Eufrozina, Kende
4 °C
15 °C

Haláltánc a góltáncból? – a Sindelar-rejtély

2013.04.03. 23:43
Németország Ausztria megszállása után megpróbált néhány jelentéktelenebb ügyben gesztust gyakorolni a leigázott nép felé. Az 1938-as világbajnokságról kiiktatott osztrákoknak például barátságos meccset rendeztek, vigyázva arra, hogy döntetlen legyen, de az akkori szupersztár, Matthias Sindelar nem kedvelte a nácikat. Gólt lőtt és nem sokkal később zsidó barátnőjével együtt holtan találták.

Hetvenöt éve, 1938. április harmadikán játszotta élete utolsó válogatott meccsét az osztrák Matthias Sindelar, és alig egy év múlva, furcsa körülmények között holtan találták.

Az Anschluss (Ausztria bekebelezése, 1938. március 12.) után három héttel a hitleri Németország békülni szeretett volna a megszállt osztrákokkal, nem utolsósorban gesztust szeretett volna gyakorolni, amiért az 1934-ben vb-negyedik Ausztria, miután megszűnt önálló országként, már nem indulhatott a 38-as vb-n, hiába vívta ki korábban a részvételi jogot. A németeknél valószínűleg jobban szereplő Ausztriát visszaléptették, a svédek elleni vb-meccs pedig értelemszerűen elmaradt.

Ausztria, negyedik hely

A 34-es vb-n a Hugo Meisl vezette Ausztria az elődöntőben jelentős bírói nyomás alatt szenvedett egygólos (0:1) vereséget a későbbi győztes olaszoktól, lesgóllal. A harmadik helyért pedig a németektől kapott ki 3:2-re, miután már az első percben hátrányba került.

1931 és 1934 között az osztrák válogatott mindössze kétszer kapott ki, ezzel érdemelte ki a Wunderteam nevet. Ausztria, ha már nem is lett volna esélyes 38-ban, a korszakos csapat korszakos tagjai nem fejezhették be méltóképp pályafutásukat. (Összesen négyen léptek pályára 38-ban német színekben a 34-es csapatból.)

Aki tett Hitlerre

Ezért is rendezték meg a meccset, amely megfricskázta Hitleréket, és amelyet a németek azóta sem ismernek el hivatalos, nemzetek közötti találkozónak, mert azon a Német Birodalom a két keleti tartománnyal (Ostmark és Altreich) játszott. Az Anschlussmeccs a 193. lett volna a sorban Ausztriának, de ők is törölték, így a hivatalos 193-ra 1945-ig kellett várni. Azt Budapesten játszották.

Matthias Sindelar
Matthias Sindelar
Fotó: Courtesy of Futbologia.org

A hatvanezer szurkoló előtt a Práter Stadionban lejátszott mérkőzésen a békés, megegyezéses 0-0 azonban elmaradt, mert az utolsó húsz percben a helyzeteit addig inkább elszórakozó Sindelar egy kipattanó labdából gólt lőtt. Aztán jött Karl Sesta egy 45 méteres szabadrúgással (2-0). Ez is maradt az eredmény, noha a német válogatottat Hitler parancsára a legjobb osztrák futballistákkal erősítették meg. Paradox volt a helyzet, a feszültséget tapintani lehetett, mert a tartományi osztrákok nem köszöntötték karlendítéssel a Führert.

A 43 meccsen 27 gólt szerző Sindelar ekkor már 35 éves volt, de még mindig a válogatott alapemberének számított. Többször volt súlyos sérülése, mert a legbrutálisabb védők fogták az elegáns, kiismerhetetlenül cselező, de törékeny, rendre nagy fáslikkal játszó Sindelart. Alkata miatt Papírembernek becézték, technikája miatt pedig a labdarúgás Mozartjának, még a Manchester United is ajánlatot tett érte. Ha ő is a pályán volt, máshogyan játszottak a többiek, és ennél nagyobb elismerést akkoriban nem kaphatott volna senki. Igazi világklasszisként beszéltek róla.

Sindelar találata után az elképedt náci vezetők elé rohant, és a visszaemlékezések szerint extravagáns táncot mutatott be. Sindelar a morvai Kozlovban született, ennek megfelelően Matej névre anyakönyvezték, és a kezdetektől nem szimpatizált Hitlerrel. Részint mert elkötelezett szociáldemokrata volt, másodsorban klubja, az FK Austria Wien szurkolói a bécsi zsió középosztályból kerültek ki.

Léteznek összeesküvés-elméletek, amelyek szerint ez a góltánc haláltánc is volt egyben, és hogy a nácik kilenc hónappal később egyszerűen eltették láb alól.

