Teréz
5 °C
23 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Platini nem playstationözik

2013.04.02. 00:32
Korszakalkotó ötlet, amivel végre elfelejthetjük a futball legvitatottabb eseteit, hogy ami gól, az tényleg legyen gól vagy eurómilliók elpazarlása ritka esetekért? Egy biztos, közel tízéves vajúdás után a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség hozzájárult a gólbíró-technológiának bevezetéséhez a 2014-es világbajnokságon.

A nemzetközi szövetség, a FIFA elnöke, Sepp Blatter sokáig nem fűzött sok reményt a technika bevezetéséhez, de már 2002 óta folyamatos kísérletek, tesztelések folytak. Hosszas előkészítés után a FIFA hivatalos szabályalkotó testülete, az IFAB 2012. július 5-én engedélyezte a technológiák használatát. Két lépcsőből álló teszt után négy gólbíró-technológia megkapta a működési engedélyt.

Hosszas elemzés és szigorú kritériumok után négy, két külön kategóriába sorolható szisztéma pályázhat az egyetlen helyre. A két rendszerből az egyik a mágneses mezőkön alapuló elv szerint, a másik a kamerák segítségével állapítja meg, hogy a labda túljutott-e a gólvonalon.

A FIFA március elsejei tájékoztatása szerint a német fejlesztésű GoalControl-rendszer kamerák segítségével állapítja meg, hogy a labda túljutott-e a gólvonalon. Korábban a szintén kamerarendszerrel dolgozó brit Hawk-Eye és a mágneses mezőket alkalmazó német-dán, GoalRef elnevezésű technológia kapott licencet, mindketten jól teljesítettek a decemberi klubvilágbajnokságon. A harmadik, ugyancsak német és mágneses mezőket használó Cairos nevű találmány múlt hétfőn kapott működési engedélyt a FIFA-tól.

Milyen kritériumokat szabott meg a FIFA?

A nemzetközi szövetség 2011. május 3-án, egy négyoldalas dokumentumban határozta meg a legfontosabb alapelveket. A GLT-rendszer alapvetően csak a gól megállapítására szolgálhat. Ezt a lehető legprecízebben kell meghatározni. A gól jelzése automatikus kell, hogy legyen és egy másodpercen belül jelzést kell küldenie a játékvezetőnek, vizuálisan és rezgés útján is. A rendszernek változó időjárási körülmények között is kifogástalanul kell működnie. A labda pontos pozíciójának tűréshatára plusz/mínusz 3 cm között lehet.

A júniusi Konföderációs Kupán, illetve a jövő évi brazíliai világbajnokságon is már alkalmazni fogják a játékvezetőket segítő gólbíró-technológiát. Várhatóan áprilisban derül ki, hogy a négy újítás közül melyik lesz a befutó.  A videóbíró-technológiát az angol Premier League is bevezeti, az ősszel induló szezonban már használni fogják az újítást.

A kamerák figyelnek mindent

GoalControl

A rendszer lényege, hogy 14 kamerával pásztázzák a gólvonalat és annak környékét. A kamerák automatikusan és a gólvonal közelében három dimenzióban rögzítik a labda pozícióját. Amint a labda teljes terjedelmével áthalad a gólvonalon, a rendszer egy másodpercen belül jelez és a bíró karján lévő órán mutatja, hogy gól volt-e, vagy sem. A GoalControl a technológiai leírás szerint bőven az alapkövetelménynek meghatározott plusz/mínusz 2 cm-en belüli érzékenységgel képes pozíciót mutatni. Ráadásul 3D-s felvételeket is készít a gólról, így minden kétséget kizáróan bizonyítható a vitás eset.

Ennek a rendszernek az előnye még, hogy semmiféle álalakításra nincs szükség sem a gyepen, sem a kapun, és szinte bármilyen méretű labdánál ugyanazt az eredményt adja. A rendszert 2013 februárjában a düsseldorfi és a gelsenkircheni stadionban tesztelték, mindenki megelégedésére, így kapta meg végül a FIFA-tól is a liszenszet.

Hawk-Eye

Egy jól ismert, már 1999 óta fejlesztett rendszerről van szó, amelyet már több sportágban alkalmaznak nagy sikerrel. A GoalControlhoz hasonlóan szintén kamerák segítségével állapítható meg a gól. Ezt a rendszert, vagyis a sólyomszemet 2005 óta alkalmazzák teniszmeccseken, de a krikettben és a snookerben is.

Teniszben már bevált

Hosszú évek vitája előzte meg a Sólyomszem bevezetését a teniszben. Előbb egy számítógépes rendszer éles hangjelzése jelezte, ha a labda a vonalon kívül pattant le, de ez korántsem volt korrekt és pontos. Ahogy emelkedtek a pénzdíjak, egyre hangosabban követelte a közvélemény egy olyan rendszer bevezetését, amely kiszűrheti a bírói hibákat. Egye több pénz múlott egy-egy téves bírói ítéleten. 2004-ben nagy vihart kavart a US Open női elődöntője, amelyben Jennifer Capriati legyőzte Serena Williamst. A tévés visszajátszások bizonyították, hogy számos tévedés történt Williams kárára. Egy évvel később jelentette be a nemzetközi szövetség a Sólyomszem bevezetését.

A Hawk-Eye rendszer is több kamerával, a háromszögelés elvén határozza meg a labda pozícióját a pályán. Mindkét térfélen különböző pozíciókban hat nagysebességű kamerát állítanak fel, ezek határozzák meg a labda pontos helyzetét. A kamerák adatait egy szoftver segítségével gyűjtik össze, amely 3D-s képet generál a labda mozgásáról, majd egy másodpercen belül információt küld a mérkőzés játékvezetőjének és asszisztenseinek órájára az eredményről.

