Etelka, Aletta
3 °C
4 °C

A szürke eminenciás vígan megél

A magyar futball nagy túlélői – 2. rész

2013.11.21. 13:01
Nyilasi Tibor még mindig beszélő név a futballban, még mindig számtalan kisgyereket mozgat meg kisugárzásával, az alázattal, ahogyan a futballról beszél. Azonban korántsem biztos, hogy jó helyen van a futballszövetségben sportigazgatóként, mert régi haverokkal kellene konfliktust felvállalnia. Azokkal, akik sem a kiválasztásban, sem a képzésben nem mutattak fel semmit.

A magyar labdarúgás jövője az utánpótlásképzésen múlik, mondta Nyilasi Tibor, a Magyar Labdarúgó Szövetség sportigazgatója egy hónappal ezelőtt, a vb-selejtezőket értékelő sajtótájékoztatón, ami az egykori futballsztár, mindenki Nyíljának ars poeticája is lehetne.

De ne szaladjunk ennyire előre. 2002 augusztusában érkezett el a nap, amikor háromévnyi futballmentes szabadság után Nyilasi  visszatért, hogy újra részt vállaljon a magyar futballban. Nem klubedző lett, hanem az MLSZ utánpótlásért felelős igazgatója.

Páratlan játékoskarrier

Játékosként Nyilasi „bólints, Tibi” Tibor kétszeres bajnok, ötször volt ezüst-,  kétszer bronzérmes a Ferencvárossal. 1975-ben KEK-döntős. 1981-ben magyar gólkirály 30 találattal, amiért megkapta az Ezüstcipőt is, vagyis ő volt a kontinensen a második legeredményesebb. A válogatottban 70-szer szerepelt, 32 gólt rúgott.

A 82-es világbajnokság résztvevője, ahol a továbbjutás a belgák elleni 1-1-gyel úszott el. Az 1986-os vb-re nem vitte ki Mezey György, pedig a selejtezősorozatban alapember volt. 31 éves akkor, tehát a legjobb korban volt, de gerincműtétje után épült fel, és még nem kezdte el a linzi edzőtábort. Mezey hajthatatlan volt, és itthon hagyta, morálisan már ezzel megingatva a csapategységet.

Nyilasira úgy tekintettek, mint a megváltóra, hiszen amikor 1991-ben a Ferencváros edzőjeként bemutatkozott, rögtön legyőzték az Újpestet. Idegenben, 5-0-ra. Ez az emlékezetes edzői belépő, a korábbi páratlan karrier, valamint az osztatlan szurkolói szeretet a leghitelesebb emberek közé emelte a magyar labdarúgásban. A Fradival egy bajnoki címet és három kupagyőzelmet szerzett, aztán utolsó meccsén, a Kispest elleni 94-es kardlapozós tömegoszlatásba ő is belekerült, amiért Kónya Imre belügyminiszter elnézést kért.

2002. szeptember elsejét, az önkéntes száműzetés utáni újbóli munkába állását alig várta, és mivel a felnőtt válogatottat eleve el sem vállalta, az utánpótlás szakmai felügyelője lett, egyben a tizenkilenc évesek válogatottjának kapitánya.

Az MLSZ akkori elnöke, Bozóky Imre hosszan kérlelte, de nem tudta rábírni a felnőttek vezetésére, mivel Nyilasi saját bevallása szerint nem klasszikus kapitányalkat.

„Meggyőződésem, hogy nem felejtettek el futballozni a magyarok, nap mint nap találkozom zsonglőrökkel, akik valami miatt nem futottak be fényes karriert. Feladatom, hogy a korosztályukban kimagasló képességekkel rendelkező focisták pályájában ne következzen be törés, ami óhatatlanul visszaveti őket” – fogalmazta meg hitvallását 2002-ben.

És hogy milyen eredménnyel látott munkához? Kigyűjtöttük az U19-es válogatott eredményeit (csak az elsők mentek tovább).

  • 2003, Magyarország a rendező: 1. Norvégia, 2. Magyarország 3. Hollandia 4. Görögország
  • 2004, Spanyolország a rendező: 1. Spanyolország 2. Magyarország 3. Hollandia 4. Litvánia
  • 2005, Magyarország a rendező: 1. Örményország, 2. Belgium, 3. Olaszország, 4. Magyarország
  • 2006, Ausztria, rendező: 1. Ausztria, 2. Magyarország 3. Oroszország 4. Szlovénia
  • 2007, Írország, rendező: 1. Németország, 3. Írország 3. Magyarország, Bulgária

A 2005-ös negyedik helynél is nyomasztóbb volt, hogy a végül kijutó örmények 5-1-re verték a magyarokat.

2003-ban is kapitány lehetett volna, Gellei Imre őt ajánlotta utódjának, ami a szurkolók egyértelmű szándékával is egybevágott, de akkor sem volt annyi motiváció benne, hogy a válogatott kispadjára üljön.

