További Futball cikkek
- „Ha az én lányomat bántották volna, már börtönben lennék” – megszólalt az ismert focista a szexuális zaklatási ügyekről
- Börtönbe kerülhet az exelnök, aki engedély nélkül csókolt meg egy női futballistát
- Hiába a jobb merítés, Willi Orbán nélkül még mindig nehéz a magyar válogatott dolga
- Tömegsportból az olimpiára? Újabb szintlépés előtt a minifutball világa
- A Real Madrid klasszisa legalább még egy évig a klubnál marad
Elutasította az NB I. tizenhatról tizennyolc csapatosra bővítését a Magyar Labdarúgó Szövetség kedd este, marad minden a régiben. Legalábbis egy darabig.
Napok óta keringett a hír a magyar sajtóban és futballban, tizenhat csapatról tizennyolcra emelhetik az élvonal létszámát. A múlt heti információ különösen meglepő annak fényében, hogy már az idén is volt két olyan klub, amelyik alig tudta befejezni a szezont, és a megszűnés fenyegette őket.
A bővítésről beszámoló Nemzeti Sport a múlt héten először azt írta, hogy az összes NB I.-es klub egyhangúlag támogatta a bővítést (kivéve a DVTK-t, a Puskás Akadémiát és a Videotont, amelyek részt sem vettek az ülésen), aztán néhány órával később klubok garmada cáfolta a hírt, mert nemet mondtak vagy tartózkodtak.
A teljes bizonytalanságot az sem csökkentette, hogy nem lehetett tudni, ki vetette fel az ötletet. Az egyik lehetséges ötletgazda, Tállai András, a Belügyminisztérium államtitkára, civilben a kieső Mezőkövesd elnöke tagadta, hogy köze lenne a bővítési javaslathoz, de nem tudta megmondani, ki lehetett. Azt válaszolta az Indexnek: „azt tudom, hogy nem Mezőkövesd."
Bent a farkas, kint a farkas
Hogy miért a Mezőkövesd merült fel, mint lehetséges kezdeményező, arra alapot adott a rangado.hu múlt heti információja: a klubnál annyira bizonyosak abban, hogy nem fognak kiesni az első osztályból, hogy azt ígérték a futballistáiknak, jövőre is az első osztályban játszhatnak majd. Tállai kérdésünkre alaptalannak nevezte ezeket a híreket.
A 16 ezres Mezőkövesd futballcsapata története legnagyobb sikerét érte el, amikor tavaly feljutott az NB I.-be, a klub a hullámlemezes stadion kipofozására 800 millió forintot kapott az államtitkártól. Tállai úgy látja, a Mezőkövesdnek azért van szüksége az első osztályra, mert fél év alatt 3000 állandó szurkolójuk lett. „Családok férjek, feleségek, gyerekek szerették meg a focit mérkőzéseinken és az ő érdekük ezt kívánja".
Tállai nem is a létszámbővítésben látta csapata első osztályú bentmaradásának zálogát, hanem abban, hogy az Újpesttől szerinte 12 pontot kellene levonni. Ezzel a fővárosi klub pontszámban a Mezőkövesd mögé kerülne (a Kaposvár a másik kieső, reménytelen a helyzetük), így az államtitkár csapata nem esne ki az első osztályból.
Az Újpest helyzete különleges, és ezt Tállai is élesen látja, ugyanis szerinte a jelenlegi Újpest nem jogutódja az előzőnek, amely elkezdte a 2013/14-es szezont.
Így úszta meg az Újpest
Korábban mi is beszámoltunk az Újpest kálváriájáról, hogy a belga tulajdonost évekig kopasztották az előző tulajdonoshoz köthető emberek, és a kora tavasszal ebből elege lett, nem fizette tovább a szerinte kamuszámlákat. Emiatt a hoppon maradtak az Újpestet tulajdonló kft. ellen felszámolási eljárást kezdeményeztek, ami azt jelentette volna, hogy az Újpest nem folytathatja a bajnokságot és megszűnik. Az MLSZ azonban egy sor fizetési garancia ellenében (egy 500 milliós adótartozásra vonatkoztatva) megengedte a belgának, hogy a kft. legértékesebb vagyonelemét, az NB I.-es indulási jogot átvigye egy másik kft.-be, így a felszámolás alatt álló cég ottmaradt majdnem egy fillér nélkül.
Szerinte az MLSZ hibázott, hiszen csak az ruházhatja át az indulási jogot, „akinek nincs lejárt köztartozása. Azt gondolom, hogy a magyar futballban volt már olyan, hogy kisebb problémákért kizártak csapatot" - mondta a Nemzeti Sportnak. Az újpesti történések miatt Tállaiék korábban az MLSZ-hez fordultak, de fellebbezésüket a szövetség elutasította. „Egyesületünk elnöksége fog dönteni, ha szükséges” - válaszolta arra, hogy bírósághoz fordulnak-e.
MLSZ: Nemhogy növelni, csökkenteni!
Aztán kedd késő este jött a hír, hogy a Magyar Labdarúgó Szövetség elnöksége nem támogatja a az NB I.-es létszámbővítést.
A szövetségben megvitatták a dolgot, és végül elvetették, teljesen logikus okokból. Úgy látják, magyar labdarúgás gazdasági ereje jelenleg nem bír el tizenhat csapatnál többet. Ezt alátámasztja a már korábban említett klubok, a Pécs és az Újpest helyzete is. Az elnökség szerint sokkal inkább a létszám csökkentését lenne érdemes megfontolni, mert akkor kevesebb klub között oszlanának meg a bevételek, és ez nemzetközi szinten növelheti az élcsapatok versenyképességét.
