Afrika sztárjai a BLASZ négyben
További Futball cikkek
- Meghívót kapott az angol válogatottba a Liverpool magyar tehetsége
- Ha nincsenek a duzzogó szülők Fehérváron, Szoboszlaiból sem lesz ilyen kaliberű játékos
- Óriási adótartozást kell törlesztenie az év végéig a patinás magyar futballklubnak
- Eldőlt, tényleg Szaúd-Arábia rendezi a 2034-es labdarúgó-vb-t
- Állítólag megverték a DVTK sportigazgatóját, aki a miskolci éjszakában kezdett el balhézni
A futball globalizmusa és követhetetlen játékos adás-vétel miatt ma már senki nem lepődik meg azon, ha egy NB II.-es csapatban négy-öt fekete játékos is feltűnik egyszerre, - láttunk már kazincbarcikai Eto'ót meg szegedi Drogbát is - , de ha már az amatőr ligák legalsóbb osztályainak egyikében, a BLASZ IV.-ben is szinte teljes egészében fekete játékosokból áll egy csapat, az minimum gyanús.
Amikor először láttam őket a TF Csörsz utcai pályáján játszani, a zöld mezükről azt gondoltam, biztos egy nigériai korosztályos csapat edzőtáborozik titokban itt Budapesten. Felvetésemet kicsit gyengítette, amikor megláttam, hogy a Csabagyöngye az ellenfél. Ha nem is Minarik Edétől, de megtudtam, nincs min csodálkozni, mert mi csodálkozni való lehet egy BLASZ IV.-es bajnokin, amin a Mahatma Gandhi az ellenfél. Az indiai politikust és Afrikát még így is nehezen hoztam össze, de később világossá lett minden, a csapat teljes neve Mahatma Gandhi African Stars.
A névadó Gibril Deen, aki Mahatma Gandi nevű emberjogi, menekülteket támogató alapítványt is létrehozta. Deent emlegette már a sajtó magyar Obamának is, mikor a 2010-es választásokon a Szociáldemokrata Párt színeiben akart indulni a választásokon is, de a gambiai keresztapa nevet is megkapta azért, mert mindenkinek a szívén viseli a sorsát. Ezt a keresztapaságot még meccs közben sem tudja levetkőzni, a Mahatma Gandhi African Stars–Vasas PRH 1988 Déli -meccsen nyughatatlanul űzi csapatát, de két bekiabálás között még elintéz egy telefont, és tanácsot ad, hogy lehet tartózkodási engedélyt kapni. Az African Stars kispadja azért nemcsak belőle áll, az egyik edző egy Újpestben is játszó kameruni, míg a másik az edzéseket vezető Glück Attila. „Egy fekete és egy fehér” – mondja az egyik játékos.
A Mahatma Gandhi még 1994-ben alakult, hogy összehozza az elsősorban Afrikából származó menekülteket, menedékkérőket, vagy az itt dolgozó, tanuló külföldieket. Deen szerint a futballon keresztül ők is könnyebben tudnak integrálódni a társadalomba. A kezdetben hobbistaként létezett csapat később a budapesti ligába is benevezett, és versenyszerűen kezdett el futballozni. A mostani keretben van szudáni, kameruni, nigériai, gambiai is, de a névvel ellentétben az African Stars az egész világra nyitott, török és afgán játékosa is van, és meglepetésre itthon született magyar is.
A meccs közben lecserélt Szappanos László kapus edzőjét, Glücköt követve került az African Starsba. „Igen, itt most én vagyok a kakukktojás, imádok velük játszani, nagyon jó szellemű csapat, az utolsó pillanatig hajtanak, még akkor sem adják fel, amikor 7-0-az eredmény, és néhányan piszkosul gyorsak is.”
A török Firat Yaziocioglu például kétségtelenül az, a 10-es játékos csatárként játszik, harcias, és nagyon jó beindulásai vannak, a pályán ő főnök, és azon kívül is. Amolyan árnyékedző, aki mindenkit eligazít. „Passz, passz, passz, ahogy az elején megbeszéltük, ne kockáztassatok, nem kell cselezni, passzolj, akár a kapushoz is. És kiabáljatok, hogy ha megindultok, nem biztos, hogy látlak benneteket, de legalább tudom, merre vagytok” – rivall rá társaira a félidőben.
Pedig sok oka nincs rá, már 2-0-ra vezet a csapata, a Vasas PRH hordóhasú védői között simán átfűzik magukat. „Ez egy kispályás gól volt” - kommentálja a tizedik percben kipasszolt ellenfél kapusa. Az African Stars koreográfiával ünnepel, Osman Abdalla térdén törölgeti Güler Musztafa csukáját.
