Előd
10 °C
24 °C
Index - In English In English Eng

Mit keres még mindig a világfutball élén?

Joseph „Sepp” Blatterről, a nemzetközi futballszövetség 77 éves svájci elnökéről azt mondta egyszer egy német újságíró, hogy már reggeli előtt 50 ötlete van, és abból 51 rossz. Ez az utóbbi időben kezd hatványozottan igaz lenni, hiszen csak az elmúlt héten sikerült kiakasztania C. Ronaldót és a Real Madridot, valamint kitalálnia, hogy mivel több afrikai, mint európai ország van, ezért a vb-n is több válogatottjuk indulhasson. És ezek még a könnyedebb megszólalásai közé tartoznak. Nézzük, mit alkotott az elmúlt 20 évben.

Joseph Blatter, akit ma már mindenki csak becenevén, Seppként ismer, és ő is így nevezi magát, 1975-ben kezdett el dolgozni a FIFA-nál mint technikai igazgató, majd 1981-től egészen 15 évvel ezelőtti elnökké választásáig főtitkár volt. Furcsa ötletei és nyilatkozatai eddig az időszakig nyúlnak vissza.

Minden az 1994-es világbajnoksággal kezdődött

Blatter az amerikai világbajnokság előtt kitalálta, hogy muszáj a rendező ország médiaiparának kedvében járni, ezért hogy a helyi tévétársaságok még többet reklámozhassanak, a megszokott kétszer 45 perc helyett játsszák inkább négy negyedre osztva a mérkőzéseket Amerikában. Szerencsére az agyament ötletből nem lett semmi, ám Blatter agyában, úgy látszik, megmaradt, hogy valahogy mégis szakítani kéne a több mint évszázados hagyománnyal, másképp kellene felosztani a kilencven percet.

Bár még messze a 2022-es katari vb, és addig még kétszer kellene újraválasztani Blattert, aki addigra 85 éves lenne, a svájci úgy gondolta, hogy remek megoldás lenne az 50 fokos hőségben, ha három, egyenként 30 perces harmadra bontanák a meccseket, hogy többet lehessen közben pihenni. Időközben már úgy néz ki, a 2022-es tornát átrakják nyárról télre, így remélhetőleg többet nem hallunk harmadokról a futballban, maximum a hokiban.

1998-as elnökké választása után alig egy évvel máris hatalmas reformokba fogott volna. A nagy ötlete az volt, hogy kétévente rendezzék a világbajnokságot. Franz Beckenbauer, a németek legendája szerint is fantasztikus elképzelés volt, hiszen minden szurkoló álma, hogy a brazilok, az olaszok és a franciák a lehető legtöbbször találkozzanak egymással – hol voltak akkor még a spanyolok vagy épp a belgák és Kolumbia –, erre pedig a kétévente megrendezett vb remek alkalom lenne. Csak épp egyikük sem gondolt arra, hogy mi lenne az Európa-bajnoksággal vagy éppen az olimpiával – egyeztetni kellene legalább az időpontot és a helyszínt négyévente. Vagy legyen páratlan években? Hagyjuk is, a terv elsikkadt.

Bár az európai futballélet egyengetése az UEFA és Michel Platini hatásköre, Blatter attól sem riadt vissza, hogy megpróbálja elérni, Európában februártól novemberig rendezzék a nemzeti bajnokságokat, szemben a megszokott szeptember–május rendszerrel. A nyáron rendezett nemzetközi tornák miatt persze hatalmas problémákat vetett volna fel ez a lebonyolítás, a svájci a konkrét kivitelezést vélhetően másra hagyta volna.

A FIFA elnöke a mérkőzések eldöntését is meg akarta piszkálni. Többször is. Először 2004-ben, majd 2007-ben vetette fel, hogy a világbajnokságokon töröljék el a döntetlent, úgy, ahogy van, és már a csoportkörben jöjjenek egyből a büntetők a 90 perc végén. 2012-ben aztán az a tizenegyespárbaj kezdte szúrni a szemét, amelyet még 2010-ben is javasolt a döntetlenek eldöntésére. A büntetőpárbajt túl tragikusnak tartotta, sőt tartja a mai napig, úgyhogy az új rendszer kidolgozására felkérte Franz Beckenbauert. Határidőt szerencsére nem adott a németnek, hogy mikorra várja a megoldást. Nem is jött ötlet a mai napig sem.