A nemzetközi csapataink versenyképességéről sokat elmond a tavaly nyújtott teljesítmény. A magyar kluboknak még a júliust sem sikerült túlélniük 2013-ban. Először fordult elő, hogy augusztusban már nem volt versenyben magyar csapat, a Bajnokok Ligája és az Európa Liga selejtezőiben sem. A bajnok Győrt simán kiejtette az izraeli Maccabi Tel-Aviv a BL-ben, Debrecent a norvég Strömsgodset búcsúztatta az EL-ben, ugyanebben a sorozatban a Videotont a montenegrói Mladoszt Podgorica, a Honvédot a szerb Vojvodina ejtette ki.
És hogy mit hozhat a most felmerült létszámcsökkentés? Ezzel kapcsolatban is van már tapasztalata a magyar szövetségnek és a szurkolóknak, nem is olyan régről.
Licenckáosz, rájátszás
A nagy NB I.-es átszervezési hullám a 2000-es évek elején indult, az 1999/2000-es idényt még tizennyolc csapat fejezte volna be a magyar bajnokságban, ha közben licencproblémák miatt nem zárták volna ki a Szegedet. A következő idényre teljesen átalakították a lebonyolítást.
A gyökeresen új rendszerben két nyolcas csoportba szórták szét a klubokat, ezekből az első hat ment tovább a tizenkét csapatos rájátszásba, az utolsó kettő kiesett. A rájátszásban oda-vissza mérkőztek egymással a csapatok, a bajnok a Ferencváros lett, az utolsó kettő itt is ment volna az NB I/B-de, a BKV Előre jogán végül a debreceniek bent maradtak az élvonalban.
A következő idényben már finomított rendszer jött. A tizenkét csapatosra lefaragott NB I.-ben harminchárom alapszakasz-mérkőzés után következett a rájátszás, és a Zalaegerszeg bajnoki címe. Az utolsó fordulóban dőlt el a bajnokság, ahogy a következő idényben is, amikor az MTK nyerte meg a címet a Ferencváros előtt. A Fradi a Debrecen ellen hazai pályán bukott.
A tizenkét csapatos, rájátszásos rendszer legizgalmasabb idénye a 2003/2004-es volt: az utolsó fordulóban a Ferencvárosnak, a Debrecennek és az Újpestnek is volt még esélye, hogy bajnok legyen, az előbbi kettő ráadásul egymással meccselt. A Fradi végül behúzta a bajnoki címet, 3-1-es győzelemmel hazai pályán.
Amikor rájátszásban, az utolsó fordulóban dőltek el bajnoki elsőségek, telt házasak voltak a döntő mérkőzések, a színvonalon is lehetett némi emelkedést érezni.
A tizenkét csapatos NB I. három szezon után azonban ment a kukába, 2004/2005-ben már újra tizenhat csapat szerepelt az élvonalban. Abban a szezonban összesen tizenöt pontot kellett levonni a kieső Békéscsabától, mert a klub adósságokban úszott, és nem tudta törleszteni tartozását az MLSZ felé, a következő idényben pedig FC Soprontól tartozások és egyéb hiányosságok miatt elvették a licencet, és a klubot kizárták a bajnokságból. Az FC Tatabánya elébe ment a dolognak, ők inkább nem is kértek licencet a következő idényre.
Tartozások és licencproblémák azóta is vannak, mint például a múlt szezonban az Eger csapatánál, és az idén bajba keveredett Újpestnél és Pécsnél.
A románoknál most csökkentettek
Amíg az MLSZ keddi ülésén csak felmerült az ötlet, addig a nemzetközileg is magasabban jegyzett román bajnokság (az UEFA legutóbbi listája szerint a román a 16., a magyar a 28. a bajnokságok rangsorában) most vágott is egy nagyot, a következő idénytől tizennyolc helyett tizennégy csapat lesz az élvonalban. Mindez azok után történt, hogy egymást érték a korrupciós botrányok, a Steaua elnökét és klubigazgatóját bebörtönözték, több játékosügynök is büntetést kapott, mert eltitkolták a külföldre szerződtetett romániai futballistákból szerzett bevételeik egy részét.
A következő idénytől az első hét csapat rájátszásban dönt a bajnoki címről, az indoklás szerint a sok rangadó segíthet feléleszteni a román klubfutballt. A kronika.ro idézte a Steaua egyik vezetőjét a témával kapcsolatban nemrég: „A román labdarúgás felélesztésének egyetlen módja a 14 csapatos bajnokság, rájátszással. Ekkor akár négy Steaua–Dinamo vagy négy Steaua–Petrolul összecsapás lenne, jó és látványos mérkőzésekkel."
Ez nagyjából a magyar bajnokságra is áll, ha csak a Ferencváros hazai, Puskásban rendezett mérkőzéseit nézzük, a nézőszám jóval magasabb volt a rangadókon, ugyanez a helyzet a Diósgyőrben, Debrecenben is.
Van olyan ország is a szomszédunkban, ahol nemrég emeltek létszámot az élvonalban, a szerb bajnokság Montenegró kiválása után évekig tizenkét csapattal zajlott, öt éve bővítették ki tizenhat csapatosra. Ha a nagyjából azonos népességű országokat nézzük, a tízmilliós Csehországban is tizenhat klubbal futtatják a Gambrinus-ligát. Látható tehát, egy tizennyolc csapatos, Bundesligával megegyező létszámú bajnoksággal egyedülálló lett volna az NB I. a régióban.
Ezt a cikket az Index Facebook-oldalán kommentelheti.