A második félidőben kicsit beszorul az African Stars, a Vasas PRH többször kerül helyzetbe, de egy-két kontrából még veszélyes a hazai csapat. Az African Stars éppen időben rúg be egy szabadrúgáskombinációt, hogy végképp elvegye ellenfele kedvét és nyerje meg 3-0-ra a meccset. Az African Stars remek sorozatot nyomott le, ötödik meccsét nyerte meg zsinórban, és ezzel feljött az ötödik helyre a BLASZ IV. 2. csoportjában.
Güler Musztafa ragyog a győzelemtől, még nekünk is pózol. Bevallása szerint Törökországban félprofiként a harmadik ligában játszott, és két év kihagyás után itt, Magyarországon kezdte újra a futballt, látszik rajta, nagyon élvezi, főleg, hogy a szélső elég könnyedén elfut a védők mellett. Az African Starshoz barátai révén keveredett, ahogy szinte mindenki ismerősök útján szerzett tudomást az idegenlégiós klubról. Sok játékos ugyanazon az egyetemen hallgató, óhatatlanul tudomást szereznek a csapatról.
Egy másik Musztafa, az afgán kapus 2008-ben került Magyarországra. „Mindig mindenhol fociztam, a menekülttáborban is játszottam, ha csak tehettem. Aki akarja, megtalálja a módját, hogy bekerüljön egy csapatba. Engem 2010-ben egy barátom hívott el ide, ugyan két év kimaradt, de visszajöttem, ez egy nagyon jó csapat.” És hogy tényleg vannak sztárok az African Starsban, arra Lionel Wisdom az egyik példa. Korábban a kameruni U19-es válogatott tagja volt.
Az African Starsban elég nagy a fluktuáció, nem mindenki marad Magyarországon, a húsz év alatt több százan megfordultak már benne, és az is megesik, hogy valaki másik csapatba igazol. A csapatban az angol a munkanyelv, azt mindenki beszéli. Csak két magyar bekiabálás van egész meccsen: „Nyugi, nyugi, nyugi” az egyik, a másik pedig még egyszerűbb: „Piros.” De a bíró nem lát szándékos kezezést a második félidő végén, így nem teljesül a kívánság.
A magyar futballpályákon nem kell messzire menni a rasszizmusért, egy szinte teljesen feketékből álló csapat kiváló céltábla. Ilyen szempontból szerencse, hogy szinte soha senki nem jár megnézni BLASZ IV.-es meccset. A meccs előtt azért mindkét csapat szertartásosan meghajolt két oldalra is a semminek. Vasárnap is csak gyereküket a későbbi edzésre hozó szülők figyelték, mi folyik a pályán. „Általában ez van, meglátják, hogy mennyi afrikai van, és akkor kíváncsiak lesznek, vajon mit tudhatnak” – mondta Szappanos.
A támadások nem is kívülről érkeznek, „mert elég könnyű volna elkapni, aki beszól”, hanem a pályán belülről az ellenfelektől. „Általában mindenki nagyon rendes, de azért jön a banánozás meg a lemajmozás, a csapattársaim nem törődnek ezzel, de a huszonegyedik ilyen után azért már elszakad a cérna. Néhány nagyobb veszekedés volt is már emiatt.”
„Támadások mindig vannak, de azt mondom, a játékosoknak, amit egyik fülükkel meghallanak, azt engedjék ki a másikon” – mondta Deen. Az egyik nigériai játékos szerint még a legalsóbb osztályban is nagyon érdekes, de a bírókkal nem tud mit kezdeni. Úgy véli, sokszor csak azért fújnak csapata ellen, mert feketék.
Két nigériai játékost megkérdezek, hogy követik-e a magyar bajnokságot, tudnak-e itt futballozó honfitársaikról. Még az egykor a Fradiban megfordult, később olimpiai bajnok Fatushi Babatunde neve sem ugrik be nekik, de az NB I.-ről elég határozott az állásfoglalásuk. „Ha látom is véletlenül, csak időpocséklásnak érzem. Minek kapcsolnék oda, mikor a Premier League-et is tudom nézni."
A futballközeg azonban valószínű a BLASZ-ban és a Nigériában is ugyanaz, míg megy a meccs, a cserék telefonjaikon figyelik a PL-meccsek eredményét. Yaya Toure Afrika brazilja címet kap tőlük, és villan néhány tippmixszelvény is.