Zsidó barátnő, ellenszegült Hitlernek

Egy biztos: 1939. január 23-án zsidó barátnőjével, Camilla Castagnolával együtt holtan találták őket bécsi lakásukban. A halál oka a hivatalos indoklás szerint szénmonoxid-mérgezés, amelyet erősít, hogy akkoriban Bécsben gyakoriak voltak a hasonló esetek. Egy sérült kémény végzett a szomszéd ház lakóival is.

A Gestapo gyorsan lezárta a nyomozást, és öngyilkosságot állapított meg. Egy lefizetett halottkém azonban a hivatalos iratokra balesetet írt, így temethették el, mert az akkori törvények az öngyilkosoknak nem hagytak végtisztességet.

Sokkolta Ausztriát

A halálhír egész Ausztriát megrázta, klubja 15 ezer táviratot kapott, a temetésen 40 ezren vettek részt, nyilván csak ezért ennyien, mert a német katonaság, lázadástól tartva, nagy számban megjelent a helyszínen. Sindelarról Ausztriában a mai napig megemlékeznek halála évfordulóján.

A Papírember halála mítosz lett – Friedrich Torberg osztrák író verset írt róla Egy futballista haláláról címmel -, és hogy ki volt ő valójában, talán az érzékelteti legjobban, hogy az évszázad sportolója lett Ausztriában. Pedig volt még egy jó osztrák válogatott a hetvenes évek végén, aminek a barcelonai Hans Krankl volt az emblematikus alakja, és legendás sízők is születtek az országban.

Nyilván már sohasem fog kiderülni, hogy öngyilkosság, baleset vagy gyilkosság történt, a mostani teóriák egyre inkább arra utalnak, hogy a nácik megbosszulták a gólt. (Korábban is zaklatták Sindelart.) Erről beszélt Sindelar jó barátja, Egon Ulbrich a BBC dokumentumfilmjébenis.

Mert nem elég, hogy Sindelar ezzel a góllal legyőzte Németországot, egyúttal megtagadta azt is, hogy az 1938-as világbajnokságon Németország színeiben szerepeljen. Barátnője többször figyelmeztette, mennie kellene, de ő ellenállt. Hivatalosan megsérült, de a feljegyzések szerint arról volt szó, hogy elveivel ütközött a német csapatban való szereplés, és egyébként is már meglévő kávézójával törődött. Tévhit ugyanakkor, hogy zsidó lett volna (zsidóként az akkori szabályok szerint nem is szerezhette volna meg a kávézót).

A későbbi világbajnok német kapitány, Sepp Herberger úgy emlékezett vissza, hogy „végig éreztem: amikor visszautasította, hogy a birodalmi csapatban játsszon, az személyes tiltakozása volt a rezsim ellen."

A világuralmi terveket szövögető németek minden idők leggyengébb helyezését érték el 1938-ban. Svájccal kerültek össze a tizenhat között, és természetesen azt szerették volna, ha az osztrákokkal megerősödve kiütik az ellenfelet. Ehelyett az első döntetlen után (1:1) a megismételt meccs 4:2 lett oda, a svájciakat pedig a következő körben 2:0-ra intézte el a később ezüstéremig jutó magyar válogatott.

Sindelart még manapság is szokás a futballt megváltoztató, örökre meghatározó legjobb húsz játékos között emlegetni.

A téglagyártól a reklámokig, és egy felejthetetlen gól

Sindelar édesapja Kozlovból költözött Bécsbe, a téglagyárban kapott munkát, az első világháborúban a fronton hunyt el.
1932-ben a Chelsea pályáján játszott Anglia ellen Ausztria, az angol sajtó ekkor fedezte fel Sindelar zsenialitását, a Daily Mail oda is illesztette a neve mellé a zseni jelzőt. A Times minden idők egyik legnagyobb játékosának nevezte - szólógólja inspirálhatta az elismerést -, jóllehet Anglia 4:3-ra fordított.
1933-ban elképesztő gólt szerzett fejjel, a szögletből érkező labdát átfejelte egy védőn, majd egy másikon, végül a kapuson. A gólt a Juventus kapta, védője, Luis Monti lerúgta őt a 34-es világbajnokság elődöntőjében. Büntetlenül tehette, mert a Duce is ott volt a lelátón, a játékvezető semmit sem akart észrevenni. Sindelar a bronzmeccsen nem is játszhatott, nem tudott a sérült lábára állni.
Sindelar nemcsak lokális sztár volt, óra-, és csokoládéreklámokban is szerepelt, filmszerepet is kapott.
Forrás: Fourfourtwo