2007 végéig a szövetség alkalmazásában maradt. Az új elnök, Kisteleki István az év elején előbb felajánlotta neki a felnőtteket, amit Nyilasi harmadszorra is visszautasított, aztán az év végén megváltak tőle. A szövetségi kapitányi poszt harmadik visszautasítását így indokolta:

Valós okom volt az elutasításra. A szövetségben elkezdtem egy munkát a fiatalokkal, ez az, amiben most hiszek, ezt akarom befejezni. Ebben hiszek, nem félek a nagy feladatoktól.

Nyilasival szinte egy időben az U21-eseket vezető Róth Antaltól is megváltak. Nyilasi és Róth mostanában is együtt dolgozik, de a pályafutásukban közös még, hogy egyikükkel sem jutottak ki a korosztályos válogatottak a nemzetközi tornákra. (Róthról szóló cikkünket itt olvashatja).

A váltásról Nyilasi 2007-ben azt mondta:

idegesíthette Kistelekit, hogy engem és a társaimat még az előző szövetségi vezetők neveztek ki.

2008-ban jött el az egyetlen siker

2008-ban már Sisa Tibor vezeti az oly sokszor emlegetett korosztályt, amely Portugália, Ciprus és Litvánia megelőzésével nemcsak kijutott az Európa-bajnokságra, de a nyolccsapatos tornán elődöntőt is játszott. Ez a Koman- és Németh-féle korosztály jutott el végül az U20-as vb-bronzig is. A Both József által megálmodott elitképzésben részt vevők rengeteg nemzetközi meccsel sokat fejlődtek, ami nem engedte a játékosoknak, sem a szakmai stábnak, hogy csak egy félidőt vegyenek komolyan, ellentétben mondjuk egy hazai korosztályos bajnokival.

Nyilasi reaktiválására 2010-ig kellett várni, Egervári Sándor szövetségi kapitány akkor külön kiemelte, mennyire örül annak, hogy együtt dolgozhatnak. Cserébe Nyilasi a beiktatáskor hangsúlyozta, nem szeret az első sorban dolgozni, jobb neki hátrébb. A fizetése így is milliós, a stressz pedig lényegesen kisebb.

Amióta a magyar sporttelevízió elindult, jó tíz éve, Nyilasi szinte megszakítás nélkül szakértőként látható, azonban komoly szakmai vitára magyar edzőkollégával egyre sem emlékszünk. Nem olyan alkat.

A válogatott idei legnagyobb kudarcát követő sajtótájékoztatón kipakoló centerrel, Szalai Ádámmal sem állt le vitázni, hanem kérdéssel szólt vissza: vajon azért nem futottak Bukarestben, mert rossz a hazai képzés? Egervári szakmai hibáiról, alkalmatlanságáról pedig azóta sem beszélt, holott ez ma már szinte alap, ahogy például a Videoton-tulajdonos Garancsi István is tette.

Bankgarancia miatt választotta az Austria Wient

Valószínűleg már sohasem fog kiderülni, mennyire gondolta komolyan a Barcelona, hogy a sérült Bernd Schustert Nyilasival pótolja, aki a francia Bordeaux érdeklődését is felkeltette. (84-ben Eb-t nyertek a franciák), mert végül 300 ezer dollárért az Austria Wienhez ment.

„Mehettem volna a Valenciához, az Anderlechthez, az Arisz Szalonikihez, sőt a lisszaboni Sportinghoz is. A legszimpatikusabbnak azonban az Austria ajánlata tűnt. Hogy miért? Mert az osztrák klub bankgaranciát adott a pénzre, ami biztonságérzetet jelentett számomra. Egyébként az Arisznál többet kerestem volna” – idézte őt a Nemzeti Sport. Azóta is bírálják ezért a nem túl ambiciózus döntésért, hiszen szinte egyedüliként neki esélye volt nagyot lépni.

Nyilasi konfliktuskerülése akkor is szóba került, amikor Paulo Sousa, a Videoton akkori edzője nem fogott kezet Egervárival, de inkább nem vállalta a nyílt konfrontációt, amivel a konfliktuskerülő hazai futballélethez alkalmazkodott. Mészöly Kálmán is több tüzet várt Nyilasitól.

Napjainkban

Az U19-esek angolok elleni, múlt heti, 4-1-es veresége után Nyilasi, akinek a korosztály menedzselése a fő feladata, Telkiben szomorkodott. Aztán pár pár órával később a Sport1-en erről a korosztályról beszélgettek, és Várhidi Péter rátért két fontos szempontra: képzés és kiválasztás. Nyilasi ezt faarccal hallgatta végig, ha saját felelősségét érezte is, hallgatott, majd kiemelt két fiatalt, akikből szerinte jó játékos lehet, de akikről a meccset ugyancsak a helyszínen megtekintő Sahtar Donyeck játékosmegfigyelője átlagos jelzőket mondott. Az angolok a legjobbjaikat el sem hozták, mégis hatalmas magyar hibák után kaptunk ki, nem utolsósorban pedig a Nyilasi által jónak mondott játékosok, a győri Kalmár vagy épp a szombathelyi Németh Márió semmi különöset sem mutattak.