Mi volt a tizenegyespárbaj előtt?

A büntetőpárbaj 1970-es bevezetése előtt a döntetlent követően három különböző megoldás volt lehetséges. Vagy újrajátszották az adott találkozót, amíg nem született döntés, vagy maradt döntetlen, vagy érmefeldobással döntöttek arról, hogy melyik csapat a nyertes. 1968-ban, az Európa-bajnokságon például Olaszország érmefeldobással verte a Szovjetunió válogatottját az elődöntőben.

Blatter nevéhez fűződik az is, hogy 2002 óta a címvédő világbajnok nem kvalifikálja magát a soron következő tornára, csak a házigazda ország.

A pénzzel csak a baj van

A korrupció és a bundázás a mai világban olyannyira megszokott dolog lett, hogy a FIFA elnöke jószerivel már fel sem kapja rá a fejét, ha ilyenről hall. Az olasz bundabotrány kapcsán például azt mondta, hogy

ha ez Afrikában történik, akkor meg sem lepődök rajta,

de azt nem értette, Olaszországban hogy fordulhat elő ilyen. Vagyis az afrikai bunda rendben van.

A FIFA 2011-es elnökválasztását is igen súlyos korrupciós botrány előzte meg, Blatternek nem is maradt kihívója, mire elérkeztek a választásokhoz. Utolsó ellenfelét, Mohamed Bin Hammamot, aki pénzért vásárolt szavazatokat, örökre el is tiltották. Minden ellenfeléről kiderült valamilyen vállalhatatlan ügy, korrupció, így Blattert végül is közfelkiáltással újraválasztották.

A nemzetközi sportsajtó többnyire negatívan értékelte az újabb négy évre szóló mandátumát, a német Bild például akkor ezt írta:

Blatter maradt a FIFA vezére. A korrupciós vádak ellenére hatalmas többséggel választották újra. A választást megelőző mocskos harcot Blatter komolyabb károsodás nélkül átvészelte. De hogy a FIFA végrehajtja-e a szükséges öntisztulási folyamatot, az továbbra is kérdéses.

2012-ben aztán, amikor a FIFA-n belüli, korábbi vesztegetési ügyekről kérdezték, Blatter lényegében csak megvonta a vállát, és így nyilatkozott az 1992–2001 közötti illegális juttatásokról:

Nem lehet ítéletet mondani a múltban történtek fölött a mostani értékrendek szerint. Nem lehetett tudomásom olyan vétségről, ami nem is létezett.

A 2022-es vb-helyszín kiválasztásakor minden addiginál erősebben merült fel a korrupció, vagyis hogy Katar megvásárolta több ország szövetségének szavazatát, dollármilliós beruházásokat ígérve. 

A katari vb-vel azóta is csak a gond van, Blatter már beismerte, hogy hiba volt a közel-keleti országnak adni, mert az 50 fokos hőség miatt nem lehet nyárra szervezni, a téli lebonyolítás pedig komoly ellenállásba ütközik az európai szövetségek részéről. Ugye minden nemzeti bajnokságot félbe kellene szakítani két hónapra.

Katar miatt egyébként a melegeknek is sikerült odaszólniuk Blatternek, és akkor a korrupció, illetve az eszement reformok után elérkeztünk az elnök talán legproblémásabb tulajdonságához. Gondolkodás nélkül nyilatkozataival bárkit képes úgy megbántani egy pillanat alatt, hogy tiltakozólevelek öntik el a FIFA-székházat, a jóérzésű emberek a fejüket fogják, a PR-osztály pedig nem győzi kiadni a bocsánatkérő közleményeket.

Katarban halálbüntetés jár a homoszexuálisoknak – ugye már emiatt képtelenség, hogy az ország vb-t rendezzen, ennek ellenére fog –, Blatter azt tanácsolta a meleg futballdrukkereknek, hogy fogják vissza magukat szexuális téren, ha a helyszínen akarnak szurkolni 2022-ben.

Blattert a 2010-es, dél-afrikai világbajnokság miatt is sok támadás érte, elsősorban az ország magas bűnözése és az ehhez kapcsolódó biztonsági problémák miatt, ám abból jól jött ki, a vb sikernek bizonyult.

