Jácint
16 °C
31 °C

Katasztrófa felé közelít a magyar futballbíráskodás

2014.06.06. 09:19

A legutóbbi labdarúgó-világbajnokságon a válogatott távollétében volt még egy magyar szereplő, mára Kassai Viktor sincs. A játékvezető a spanyol–német elődöntőn jó teljesítményt nyújtott, Brazíliába viszont nem hívták. 2002 és 2006 után újra hiányzik a magyar játékvezetés.

Bede Ferenc korábbi FIFA-játékvezető szerint egyre nagyobb az esély arra, hogy a következő világbajnokságon se legyen magyar, vagyis két nagy torna maradna ki megint. De még az Európa-bajnokságról is lemaradhatunk.

„A tények makacs dolgok, ezért meg kell állapítani, a magyar játékvezetés lejtőre került. Ha visszanézzük játékvezetőink nemzetközi szereplését, akkor könnyen megállapíthatjuk: 2006 és 2011 között Vágner László bizottsági elnök vezetésével sikert sikerre halmoztunk. Olimpiai döntő (2008), világbajnoki elődöntő (2010), Bajnokok Ligája döntő (2011). Kassai Viktor remekül képviselte a honi játékvezetői kart a 2012-es sajnálatos hibájáig, amikor nem adta meg az ukránok gólját az Eb-n. Ettől még nemsokára fontos megbízatásokat kapott, az UEFA nem értékelte végzetesnek ezt a hibáját. Kassai előmenetelében Vágner László kitűnő háttérmunkája is közrejátszott, de neki erre már nincs lehetősége” – mondta az Indexnek Bede.

Hozzátette, a korábbi eredmények ellenére Csányi Sándor és az MLSZ elnöksége struktúrát váltott, és Berzi Sándor elnökségével 2012-től újra Puhl Sándor kapta a szakmai munka irányítását a játékvezetői bizottságban.

2014 januárjában jött a nem várt mélyütés: Kassai Viktor topjátékvezetőnket a FIFA nem jelölte a nyári brazíliai világbajnokságra.

Az azóta eltelt időszakban azzal szembesülhettünk, hogy a FIFA után az UEFA sem számított Kassai munkájára, mert utoljára 2014. februárban kapott mérkőzést a legrangosabb sorozatban” – mondta Bede.

Kassai a Valencia–Basel Európa Liga negyeddöntőt ugyan megkapta április elején, de a sorozat értéke nem egyenrangú a Bajnokok Ligájáéval.

Puhl Sándort vezetőként jól ismerem, hiszen 2000–2005 között ő irányította a magyar játékvezetést, és sok ma ellenőrként működő kollégámmal együtt emlékezhetünk, mennyire sikertelenek és súlytalanok voltunk nemzetközileg. Sajnos a mostani folyamatok a nemzetközi megítélésben az akkori viszonyokra emlékeztetnek. Puhl a világ legjobbja volt a pályán, a pályán kívüli megítélése nem emlékeztet arra” – fogalmazott.

Egyértelműnek tűnik Bedének, hogy a Vágner László által 2006–2011 között jól felépített nemzetközi kapcsolatokat sikerül lépésről lépésre szisztematikusan leépíteni.

Mindenki hibázik, ilyen a mi szakmánk. Viktor sem kivétel, de amíg a német Felix Brych megadott egy nem létező gólt a Bundesligában, attól még olyan háttere van, amivel az Európa Liga döntőjében közreműködhetett. Viktornak erre semmi esélye sem lett volna, mert nem áll erős ember mögötte. Howard Webb egy kifejezetten rosszul sikerült vb-döntő után sem került körön kívülre, sőt! Vannak tehetséges fiatalok a környező országokban, szembetűnő, mennyivel jobban menedzselik őket” – állapította meg

Egyetlen kollégájának sem kívánja, hogy a 2000-2005 közötti viszonyok visszatérjenek a nemzetközi megítélésünkben.

Akkor ugyanis a csúcs egy albán vagy örmény küldés volt. Ha ez a helyzet ismétlődne, katasztrófa jönne a játékvezetői társadalomban. Nem lenne kitörési pont, megszűnne a példaképfunkció, ami a hosszú távú sikeresség egyik legfontosabb záloga” – jelentette ki.

Bede szerint a kiutat egyetlen ember jelenti: „Csányi Sándor elnök úr. Egyre többször hallani szerencsére manapság, hogy más személyekre kell bízni a játékvezetés irányítását, ami azt jelzi, felismerte a problémát, fel akarta ismerni. Ha viszont mégsem történik semmi, kikövezzük az utat, hogy sem a következő Európa-, sem a következő világbajnokságon nem lesz magyar játékvezető, ami az egész magyar labdarúgásra szégyen lenne”.