Etelka, Aletta
1 °C
5 °C

Ha magyar vagy, kihagyod a tizenegyest

2013.09.05. 21:09
A románok bárkitől kikaphatnak, de a magyaroktól és a bolgároktól nem. Mivel bennünket 1999-ig nem tudtak legyőzni, túlfűtötten várták a meccseket. Nemcsak azokat a selejtezőket, hanem egy Eb-döntőt is visszaidézünk, ami az erdélyi Jakab Sándorról szólt.

A magyar futball válogatott pénteken este huszonegyedszer játszik Romániával, eddig tíz győzelem, hat döntetlen, öt vereség a mérleg. Európában nem ritka, hogy két szomszédos nemzet sokat játszik egymással, ahogy a magyarok az osztrákokkal, az angolok a skótokkal, a skandinávok egymás közt. Ugyanakkor annak, hogy mindössze 21 meccs van a két ország között, inkább politikai okai vannak.

Igaz, az 1920-as trianoni döntés és a második világháború között messze nem volt olyan feszült a légkör, mint 1958-ban.

Az akkori bukaresti magyar nagykövet (Keleti Ferenc, a későbbi honvédelmi miniszter édesapja) külön jelentést írt haza az eseményről.

Szerencsésebb lesz, ha válogatott mérkőzésre hosszabb időn keresztül lehetőleg nem kerül sor

– javasolta a magyarországi pártvezetésnek, hozzáfűzve, hogy

az események kellemetlen kihatással vannak a románok és az erdélyi magyarság viszonyára is.

Az idézetek Varga Andrea történész kutatásából származnak.

A meccs a megbékélést szolgálta volna, a románok az elsők között fogadták el ugyanis a Kádár-kormányt. Az október 23-i forradalom után két évvel és három nappal játszottak, ez a dátum sem lehet véletlen. Rosszul sült el, ez viszont megállapítható. A vizsgálódásomat elsősorban ezért kezdtem, mert ilyen hangvételű levelet viszonylag ritkán szoktak írni

– mondta Varga.

Csak tétmeccsen

1958 után kizárólag tétmeccsen játszott egymással a két ország, 2004-ig még csak véletlenül sem akartak barátságos meccset játszani. Aztán 2009-ben, Marian Cozma meggyilkolása után egy emlékmeccs a következő a sorban.

Az 1958 októberi meccs után 1960 áprilisában volt még egy történelmi meccs ifjúsági szinten, ami olaj volt a tűzre. Az Európa-bajnoki döntőt Magyarország és Románia Bécsben, 30 ezer néző előtt játszotta. Utóbbi válogatott pontveszteség nélkül jutott el a fináléig, 5-1-gyel lépett át például a spanyolokon, a franciákat 4-1-re verte, az elődöntőben a házigazda osztrákokat ugyanígy.

A döntőbe egy döntetlennel kerülő magyaroknál a későbbi vasasos trió játszott: Farkas János – Portugáliát ő verte 2-1-re az elődöntőben -, Mészöly Kálmán, Ihász Kálmán, de például helyet kapott a csapatban Káposzta Benő is, aki a 66-os világbajnoki csapat tagja volt.

Ez egy U18-as magyar csapat

Román összeállítást nem találtunk, magyart ellenben igen. A kezdőcsapat: Száger – Menczel, Mészöly, Káposzta – Galambos, Kürtösi, Ihász K. – Faliszek, Kékesi, Farkas, Krajcsi.

Kékesi és Kürtösi lőtte a két gólt, utána betaláltak a románok, és nagy erőkkel támadtak az egyenlítésért, és nem sokkal a vége előtt Mészöly szabálytalankodott, amiért tizenegyes járt. A labdát Jakab Sándor vette a kezébe, öt vagy hat perc volt hátra.

Odaléptem hozzá, és azt mondtam neki, ha magyar vagy, kihagyod. Sanyika pedig fölélőtte. Nagy botrány lett belőle, nem szeretném felnagyítani a szerepemet, nem hiszem, hogy közvetlen köze volt a hibához a mondatnak, de egy kicsit megzavarhatta. Beraktam a bogarat a fülébe. Nem megdumáltam, olyan nincs, hanem megzavartam. Jakabot utána ejtették, nem lett komoly játékos, később Amerikába ment

- emlékezett Mészöly.