Forrónacit akarnak a nézők

Blatternek időről időre mindig volt egy-egy botrányos kijelentése a futball legkülönbözőbb területein. 2004-ben azzal próbálta fellendíteni a női labdarúgás iránti érdeklődést, hogy feszesebb mezt és nadrágot akart látni a futballistanőkön,

hiszen attól biztosan több lesz majd a néző a meccseken.

A nőket sikerült a FIFA végrehajtó bizottságán belül is megtalálnia. Amikor Lydia Nsekera, a Burundi Labdarúgó Szövetség elnöke bekerült a tanácsba, Blatter ezekkel a szavakkal köszöntötte:

Mondjon valamit hölgyem, otthon a nők úgyis annyit fecsegnek, most itt is folytathatják!

Nyilvánosan hangoztatott véleménye arról, a homoszexualitás létezik-e a futballban:

a férfias világ miatt itt kevesen vállalják, hogy melegek, bezzeg a nők között nagyon népszerű, hogy felfedik másságukat.

A legkínosabb 5 perc, amit Blatterrel átéltünk

Az elnök természetesen részt vett Puskás Ferenc 2006-os temetésén, és természetesen beszédet is mondott a Bazilikában a háttérben a legenda koporsójával. Jegyzeteket is készített, többnyire magasztalta a legnagyszerűbb magyar futballistát, aztán egyszer csak Puskás FIFA-eltiltásáról kezdett beszélni. Disszidálásakor ugyanis eltiltották a szuperklasszist, aki emiatt jó ideig nem futballozhatott. Blatter a minapi ronaldósához hasonló produkciót adott elő, erősen gesztikulálva mondta és mutogatta, hogy mert „akkoriban mindenki a FIFA-t hibáztatta, fúj, csúnya FIFA, miért nem engedi játszani a kedvencünket, pedig hát a FIFA nem tehetett semmit, a szabályaihoz kellett ragaszkodnia". Teljes értetlenség és kínos csend uralkodott a templomban, őt kivéve.

2010-ben aztán John Terry, a Chelsea és az angol válogatott védőjének botránya után tett meglehetősen abszurd kijelentést. Terry egyik válogatottbeli csapattársa barátnőjével csalta meg a feleségét, ám a FIFA elnöke a védelmére kelt:

Ez az egész csak a konzervatív angol megközelítés miatt lett ekkora ügy. Ha valamelyik latin országban történik, még gratulálnak is neki.

Három éve a lesszabályt is el akarta törölni, korábban a játékospiac ellen is kikelt. Még 2008-ban úgy fogalmazott, hogy ami a futballban megy, az modern rabszolgatartás. (Az a baja, hogy senki nem igazolhat csak úgy másik klubba.) Szintén ehhez kapcsolódott egyik, 2009-es felvetése, ami éppen Budapesten pattant ki a fejéből. Ez a 6+5-ös szabályként híresült el, azt indítványozta, hogy minden európai csapatban legalább 6 hazai születésű játékos szerepeljen, és maximum öt külföldi legyen – ami persze ellentétes az Európai Unió szabályaival, vagyis halva született ötlet, hacsak az adott ország nem vállalja, hogy a futball kedvéért kilép az EU-ból. Ebből a felvetéséből sem lett semmi.

Blatter a – különben tűzzel-vassal üldözött – színészkedésben sem lát különösebben rosszat.

Ismerem magamat, én mindig csatár voltam. Már 50 éve volt, de még mindig kicsit támadónak érzem magam. Megpróbáltuk átcselezni magunkat a védőn, de ha nem ment, és valaki odarakta a lábát, mit csináltunk? Egy kicsit rájátszottunk. Ez annyira borzalmas? Szerintem nem annyira, hogy emiatt utólag bele kelljen avatkozni az eredménybe, és bizottságokat felállítani.

Hét éve a kapu méretén is változtatni akart, a magasságot 25, a szélességet 50 centiméterrel növelte volna meg.

A játékvezetést is meg akarta reformálni, többször is. Első megválasztása után 3 évvel azt találta ki, hogy legyen plusz egy bíró, aki csak a tizenhatoson belüli eseményeket figyelné, és hogy ne legyen útban, a kapu mögül tenné ezt – ahonnét egyrészt a kapus miatt alig látni rendesen, másrészt szegény sporira nagy sprintek vártak volna, ugyanis nem kapunként, hanem összesen egy plusz bíróval számolt.

