21 ezres stadionnal hódítottak a csehek

2013.08.30. 19:19

Miután 2012-ben Ukrajna és Lengyelország megkapta a labdarúgó Európa-bajnokság rendezési jogát, Bukarest pedig még ugyanabban az évben elvitte a Európa Liga döntőjét, az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) tovább nyitott kelet felé, és Csehországé lehetett az idei Szuperkupa.

A tavalyi finálé még Monacóban volt, ahogy az elmúlt tizennégy évben is, és ahogy a Bajnokok Ligája sorsolás is. Most kettéválasztották a programot, így a csütörtöki díjátadó és sorsolás után a többségnek Prágába kell repülnie. (Jövőre már nem valószínű, hogy életképes lesz ez a szisztéma.)

A cseh fővárost persze egyáltalán nem izgatta az öszvérmegoldás, ők minden tőlük telhetőt megtettek, és egy 21 ezres stadionnal (a Slavia pályája) megrendezik az elmúlt évtizedek legjobban várt kupadöntőjét.

Két egymással nem túl jóban lévő sztáredző (José Mourinho és Pep Guardiola) méri össze ugyanis az erejét, még ha ez most nem is egy El Clasico. Ráadásul egy drámai BL-döntő után, amikor a Bayern saját stadionjában veszített büntetőkkel tavaly, jóllehet a 88. percben még vezetett. Az összes eddig létező klisé: nincsenek még spiccen a csapatok, nem veszik még komolyan, mert az építkezés szakaszában vannak, ilyenkor a tét sem akkora, gyorsan értelmét veszítette erre a péntekre. Mindkét edző trófeaimádó, és egymás legyőzése még inkább fontos és presztízsértékű.

A helyiek persze szívták a fogukat, hogy mindössze ezerötszáz jegyet kaptak, míg a szponzorok és értelemszerűen a résztvevő csapatok drukkerei lényegesen többet.

300 fontot is kínáltak péntek délután a jegyekért, ami eredetileg 30 font volt. Az UEFA partnerei sem kaptak annyi jegyet, amennyit kértek.

A cseh szervezők tehát igazán örülhettek, hogy ezt a kupadöntőt kapták, még ha a németek inkább csak munka után ültek kocsiba, és sokan éjjel mennek is vissza, az angolok viszont már napok óta megérkeztek Prágába.

Prágával amúgy még eggyel csökkent azon országok száma, ahol komoly futball esemény volt: Európa-bajnokság, vagy nemzetközi kupadöntő.

Magyarországnak természetesen egyik sem jutott, pillanatnyilag még egy 21 ezres, a kritériumoknak megfelelő futballstadiont sem tudtunk építeni. Klasszikusan magyaros történet, hogy az akkori Népstadiont úgy újították fel az 1998-as atlétikai Európa-bajnokságra, hogy nem vették figyelembe az UEFA előírásait. Újpesten utána kicsi stadion épült, a reorganizációs programot félreértelmezték. A megépülő Fradi-stadionnal ugyanakkor jó eséllyel lehet érvelni majd 2016-ra. Mert addig Cardiff rendez egyet jövőre, 2015-ben pedig Tbiliszi.

Cardiff azonban nem a 75 ezres csúcsmodern stadionnal, hanem a klubcsapatéval (Cardiff City). A grúz Tbiliszi is összehozott egy 27 ezreset, bár oda eljutni lesz talán a legnehezebb.

A 2016-os jelentkezők még nem ismertek, de talán minimális előnyben vagyunk a szlovákokkal, bolgárokkal, akik a volt szocialista blokkból még szintén nem voltak jelentős európai futballesemény közelében. A Baltikum is kimaradt, a dánok, finnek, norvégok pedig ugyan rendezhetnének, de ott más a sporthoz kapcsolódó szemlélet, a legtöbb pénz a tömegsportra megy. Albánia és a jugoszláv utódállamok előtt is lehetünk egy 22 ezres stadionnal, hiszen csak ekkora van a cseheknek is.

A cseheknek persze játékosaik is vannak, de ez igazából az UEFA-nál nem fontos szempont.

A 2020-as városok közötti Eb-re a 60 ezres Puskás-stadionnal nem lennénk esélytelenek, de az a stadion immár nyolc vagy tíz, esetleg tizenkét éve a tervezőasztalon sem készült el.



  • Hírek
  • Bankszámla