Az erdélyi kollégákkal beszélgetve Jakab nevéről semmi nem jutott eszükbe, nem úgy Gergely László, aki Németországba disszidált a Dinamóból, és Varga Zoltán mellett játszott a Hertha BSC-ben.

Az UEFA szerint nem döntő

Az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) ezt hivatalosan nem ismeri el a 18 év alattiak Európa-bajnoki döntőjének, csak mint UEFA-torna került be a történelemkönyvekbe.

A visszaemlékezések szerint annál a tizenegyesnél Krajcsi oda sem mert nézni, csak akkor szembesült Jakab hibájával, amikor felpattant az egész magyar kispad, és a lelátón lobogtak a magyar zászlók.

Arra Varga Andrea sem emlékszik, hogy mennyien voltak magyarok abban a román csapatban, de közvetlenül a második világháború után még volt olyan román válogatott, amelyikben nyolcan is. Azóta az arányok megváltoztak.

Adjátok vissza Erdélyt

Mészölynek az 1981-es 0-0-s döntetlenben is nagy szerepe volt, amikor a közönséget is fárasztandó korábban küldte ki a csapatot melegíteni, hogy a románok már elfáradjanak a fütyülésben, ordibálásban, mire elkezdődik a meccs. A kapitány is kiment melegíteni a csapattal, és játékosai között járkálva erősítette őket, a hitüket, ne féljenek, nem kaphatnak ki.

Mészöly úgy gondolta, nem szabad a szállodában enni, mert hasmenés lehet a vége, illetve le is hallgathatják őket, ezért a magyar nagykövetségre mentek, annak a kertjében tartotta a taktikai értekezletet, hogy biztosan ne legyen román füle az eligazításnak.

Kovács István volt az első magyar román kapitány

A románok nagyon bíztak a temesvári Kovács Istvánban, aki az Ajaxszal BEK-et nyert, ezért lehetett ő a kapitány 1980-ban. Az angolokat meg is verték vele, a két 1981-es selejtezőre viszont már Valentin Stanculescu volt a kapitány, akit később Mirces Lucescu váltott az ukrán Sahtar jelenlegi trénere. Kovácsban nyilván nem bíztak, és egész más éle lett volna, ha egy magyar vezetésével verik a magyarokat. Amikor dühösek voltak rá, Stefan Covaci-nak írták a nevét, ahogy a 70-80-as években Szatmári is Satmareanura keresztelődött át. Bölöni László ugyanakkor ragaszkodott ahhoz, hogy a pontokat kitegyék a nevére, és így is játszott mindig.

Ha a csoport zárófordulójában megverték volna a magyarok idegenben az angolokat, akkor a románok velünk együtt a második helyen továbbjutottak volna. Mészöly később beszélt is erről az újonnan kinevezett Lucescuval, és kérdezte, mi a fizetség? Lucescu nem akarta érteni a kérdést, és a két nemzet megbékélésével példálózott. Erre Mészöly viccből azt mondta: adjátok vissza Erdélyt. Természetesen politikai botrány is lett belőle, behívatták a hazai pártbizottsághoz.

A magyar–román-viszony azóta is feszült, de messze nem annyira, mint mikor 1981-ben a magyar delegáció egyik tagjához negyedkilós kenyeret vágtak. Egy százas szög volt benne.

Dobálás és bozgorozás

A románok először 1999-ben verték a magyarokat – végigfütyülték a Himnuszt -, és két év múlva is. Mindkétszer gyors góllal szereztek vezetést, vagyis a hangulat, a dobálás, a bozgorozás hatással volt a játékosokra, akik ettől nem tudták függetleníteni magukat.

Utána még három magyar vereség jött, így most nem élethalál kérdése a román siker, kiélvezhették az ősi ellenség legyőzését. A román szurkolók körében azonban továbbra alap, hogy két nemzettől nem lehet kikapni, a bolgártól és a magyartól, mindenki mástól megbocsátható.

Románia a pénteki mérkőzésre készülve nincs most vagy soha hangulatban, mint 81-ben vagy 2009-ben, és már a futballban sem annyira szenvedélyes, mint régebben. A szlovákok elleni barátságos meccsen mindössze 6800-an voltak kint a stadionban, és azok közül is sokan Piturcát, a románok kapitányát szidták, aki ezt az 1-1 után szóvá is tette.

Az is igaz, hogy most nem annyira jók, mint korábban, de ettől a félelmetes hangulat még garantált, ugyanis magyarok elleni ellenszenv felülírja azt, hogy Piturcát nem szeretik.