2007-ben a négy partjelző ötletével állt elő, de nem teljesen abban a formában, ahogy mára a Bajnokok Ligájában is láthatjuk, hogy az alapvonal mögött is van két segédje a bírónak, aki jelezhet, ha lát valamit, hanem Blatter nekik is adott volna sípot, hogy bármikor beleavatkozhassanak a játékba.

Blatternek köszönhetjük azt is, hogy a gólörömnél a mezüket lekapó játékosok sárga lapot kapnak, illetve azt, hogy egy időben nem lehetett 2500 méternél magasabban mérkőzést rendezni. Az időközben már eltörölt határozat szerint 2500 méter felett háromnapos, 2750 méter felett egy-, 3000 métert meghaladó magasságban pedig kéthetes akklimatizációs lehetőséget kellett biztosítani a vendégcsapatoknak – ami alapjában véve nem is rossz ötlet, csakhogy kivitelezhetetlen, hiszen ki utazik oda két héttel korábban bármilyen mérkőzésre? A leghevesebben természetesen a dél-amerikai válogatottak tiltakoztak, közülük is Bolívia, amely nem játszhatta fővárosában, a 3577 méteren található La Pazban a világbajnoki selejtezőit.

Pár napja jött legújabb ötlete, hogy az eddigi öttel szemben több helyet biztosítana az afrikai országoknak a vb-ken, hiszen Afrikában 54 ország van, míg Európában csak 53, de mégis több válogatott indulhat a világbajnokságokon. Blatter úgy véli, amíg ez lesz a helyzet, afrikai válogatott nem fog interkontinentális trófeát nyerni, függetlenül attól, hogy a kontinensen fejlődik a futball. Ezt a hibás állapotot fel kell oldani – jelentette ki a FIFA-elnök. Arról nem beszélt, hogy az elmúlt öt vb-n hiába indult 5 afrikai csapat, mindig csak egy jutott túl a csoportkörből. Vagyis lehet, hogy nem a látszámban van a titok.

Blatter a rasszizmus mellett sem tudott elmenni szó nélkül, 2011-es szavai után ismét fájhatott a FIFA feje, amikor Twitter-oldalán arról írt, hogy a rasszizmusnak és a diszkriminációnak nincs helye a futballban, ugyanakkor hozzátette:

Néha előfordul, hogy a pillanat hevében – ami nem mentség –  a pályán helytelen megjegyzések hangzanak el, illetve cselekedetek történnek.

Blatter később két televíziós társaságnak is nyilatkozott, elmondta: azoknak a játékosoknak, akiket mérkőzések alatt rasszista inzultus ér, el kellene fogadniuk, hogy ez a provokáció része, a meccs végi kézfogással pedig le kellene zárni az ügyet. Természetesen bocsánatot kért, mint ahogy keddi, Oxford Egyetemen tett megnyilvánulása után is bocsánatkérésre szorult.

A világ egyik leghíresebb intézményében tartott előadása közben többször is elrontotta Lionel Messi nevét – leonardozta és leonardózta –,  aki számára kedvesebb, mert jó fiú, míg

Cristiano Ronaldo olyan peckesen jár a pályán, mint egy parancsnok.

Mindezt be is mutatta a többnyire diákokból álló népes hallgatóságnak. Röhejes alakítás volt, hogy egy 160 centis, kövér öregember cikizte ki az adonisztermetű portugált – mintha kínos lenne a futballistaalkat.

Sepp Blatter | Ronaldo vs Messi | Oxford Union

A Real azonnali bocsánatkérést követelt, Cristiano Ronaldo facebookos üzenőfalán pikírten megjegyezte: az oxfordi videóból kiderült számára, hogy „a FIFA mennyire tiszteli őt, a klubját és hazáját". Egyben jó egészséget és hosszú életet kívánt Blatternek, hogy továbbra is nyomon követhesse kedvenc játékosainak és csapatainak sikereit.