De mi van a rossz teljesítmények hátterében? Ehhez adalék, amit Mészöly Géza, az U19-esek kapitánya mondott: 

Ott vannak a Bobál ikrek, nálam alapember mind a kettő, és ezek a fiúk néhány napja NB III.-as bajnoki meccsen léptek pályára a visszafogott játékerőt képviselő Dabas ellen. Ha jól tudom, nyertek kilenc-nullára, nagyjából futottak három métert, és meg sem izzadtak. Most meg az angol gladiátorokkal meccseltek. Lehet így felkészülni? Vagy vegyük Kalmár Zsolt esetét. Még az angol kapitány is dicsérte, itthon mindenki tisztában van vele, hogy az utóbbi évek egyik legnagyobb tehetségéről van szó. Na most ez a srác épp csütörtökön, az angolok ellen játszott először ötvenkét percet egyhuzamban. Mert Győrben rendszerint csere. Nem jól van ez így.

És kinek a feladata lenne ennek a rossz versenyeztetésnek a korrigálása? Benne van-e Nyilasi munkaköri leírásában ezen válogatottak fokozott felügyelete? Miért úgy szervezték át a bajnokságot, hogy a másodosztályban ne játszhassanak a Manchester City figyelmét is felkeltő Bobálék? Miért nem érvényesítette a tehetséggondozás általános érdekeit három év alatt?

Ha más sportágakban (kézilabda, vízilabda) sikerült megoldani, hogy a korosztályos válogatottat benevezték az első ligába, miért nem lehet ezt megtenni a futballban? Miért ne játszhatna a másodosztályban a 19 évesek csapata? Tamás Krisztián játszik a Milanban a 19 évesek Bajnokok Ligájában, neki megvan a megfelelő meccs a lábában, de mi lesz a többiekkel?

A sportigazgató feladatköre

Koordinálja és ellenőrzi a szövetség utánpótlás-fejlesztési programjának végrehajtását. Ellátja a szövetség válogatottai felett (kivételt képeznek ez alól a kiemelt válogatottak, azaz a férfi „A” és U-21 válogatott) a szakmai felügyeletet, és ennek keretében: elkészíti a válogatottak szakmai programját és felel annak megvalósításáért;

  • kapcsolatot tart az egyes válogatottak stábjával (csapatmenedzser, orvos stb.);
  • meghatározza a válogatottak szakmai irányelveit a válogatottak edzőivel történt konzultáció alapján, annak végrehajtását ellenőrzi;
  • egyeztet az adott csapat vezetőedzőjével a válogatottak összeállítása és napi taktikája tekintetében;
  • részt vesz az utánpótlás válogatottak jelentős mérkőzésein
  • szakmai támogatást nyújt az utánpótlásképzéshez
  • javaslatot tesz a szakvezetők személyére
  • figyelemmel kíséri az utánpótlás képzési stratégiában meghatározottak végrehajtását
  • javaslatot tesz a szakmai feladatok végrehajtására

A szeptemberi, szerbiai Vilotics-torna második helye, valamint a franciák legyőzése azt igazolja, hogy ebben a korosztályban akár bízni is lehetne, ha a tehetség kibontakoztatásában előrelépnénk. De a probléma már tíz éve is fennállt, akkor sem történt semmi, úgy látszik, most sincs sok esély.

Hasonlóan visszás, hogy a Ligakupát a magyar fiatalok versenyeztetésére is hozták létre. Ehelyett a hétvégi Fradi–Győrön 17 légiós játszott. De nem egyedi esetről van szó, korábban ugyancsak előfordult már ez. Felmerül, meddig terjed a sportigazgató felelőssége és hatásköre a versenykiírásnál? Hogyan tudna esetleg nemcsak szavakban tenni a tehetségekért?

Az MLSZ a cikk elején említett, kudarcértékelő sajtótájékoztatóján a következők hangzottak el októberben. „A Bozsik-programban jelenleg 170 ezer gyerek focizik, de a 12–19 éves korú futballisták képzésében nagy a lemaradásunk, az edzőképzésen és a szakmai programjainkon múlik, hogy tehetséges játékosainkból később sikeres felnőtt focisták válnak-e nemzetközi összevetésben is."

Nyilasi Tibor mindehhez hozzátette: nem szabad engedni, hogy elvesszenek a tehetségeink, ki kell törni a belterjes utánpótlásképzésből, és adott esetben importálni kell a tudást, spanyol, belga, holland szakemberek segítségét kell igénybe vennünk, máskülönben nem tudunk előrelépni.

A szakma eddig a pénz, a pálya és a politikai támogatás hiányára mutogatott. A pályák épülnek, van pénz, partner a politika, bővül a létszám, de egyre több fronton érkeznek a kudarcok, és most már csak attól nem kapunk ki, akivel nem játszunk.

A sorozat harmadik részében azok lesznek pályán, akik eredménytelenségüket, alkalmatlanságukat az akadémiák mögé bújva konzerválták, de például Gellei Imrének innen az MLSZ-be vezethetett az útja, megkínálták egy igazgatói állással.