Az MLSZ Budapestre hozná a 2020-as Eb-t

A Magyar Labdarúgó Szövetség pályázni szeretne a 2020-as Európa-bajnokság egyik helyszínére. Csányi Sándor elnök a szervezet közgyűlésén jelezte, hogy Budapest adna otthont Eb-meccseknek.

„Remélem, a pénteken bejelentett megszorítások nem érintik a Puskás Ferenc Stadion beruházását és a tervek szerint jövőre megkezdődik az építkezés" - mondta utalva a pénzügyi intézkedésekre, és arra, hogy a nemzeti stadion lenne a pályázatban szereplő létesítmény. A hét év múlva esedékes Eb-t az európai szövetség szerint 13 ország egy-egy városa rendezné.

Az MLSZ Bajnokok Ligája- vagy Európa Liga-döntőre is pályázik, ha elkészül a Puskás Ferenc Stadion - jelentette ki Csányi. „Szeptemberig kell benyújtani a pályázatot az európai szövetséghez, azaz az UEFA-hoz a 2020-as kontinensviadal helyszínére vonatkozóan, de az Eb előtt már BL- vagy EL-finálé házigazdája is lehet Budapest, amint elkészül a nemzeti stadion". Hozzátette, a létesítménynek akár a kupasorozatok döntőjéről, akár az Eb-ről van szó, időben el kell készülnie, mert az UEFA feltétele, hogy a stadionnak egy évvel az esemény előtt már használatban kell lennie.

Csányi a lehetséges százból megjelent 65 küldöttnek beszámolt az elmúlt év gazdasági és szakmai eredményeiről, illetve az idei tervekről. Kiemelte: a szövetség új szponzorok révén növelte saját bevételeit, nagyrészt ennek köszönhető, hogy 1,6 milliárd forintos eredménnyel zárta az elmúlt gazdasági évet. Elmondta, hogy ezt a pénzt nem élik fel, hanem félreteszik, hogy a jövőben futballra, különböző programokra fordítsák.

Az MLSZ-elnök arról számolt be, hogy tavaly 72 új, műfüves pálya épült, ebből kilenc Budapesten, az egész projekthez a szervezet 2,2 milliárd forinttal járult hozzá. Idén az első félévben 53, a másodikban 47 pálya átadása szerepel tervben, ebből 20 esetben csak csökkentett, tízszázalékos önrésszel kell hozzájárulni a megszokott 30 helyett az építéshez. Szintén TAO-pénzből megvalósuló infrastrukturális fejlesztés része, hogy 600 pályán felújítják a kiszolgáló egységeket, öltözőket, mégpedig úgy, hogy az MLSZ átvállalja a kluboktól vállalatkeresést.

Csányi kiemelte, jelenleg 120 ezer gyermek vesz részt a Bozsik Programban. Az edzőképzésben az utánpótlás-trénerekre helyeződik a hangsúly, ezért lett Mezey György helyett Szalai László a terület új vezetője. Hozzátette, a cél az, hogy csak úgynevezett "Grassroots C" diplomával rendelkező szakember dolgozhasson fiatalokkal.

A játékvezetéssel kapcsolatban hangsúlyozta, a következő idénytől lesznek profi bírók, akiknek ez lesz a főállású tevékenységük, megemlítette, hogy soha annyian nem jelentkeztek a képzésre, mint most, ami szerinte annak köszönhető, hogy az MLSZ megemelte a játékvezetői díjazást.

Az elnök a versenyrendszer változásáról is szólt. Megemlítette, hogy tavaly a Zalaegerszeg, idén pedig az Eger számára okozott illetve okoz gondot az élvonalbeli bajnokság befejezése, ezt látva alapos megvitatásra érdemesnek tartja, hogy a jelenleg 16 csapatos NB I. létszámát csökkentsék. Ez azonban a következő idényt még biztosan nem érinti, amikor egycsoportossá válik az NB II. és három divízió lesz az NB III.-ban.

A stadionok biztonságáról szólva megemlítette, hogy június 30-ig hat stadionban, év végéig pedig a maradék 10 NB I.-es klub létesítményében beüzemelik azt a rendszert, melynek révén névre szóló jegyeket adhatnak majd el, kamerarendszerrel pedig kiszűrhetők lesznek a rendbontók.

A válogatottak pályán elért eredményeiről úgy vélekedett, hogy az utánpótlásban elmaradtak a várakozásaitól, a felnőttek megítélése pedig elsősorban az őszi világbajnoki-selejtezőkön múlik.

A futsalra eddig kevesebb figyelmet fordítottak, ezen a jövőben változtatni fognak.

A női szakág fejlesztéséről elmondta, hogy 60 játékos kap ösztöndíjat, és rendszeres összetartást tartanak számukra. Mint megjegyezte, remélhetőleg ez hamarosan eredményességben is megnyilvánul, amit még azzal kívánnak elősegíteni, hogy a következő idénytől az NB I.-es kluboknak indítaniuk kell U15-s leány csapatot is.

„Jobban nőtt a színvonal, mint a nézőszám" - jelentette ki az NB I.-ről Csányi Sándor. Hozzátette, a jövőben növelni kell a hazai játékosok számát, az NB II.-ben például nem szeretne külföldi futballistát látni. Megjegyezte, a hazai játékosok szerepeltetése a jövőben szempont lehet a televíziós jogdíjakból befolyó pénzek szétosztásánál, mert ez segítheti az utánpótlás-válogatottak eredményességét, és azok játékosainak minél korábbi csapatba kerülését a klubjaikban.

Az MLSZ-elnök zárásként a gyűlöletbeszédről szólt, amely szerinte távol tartja a szurkolókat a stadionoktól. A következő idényre elkészül az új, szigorúbb fegyelmi szabályzat. „Ez a küzdelem csak akkor lehet eredményes, ha a klubok partnerek ebben".

Az MLSZ közgyűlése minden beszámolót és jövő évi tervet elfogadott, az alapszabályt pedig több ponton módosította, ezek közül a legfontosabb, hogy 100-ról 76 csökkentették a küldöttek számát, amit a bajnokság átszervezése indokolt.