Bizonytalan helyzetnél a Sólyomszem lehetőséget biztosít a kamerák által rögzített videók azonnali visszajátszására.

A rendszer hatékony működését mi sem bizonyítja jobban, hogy a Sony cég – komoly üzleti lehetőséget sejtve – 2011-ben megvásárolta a technológiát.

A technika, ami segít

Hogyan mérik be pontosan a labda pozícióját?

Alapvető helymeghatározási módszerrel, amit háromszögelésnek neveznek. A háromszögelés egy trigonometriai, geometriai művelet, amellyel egy háromszög két csúcsának koordinátáit, valamint a belső szögeket ismerve meghatározhatóak a harmadik csúcs koordinátái.

Milyen kamerával, hogyan működik?

Hat, nagysebességű videókamera rögzíti a labda útját A kamerák rögzítési sebessége 500 frame/sec, amely 20-szor gyorsabb a normál kameráknál. A hat HD-kamera a labda háromdimenziós képét úgy teszi össze, hogy kapcsolatban áll két másik készülékkel, ezek képeit összeveti a sajátjával, így határozza meg a labda időbeli és térbeli pozícióját.

A mágneses mező

GoalRef

A rendszer az elektromágneses indukció elvén működik. A labdába egy chipet építenek, a mágneses hullámok segítségével határozzák meg a labda helyzetét. Amint a labda áthalad a gólvonalon, vagyis a kapufák és a felső léc között, a mágneses mező megváltozik, ezt a minimális változást a rendszer egy másodpercen belül a játékvezető karján elhelyezett órán jelzi.

Cairos GLT

A GoalRefhez hasonlóan a német találmány is a mágneses mezők elvén működik. Vékony kábeleket helyeznek el a büntetőterületen belül, illetve a gólvonal mögötti területen. Mindegyik kábelen különböző erősségű áram fut át, így különböző erősségű mágneses mezőt keltenek.

A labdába mikrochip van beépítve, amely a büntetőterületre beérve mágneses kölcsönhatásba lép a Cairosszal, és az alapvonalon túl elhelyezett antennák felé jeleket küld. A vevőkből a jelet egy számítógép dolgozza fel, amely az eredmények alapján pontosan meg tudja határozni a labda pozícióját, így elsősorban azt, hogy a labda áthaladt-e a gólvonalon.

Amint a labda túlment a gólvonalon, a rendszer rezgéssel és jelzéssel jelez a játékvezető kezén elhelyezett órára, hogy gól született.

A labda

A Cairoshoz fejlesztette ki az adidas cég a Teamgeist II névre keresztelt labdát, amelybe már olyan chipet ültettek, amely a rendszerhez kapcsolható. Ezzel a labdával és a Cairos segítségével játszották már a 2007-es klubvilágbajnokságot is.

A technológiák ellenzői

Számos példát lehet felhozni a meg nem adott szabályos gólokra, a legtriviálisabb a 2010-es futball-vb-n történt. A Németország–Anglia nyolcaddöntőben, 1-0-s német vezetésnél Frank Lampard szerzett olyan gólt, hogy a labda fél méterre a gólvonal mögött csapódott a földre, a játékvezető mégsem adta meg. Az angolok még fel sem ocsúdtak, amikor újabb gólt kaptak, végül 4-1-re kikaptak és kiestek. A közelmúltra is jutott egy ilyen, március 10-én a skót Hibernian és a Hearts meccsén nézte el a bíró a méteres gólt.

Ennek ellenére a legnagyobb ellenszenvet az új technológia iránt éppen az európai futballszövetség, az UEFA elnöke, Michel Platini mutatja. A korábbi kiváló játékosból lett sportvezető csak úgy kommentálta a fejlesztéseket, hogy nem akar a videójátékhoz, a Playstationhöz hasonló futballt.

„Ahhoz, hogy a gólbíró-technológiát bevezessük a mi rendezvényeinken, körülbelül 50 millió eurót kellene költenünk öt év alatt. Ezt a pénzt sokkal inkább a pályák és a futball fejlesztésére költeném el, mint arra a technológiára, amit évente egy-két esetben használnának" - nyilatkozta.

Egy biztos, a nemrég bevezetett, partvonalnál elhelyezkedő negyedik és ötödik bírók semmilyen változást nem hoztak. Sőt, olyan elemi hibát követnek el, mint például a magyar Vad II István, aki a 2012-es Eb ukrán-angol meccsén az alapvonalon állva nem látta bent az ukránok nyilvánvaló gólját.

Milyen meccseken láthatunk gólbírót?

A teniszben sem minden pályán kíséri Sólyomszem a meccseket, a futballban pedig teljesen bizonytalan még – a Konföderációs-kupát és a jövő évi világbajnokságot leszámítva –, hogy milyen meccseken láthatunk majd gólbírót. Az UEFA a tavaly az IFAB-bejelentés, azaz a technológia engedélyezése után kijelentette, a BL-meccseken a játékvezető munkáját a jövőben is a két alapvonali bíró segíti, és a bíró egyszemélyben dönt arról, hogy gól esett-e. Tehát teljesen bizonytalan, mikor lesz általános a rendszer, amelynek költségéről Jerome Valcke, a FIFA-főtitkára úgy nyilatkozott, hogy 120-160 ezer font az ára, de az idő múlásával várhatóan ez csökken. A mostani helyzet szerint az angol bajnokságban válhat rendszeressé, de ehhez a liga 72 klubjának az áldása kell. Angliában központilag finanszírozzák majd a technológiát, a többi országgal kapcsolatban egyelőre senki sem tudott biztosan nyilatkozni.