Azért van Puskás-díj és gólbíró

Bár a tizenhatos felügyeletével megbízott bíró, illetve a plusz két asszisztens is azt a célt szolgálta, hogy ne kelljen bevezetni a videobíró intézményét, ami nem is történt meg, a Konföderációs Kupán, illetve az angol bajnokságban már aktívan szerepel a gólbíró-technológia, ami csak az első, de nagyon fontos lépés a technikai újítások terén. Más kérdés, hogy ezt már úgy 15-20 éve be lehetett és be kellett volna vezetni, és Blatter akadékoskodása kellett hozzá, hogy eddig kelljen várnunk arra, hogy el tudjuk dönteni, a labda a kapuba jutott-e vagy sem.

Blatter elnöksége alatt vezették be azt a szabályt is, hogy a piros lapot kapó játékost automatikusan eltiltják egy meccsről. Az elnök tovább is ment volna, és azon is gondolkodott, hogy örökre eltiltsa azokat, akik eltörik a pályán ellenfelük lábát. Kérdés, mi lett volna a szerencsétlen balesetekkel.

2009-ben a FIFA létrehozta a Puskás-díjat, amit az év legszebb gólját szerző játékos kap. Blatter már 2006-ban, Puskás Ferenc halála környékén megkereste a FIFA-t az ötlettel, amely igent is mondott a kezdeményezésre, de szerzői és névhasználati jogok miatt csak három évvel később sikerült valóra váltani a terveket. Végül Cristiano Ronaldo lett az első Puskás-díjas, azóta megkapta már Neymar is, és mindenki szép szavakkal emlékezett a legendára az átadáskor.

A Puskás-díj eddigi nyertesei

2009 – Cristiano Ronaldo, Manchester United vs. Porto, 1-0.

2010 – Hamit, Altintop Törökország vs. Üzbegisztán, 2-0

2011 – Neymar, Santos vs Flamengo, 4-5

2012 – Miroslav Stoch, Fenerbahce vs. Genclerbirligi, 6-1

Sokkal rosszabb nem jöhet 2015-ben

Blatter jelenlegi mandátuma 2015-ig szól, akkor már 79 éves lesz, de szinte mérget lehet rá venni, hogy újra indulni fog. Még akkor is, ha a 2013-as végrehajtó bizottsági ülés után úgy nyilatkozott, 2015 után távozik. A 2011-es elnökválasztáson kihívója sem volt, a már említett korrupciós botrány során minden ellenfelét kigolyózta, így egyértelmű volt, hogy folytathatja az elnöki székben a munkáját.

A FIFA korábbi elnökei

Robert Guerin 1904–06

Daniel Burley Woolfall 1906–18

Jules Rimet 1921–54

Rodolphe Seeldrayers 1954–55

Arthur Drewry 1955-61

Stanley Rous 1961-74

Joao Havelange 1974-98

Sepp Blatter 1998-

2015-ben komoly ellenfele lehet viszont Michel Platini, az UEFA jelenlegi elnöke, de az 58 éves francia is gyorsabban beszél, mint gondolkodik. Legutóbb például hétfőn mondta azt, hogy 32-ről 40-re növelné a vb-n résztvevő válogatottak számát. A bővítést az Európa-bajnokságnál már meglépte: 2016-ban 24 ország részvételével zajlik a kontinenstorna. 2020-ban pedig már nem egy vagy két ország, hanem külön városok rendezik az Eb-t. Úgy tűnik tehát, hogy formabontó ötletekért a korábbi háromszoros aranylabdás sem megy a szomszédba.

Platininek vigyáznia kell, mert az UEFA is 2015-ben tartja következő elnökválasztását, így elképzelhető, hogy - szerencsétlen esetben - mindkét pozícióról lemarad.

A FIFA egyik alelnöke, Jeffrey Webb korábban úgy nyilatkozott, hogy ha 2015-ben még nem is, de egyszer mindenképp indulna az elnöki pozícióért. A 49 éves kajmán-szigeteki 2012 óta vezeti az Észak- és Közép-amerikai, Karibi Labdarúgó-szövetségek Konföderációját (CONCACAF).

Platinivel szemben indulhat akár Angel Maria Villar, a spanyol szövetség elnöke is, akiről Blatter úgy nyilatkozott még márciusban a spanyol AS-nek, hogy tapasztalt sportvezetőnek látja, akinek  jó kapcsolatai vannak Afrikában és az amerikai kontinensen is.