony cég – komoly üzleti lehetőséget sejtve – 2011-ben megvásárolta a technológiát.

A technika, ami segít

Hogyan mérik be pontosan a labda pozícióját?

Alapvető helymeghatározási módszerrel, amit háromszögelésnek neveznek. A háromszögelés egy trigonometriai, geometriai művelet, amellyel egy háromszög két csúcsának koordinátáit, valamint a belső szögeket ismerve meghatározhatóak a harmadik csúcs koordinátái.

Milyen kamerával, hogyan működik?

Hat, nagysebességű videókamera rögzíti a labda útját A kamerák rögzítési sebessége 500 frame/sec, amely 20-szor gyorsabb a normál kameráknál. A hat HD-kamera a labda háromdimenziós képét úgy teszi össze, hogy kapcsolatban áll két másik készülékkel, ezek képeit összeveti a sajátjával, így határozza meg a labda időbeli és térbeli pozícióját.

A mágneses mező

GoalRef

A rendszer az elektromágneses indukció elvén működik. A labdába egy chipet építenek, a mágneses hullámok segítségével határozzák meg a labda helyzetét. Amint a labda áthalad a gólvonalon, vagyis a kapufák és a felső léc között, a mágneses mező megváltozik, ezt a minimális változást a rendszer egy másodpercen belül a játékvezető karján elhelyezett órán jelzi.

Cairos GLT

A GoalRefhez hasonlóan a német találmány is a mágneses mezők elvén működik. Vékony kábeleket helyeznek el a büntetőterületen belül, illetve a gólvonal mögötti területen. Mindegyik kábelen különböző erősségű áram fut át, így különböző erősségű mágneses mezőt keltenek.

A labdába mikrochip van beépítve, amely a büntetőterületre beérve mágneses kölcsönhatásba lép a Cairosszal, és az alapvonalon túl elhelyezett antennák felé jeleket küld. A vevőkből a jelet egy számítógép dolgozza fel, amely az eredmények alapján pontosan meg tudja határozni a labda pozícióját, így elsősorban azt, hogy a labda áthaladt-e a gólvonalon.

Amint a labda túlment a gólvonalon, a rendszer rezgéssel és jelzéssel jelez a játékvezető kezén elhelyezett órára, hogy gól született.

A labda

A Cairoshoz fejlesztette ki az adidas cég a Teamgeist II névre keresztelt labdát, amelybe már olyan chipet ültettek, amely a rendszerhez kapcsolható. Ezzel a labdával és a Cairos segítségével játszották már a 2007-es klubvilágbajnokságot is.

A technológiák ellenzői

Számos példát lehet felhozni a meg nem adott szabályos gólokra, a legtriviálisabb a 2010-es futball-vb-n történt. A Németország–Anglia nyolcaddöntőben, 1-0-s német vezetésnél Frank Lampard szerzett olyan gólt, hogy a labda fél méterre a gólvonal mögött csapódott a földre, a játékvezető mégsem adta meg. Az angolok még fel sem ocsúdtak, amikor újabb gólt kaptak, végül 4-1-re kikaptak és kiestek. A közelmúltra is jutott egy ilyen, március 10-én a skót Hibernian és a Hearts meccsén nézte el a bíró a méteres gólt.

Ennek ellenére a legnagyobb ellenszenvet az új technológia iránt éppen az európai futballszövetség, az UEFA elnöke, Michel Platini mutatja. A korábbi kiváló játékosból lett sportvezető csak úgy kommentálta a fejlesztéseket, hogy nem akar a videójátékhoz, a Playstationhöz hasonló futballt.

„Ahhoz, hogy a gólbíró-technológiát bevezessük a mi rendezvényeinken, körülbelül 50 millió eurót kellene költenünk öt év alatt. Ezt a pénzt sokkal inkább a pályák és a futball fejlesztésére költeném el, mint arra a technológiára, amit évente egy-két esetben használnának" - nyilatkozta.

Egy biztos, a nemrég bevezetett, partvonalnál elhelyezkedő negyedik és ötödik bírók semmilyen változást nem hoztak. Sőt, olyan elemi hibát követnek el, mint például a magyar Vad II István, aki a 2012-es Eb ukrán-angol meccsén az alapvonalon állva nem látta bent az ukránok nyilvánvaló gólját.

Milyen meccseken láthatunk gólbírót?

A teniszben sem minden pályán kíséri Sólyomszem a meccseket, a futballban pedig teljesen bizonytalan még – a Konföderációs-kupát és a jövő évi világbajnokságot leszámítva –, hogy milyen meccseken láthatunk majd gólbírót. Az UEFA a tavaly az IFAB-bejelentés, azaz a technológia engedélyezése után kijelentette, a BL-meccseken a játékvezető munkáját a jövőben is a két alapvonali bíró segíti, és a bíró egyszemélyben dönt arról, hogy gól esett-e. Tehát teljesen bizonytalan, mikor lesz általános a rendszer, amelynek költségéről Jerome Valcke, a FIFA-főtitkára úgy nyilatkozott, hogy 120-160 ezer font az ára, de az idő múlásával várhatóan ez csökken. A mostani helyzet szerint az angol bajnokságban válhat rendszeressé, de ehhez a liga 72 klubjának az áldása kell. Angliában központilag finanszírozzák majd a technológiát, a többi országgal kapcsolatban egyelőre senki sem tudott biztosan nyilatkozni.